Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
Rezilienciatanulás? Avagy a Covid–19-világjárvány hatása a pedagógusok folyamatos szakmai fejlődésére és tanulására
›
1. Problémafelvetés

1. Problémafelvetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pandémia következtében bevezetett távolléti oktatás számos olyan kérdéssel szembesítette az oktatási intézményeket és működésükön keresztül a társadalom egészét, melyek a neveléstudományban hosszú ideje aktuális témák, azonban az oktatással kapcsolatos közgondolkodást kevéssé befolyásolták. A vészhelyzeti működés, a távolléti oktatás során sokak számára vált világossá, hogy az oktatás esetében a fenntarthatóság kérdése nem korlátozódik a környezeti nevelésre: maga a társadalom működése jelenlegi formájában fenntarthatatlanná válik, ha nem működnek az oktatási intézmények. Nem véletlen, hogy az ENSZ által meghatározott oktatásra irányuló fenntarthatósági célok között első helyen a minőségi oktatás biztosítása szerepel, mint a társadalmi működés fenntartásának alapvető feltétele (United Nations, 2021). Az is világossá vált, hogy maga a fenntartás a vészhelyzetben számos kihívás elé állítja az iskolákat, melyekkel az egyes intézmények és rendszerek eltérő szinten képesek megküzdeni (OECD, 2021). Magának a megküzdési folyamatnak viszont számos hosszú távú tanulsága van, melyeket az iskoláztatás fenntarthatósága érdekében fontos tudatosítani. A tanulságok közül meghatározó az iskolák vészhelyzetben történő működtetésében a pedagógusok szakmai tudásának, együttműködésének, közös tanulásának szerepe (Flores, 2021; Flores–Swennen, 2020; Reimers–Schleicher, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ehhez a diskurzushoz kívánunk hozzájárulni e fejezettel, melyben az elkészült esettanulmányokat horizontálisan elemezve a pandémia első szakaszában és azt követően végbement szervezeti, iskolai szintű folyamatokat a reziliencia szempontjából vizsgáljuk. Azt szeretnénk megtudni, hogy a távolléti oktatás bevezetésekor kialakult váratlan, kritikus és rendkívüli helyzetben, mely az iskola hagyományos működési formáinak minden szegmensét felforgatta,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(K1) milyen szervezeti szintű, a szervezeti rezilienciához kapcsolható tanulási folyamatokat tudunk azonosítani?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(K2) a vizsgált intézmények között milyen különbségek mutatkoznak?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(K3) milyen elemekkel gazdagodott a szervezeti szintű tanulás és ezen belül a kollaboratív tanulás a reziliens működéshez kapcsolódóan a vizsgált intézményekben? Milyen tényezők akadályozták vagy támogatták ezeket a változásokat?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A reziliencia fogalmát olyan képességként értelmezzük, mely „az egyént, csoportot, vagy közösséget képessé teszi arra, hogy megelőzze, csökkentse vagy legyőzze a környezetéből érkező veszélyeket” (Grotberg, 1996). A vizsgálat során a szervezet, iskola szintjére fókuszálunk, ezen belül a pedagógusok együttműködő, kollaboratív tanulására mint e képesség kialakulásának meghatározó területére, nem vizsgálva az egyén vagy a szervezeten belüli kisebb csoportok szempontjait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezetben a MoTeL-kutatás keretében született esettanulmányokat két, az iskolai kapacitáshoz kapcsolódó elmélet segítségével elemezzük: egyrészt Duchek (2020) általános szintű szervezeti kapacitásra fókuszáló rezilienciaelméletével, másrészt a kapacitás fejlesztésén belül pedig az iskolák világában meghatározó kollaboratív szakmaiság elméletével (Hargreaves–O’Connor, 2018), ami a pedagógusok tanulásának és a másokkal, többek közt a szülőkkel való együttműködés eredményességi szempontjait értelmezi (Hargreaves–Fullan, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejezet első részében a reziliencia fogalmát értelmezzük, részletesen kitérve a tanulásra, kapacitásbővülésre fókuszáló megközelítésekre. Ismertetjük a vizsgálat alapjául szolgáló ducheki kapacitásalapú modellt, illetve adaptáljuk a MoTeL-kutatás pedagógusok tanulására vonatkozó vizsgálati keretrendszere (Rapos–Lénárd, 2023) tükrében. Az adaptáció meghatározó eleme a szervezeti tanulás kiemelése. E tanulási folyamatok azonosítására és vizsgálatára (Hargreaves–O’Connor, 2018) a kollaboratív szakmaiság modelljét alkalmazzuk, az eredményes együttműködési formák azonosítása érdekében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második részben az esettanulmányok másodelemzésével a kritikus események által kiváltott rezilienciafolyamatokat vizsgáljuk. Kritikus eseményként a 2020 márciusa és júniusa között zajló első lezárásokat értelmezzük, ehhez viszonyítva vizsgáljuk a megelőző időszak, a folyamat és az ezt követő időszak során zajló, a rezilienciához kapcsolható és a kollaborációra vonatkozó jelenségeket. Az ebben az időszakban zajló történések a legtöbb intézmény esetében – az adatgyűjtés időszakából következően – a pandémia alatti távolléti oktatáshoz kötődnek, azonban megjelenhetnek olyan sajátos kritikus események is az egyes esettanulmányokban, melyeket a szervezet és/vagy környezete egyéb változásai generáltak. Jelen tanulmányban azonban kifejezetten csak a Covid–19-világjárványhoz köthető történésekre fókuszálunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A MoTeL-kutatás nem a távolléti oktatás mélyebb feltárása céljából jött létre, ezért az esetleírások alapvetően nem ennek monitorozását szolgálták, ám a megváltozott helyzetre tekintettel fontosnak tartjuk ezen aspektusok kiemelését, beépítését és értelmezését is. A vizsgálatnak nem célja a bemutatott intézmények reziliens működéséről teljes képet adni, hanem a reziliens működés kapcsán megjelenő, a pedagógusok tanulásához köthető elemek feltárására irányul. Bár a kutatás nem reprezentatív, elmondható, hogy olyan tendenciák tárhatók fel, amelyek segíthetik más intézmények szervezeti alkalmazkodóképességének javulását, valamint hatékonyabb szervezeti tanulásának, fenntarthatóságának biztosítását.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave