4.3. A megküzdés szakasza

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megküzdés (coping) szakaszában a váratlan esemény bekövetkeztének hatására természetes sokkhatás jegyeit tapasztaltuk a vizsgált intézményekben is: a kezdeti dermedtség, majd türelmetlenség utáni tettrekészség egyéni és intézményi szinten egyaránt megjelent; kialakultak belső konfliktusok vezetés és pedagógusok, pedagógusok egymás közt, fenntartó és iskola közt, pedagógusok és szülők közt; mindemellett – ezzel párhuzamosan – jellemzővé vált a nagyfokú összefogás is, melynek alapja a nyílt kommunikáció.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Mást, többet akartunk… Rendszert építettünk!”
 
„Jellemzően többféle hozzáállás volt tapasztalható, volt, aki úttörően előre, akár túlzóan is, rengeteg információt válogatás nélkül, ömlesztve ontott. Volt, aki a sodrással ment, figyelt, csinálta, ők voltak a csendesebbek. Volt a hattyú halála csapat, akik mindenbe bele akartak halni, de ők is teljesítették. Ellenállók azonban nem voltak. Sokféleképpen reagálták le a változás folyamatát, voltak félelmek: »nem tudom megcsinálni, nem az én világom«, bizonytalanságok: »jó lesz ez így?«, túlzó lelkesedések, kezdeményezések más irányba: »tudok jobbat«.” (vezetői interjú)
 
„Fontos volt, hogy mindenki tudja, érezze, hogy készek vagyunk a változásra, változtatásra a gyermekek, tanulók és tanáraink, munkatársaink biztonsága, egészségének megőrzése érdekében.” (pedagógusinterjú)
 
„Mást, többet akartunk, mint a tantermi oktatást képernyőn online megjeleníteni, RENDSZERT építettünk, mely a gyerek, a pedagógus, szülő köré épül, személyre szabottan, az otthoni munkavégzéshez, az önálló tanulási tevékenységhez igazítva.” (intézményvezetői interjú)
 
Ebben az intézményben a változással való megküzdési folyamat koordinációjának egyik meghatározó eleme volt a szülői közösséggel való folyamatos kommunikáció, együttműködés, támogatás. A családias intézményi légkör ellenére, itt is „kezelni kellett a szülői közösség egyre növekvő türelmetlenségét”. Közvetlenül nem zúdult rájuk elégedetlenség, de érkeztek visszajelzések és javaslatok is, hogy „hogyan kellene oktatni”. Fontos volt egyértelműen, nyíltan kommunikálni, hogy közös vízió és előzetes tervezési folyamatban, tapasztalatok által kimunkált alapelvek mentén fogják egységesen a Teams-felületet használni, ugyanis cél, hogy „rendszert építsenek”, mely a gyerek, a pedagógus köré épül személyre szabottan, figyelembe véve az otthoni munkavégzést, az önálló tanulásra való fokozottabb építést.
 
„A belső kommunikáció ilyen szempontból nagyon megerősödött, személyes megbeszélésekkel, egyeztetésekkel, értekezletekkel. A szülők felé is több levelet küldtünk ki a változásból eredő ismeretlen miatt, arról, hogy hogyan haladunk, mit mikorra tervezünk, mikor tudunk újabb platformot indítani, hogy ezzel is a szülők bizonytalanságát oszlassuk. Végül a Teams rendszert a harmadik hétre mindenki birtokba vehette. Minden olyan bizonytalan vibrálást, ami eljutott hozzánk, a tantestülettől a titkárságig, azt kellően iránymutató, határozott, de megnyugtató kommunikációval tudtuk kezelni.” (intézményvezetői interjú)
 
(részlet a „C” esettanulmányból)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Covid–19-világjárvány érzelmi hatása ismert (lásd pl. Flores, 2022, OECD, 2021); e tanulmány keretein belül nem fejtjük ki, de elmondható, hogy az általános tendenciák jellemzőek a vizsgált intézményekben is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első reakcióként a belső tudásmegosztás inspirálása, távolléti/digitális munkacsoportok létrehozása, vagy meglévő munkacsoportokon belül a témával mélyebb foglalkozás, kutatómunka, az egyéni megoldások ösztönzése állt, ideális esetben belső szabályok és keretek biztosítása mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel párhuzamosan történt a diákok rendszerben tartása, valamint a családok anyagi megsegítése: az infrastrukturális feltételek, valamint a lelki támogatás biztosítása; esetenként az „eltűnt/oktatásból kiesett, vagy lemaradó diákok” keresése és becsatolása. Például az egyik vizsgált intézményben kidolgoztak közös szabályokat, tájékoztató anyagokat a távolléti oktatáshoz. A közös szabályokban jelentős szerepet kapott a tananyag racionalizálása. Emellett a tanulókról létrehoztak egy közös adatbázist, melyen a feladatvégzésüket, hiányzásaikat, teljesítményüket rögzítették, hogy azonosítani tudják azokat, akik speciális támogatást igényelnek:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Heti szinten közösen monitoroztuk a gyerekeket, és ha valaki nem haladt megfelelően, két hét után felvettük a kapcsolatot a szülőkkel, hogy a tanuló le van maradva, nem figyel oda.” („C” eset – pedagógusinterjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált intézményekben jellemző volt, hogy az első hetekben a prioritási rendben a tanítást a nevelés, a pszichés támogatás előzi meg: a pedagógusok fontosnak tartották a gyermekek mentális állapotának javítását, a közös beszélgetéseket, mint a tananyag átadását, ez segíthetett az elhúzódó, nehéz időszak elviselésében minden résztvevő számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egységes szabályalkotás, közös platformok és belső tudásmegosztó felületek létrehozása is rendszerint megtörtént az első időszakban. Általános tapasztalat, hogy a közös alapok (platform, szemlélet, elvárásrendszer) segíti a biztonságos tanulási környezet megteremtését, ezáltal a hatékonyabb tanítást: minél korábban történik meg ez a beavatkozás, s minél rugalmasabb rendszert tudnak alkotni, annál zökkenőmentesebb az átállás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Nagyon ment az egymástól tanulás”
 
„Az első hétvégén egy elszánt szakmai közösség, akik már jártasak voltak a digitális pedagógia területén, rendszerezték tudásukat, melyet hétfőn átadtak a kollektívának egy belső továbbképzés keretében. A tudást tehát belső forrásból biztosították, kiaknázva a szervezet erőforrásait, kamatoztatva a szervezet tagjainak tudását és képességeit. Ezt a képzést hibrid módon valósították meg a távolléti oktatás első napján (tanítás nélküli munkanapot rendelve el). A felkészülési napon – így nevezték az interjúalanyok ezt a belső továbbképzést – kezdőcsomagot biztosítottak a pedagógusoknak, mind mentális, mind oktatásmódszertani szempontból, s meghatározták a főbb kereteket, melyben az előttük álló időszakot képzelték. (Ezt később a visszajelzések és gyakorlatban felmerülő problémák alapján módosították.)
Az intézmény vezetése fontosnak tartotta a feltételek megteremtését, így lehetőség volt az intézmény eszközeinek használatára – mind a pedagógusok, mind a diákok részéről –, ehhez új eszközöket is beszereztek, valamint bizonyos platformokra (pl. Zoom, Discord) és további feladatkészítő programokra (melyet a pedagógusok igényeltek a munkához) előfizettek a korlátlan használhatóság érdekében. E fizikai és tudásbeli keretek megteremtését követően a pedagógusok önállóan dolgoztak, készültek fel a tanóráikra (hasonlóan, mint a távolléti oktatást megelőzően), tehát a pedagógusok autonómiája kapott teret.
 
»Nagyon ment az egymástól tanulás. Kezdő csomag volt, utána pedig mintha normál órára készülnék, más típusú anyagokat és programokat keresek hozzá.« (intézményvezetői interjú)
 
Messenger-csoportokban, zárt Facebook-csoportban kommunikáltak, itt történt az aktuális problémamegoldás, gondolatcsere, ötletelés. A pedagógusok örömmel, nyitottan, saját tudásukra nem féltékenyen osztották meg saját anyagaikat; az intézményben alapvető szemlélet, hogy »szabad hibázni«. Egymást építő kritikával támogatták és ismerték el.
Az egész folyamatot végigkísérte és végigkíséri egyrészt a belső tudásmegosztás (melyre szervezett keretek között biztosítanak lehetőséget a különböző értekezleteken, teret adnak a különböző online közösségi csoportokban is erre, leginkább közös szakmai beszélgetések formájában, jógyakorlat-megosztással, esetmegbeszéléssel), másrészt a mentális támogatás (a munkacsoport-értekezleten külön figyelmet és időt szentelnek egymás hogylétére -többen említették az interjúk során a kezdő »hogy vagy?«-kör megtartó, erőt adó funkcióját-, s kötetlen szabadidős találkozásokat is szerveznek a pedagógusok kapcsolódásának, együttműködésének támogatására, mentális erősítésre, feszültséglevezetésre (pl. online sörözés, közös ünneplések, mindfullness meditációs tréning, stb.).” (részlet az „F” esettanulmányból)
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden intézményben történt igény- és tapasztalatfelmérés (több vizsgált intézményben már a nyarat megelőzően), s a későbbi időszakokban az eredményekre alapozva módosították a szabályokat, kereteket, mely már az adaptáció szakaszaként értelmezhető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vezető személyisége és hozzáállása meghatározó volt. Különböző mintázatok írhatók le, általában az alap vezetői szemlélet határozta meg a vezetőség és az intézmény (a pedagógusok, a diákok és a szülők) reakcióját. Leginkább az átalakító vezetés 4I modellje (Marzano et al., 2004, idézi Czető–Lénárd, 2018) segítette a reziliens működést a közösségekben, az intézményekben, azaz az intellektuális ösztönzés, az individuum tisztelete, az inspiráló motiválás és az idealizált befolyás (karizma). Ennek megjelenési formáiról részletesen olvashatnak a következő tanulmányban (Czető et al., 2023).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jó gyakorlatként fogalmazható meg, hogy több intézményben engedélyezték a pedagógusoknak, hogy az iskolából bonyolítsák le a tanórákat. Ez egyrészt az eszközpark használatának megkönnyítése, valamint a munkavégzés kereteinek, határainak tartása szempontjából is segítség volt a pedagógusok számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meghatározó és érzékelhetően pozitív hatással bírt az online közös szabadidős, mentálhigiénés-rekreációs tevékenységek rendszeres beépítése a munka-, illetve szabadidőbe. (Pl. lehetőség ventillálásra az értekezleteken, közös „hogy vagy?” beszélgetések, „online sörözések”, online jóga, közös főzés online stb.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A távolléti oktatás bevezetése teret adott, szinte rákényszerítette a vizsgált intézményeket a kollaboratív szakmaiság kiépítésére. Elmondható, hogy azokban az intézményekben nagyobb eséllyel élték meg sikeresnek és gyümölcsözőnek a távolléti oktatást, ahol a kollaboratív szakmai tanulásnak helyet adtak. Ahol ez kevéssé történt meg, ott erősebb volt a kiégés kockázata és előfordulása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden intézményről egyedi mintázat rajzolható a kollaboratív szakmaiság tükrében, de általánosan elmondható, hogy 2020 tavaszán jellemzően erősödött: a közös munka, a kollaboratív vizsgálódás, a kollektív felelősség, a kölcsönös párbeszéd és a diákokkal való együttműködés területe.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánkban nem történt erős központi szabályozás a távolléti oktatás bevezetésekor, mely a kollektív autonómia erősödését vonta magával: kevéssé függtek a pedagógusok a felsőbb szabályozórendszertől (szabad kezet kaptak a távolléti oktatás szervezésében és lebonyolításában), ezáltal a pedagógusok összekapcsolódása, összekapaszkodása volt tettenérhető mind országosan (pl. közösségi hálókon szakmai csoportok formájában), mind a vizsgált intézményekben munkaközösségi szinten. Fontos kiemelni, hogy ezzel párhuzamosan a váratlan helyzetek bizonytalansága miatt az intézményi szabályalkotás segítette a pedagógusok hatékony működését (még ha a kollaboratív szakmaiságnak ez elvileg gátja is).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Intenzív volt a kezdeményezőkészség, a jó gyakorlatok megosztása. A kollaborativitás azonban kérdés ez esetben, hiszen inkább az egyéni sikeres utak megmutatása volt a cél, a többi kollégának például szolgálva, de nem azért ötleteltek, hogy egymásnak segítsenek, hanem elsősorban saját szakmai működésük érdekében tették.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kölcsönös, őszinte párbeszéd óhatatlan volt ebben a kitett helyzetben. Azok a tantestületek tudtak sikeresen, hatékonyan működni, s békében visszatérni, ahol ezeknek a beszélgetéseknek és konfliktusoknak tere és helye volt az online világban is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Több esetben találkoztunk azzal, hogy projektoktatást vezettek be, vagy más úton kapcsolódtak közösen tanítottak, közösen fejlesztettek különböző szakmai produktumokat. A kollektív felelősség elsősorban úgy jelent meg, hogy a tanulókat szerették volna rendszerben tartani, az eltűnt tanulókat visszahozni. A közös cél és jelentés e kitett helyzetben az első hónapokban a túlélés volt, aztán alakultak magasztosabb, közös célok. Alapvetően jellemezte a vizsgált intézményeket, hogy az értekezleteken külön időt szántak a közös célok és elvárásrendszer megfogalmazására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A diákokkal való együttműködés felerősödött egyrészt azáltal, hogy a Covid–19-világjárvány bezártsága magával hozta a diákok lelki támogatását mint fontos pedagógiai feladatot, valamint gyakran a diákok otthonosabban mozogtak a digitális világban, így szinte felcserélődött a tanár-diák szerep bizonyos esetekben. Több vizsgált intézményben beszámoltak arról, hogy a tanulókat is bevonták a tudásmegosztásba. Az egyik vizsgált iskolában „a diákok maguk nyújtottak segítő kezet: kialakították az intézmény online változatát a Discord felületen, személyes tanácsadással és oktató anyagokkal segítették a pedagógusaikat. Mindkét elemre több pedagógus is reflektált, pozitívan élték meg a tanulók ilyen szintű támogatását, rendkívüli erőt adott számukra. (Ez a kölcsönös tanulás, és az oktatási folyamatokban helytállás hagyományos körülmények közt is jellemzi ezt az intézményt.)” (részlet az „F” esettanulmányból)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A teljes képben gondolkodást gátolta a veszélyhelyzet, hiszen senki sem ismerte és ismeri a teljes képet, így ez a pillér a világjárvány betörésével kevéssé tudott érvényesülni, erre a következő szakasz megfelelőbb lehetőségeket nyújtott.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave