Rapos Nóra, Lénárd Sándor (szerk.): Pedagógusok tanulásának útjai szakmai közösségekben • Iskolai esettanulmányok másodelemzése
›
A vezetés szerepe a tanuló szakmai közösségek működésében, a pedagógusok tanulásának támogatásában
›
2. Elméleti háttér
›
2.7. A szakmai tanulás formái

2.7. A szakmai tanulás formái

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy szervezet szakmai tanulásra gyakorolt hatását vizsgálhatjuk a tanulás szervezettségi dimenziója mentén is. A tanulási utak szervezettségük szerint lehetnek (1) formális tanulási utak, melyek jellemzően az iskolarendszerhez kötődnek, (2) nem-formális tanulási helyzetek, valamint (3) beszélhetünk informális tanulásról (2. ábra). A tanulás szervezettségi dimenzión alapuló megkülönböztetését Coombs és munkatársai (1973) is leírták, ami az Európai Unió oktatásfejlesztési stratégiája nyomán beépült az uniós országok oktatási fogalomtárába is (Cedefop, 2014). A fogalmak értelemzése során érdemes szem előtt tartani azt is, hogy a nem-formális és informális tanulás közötti határvonal homályos, sok esetben elmosódó. Egyes tanulási helyzeteket több kategóriába is sorolhatunk, a csoportok átjárhatóak, illetve a tanulási folyamat bizonyos pontján az informális tanulás nem-formálissá válik (pl. amikor a tacit tudás explicitté válik). Továbbá az informális tanulás mind a formális, mind a nem-formális tanulási folyamatokba beleszövődő jelenség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Formális tanulásról akkor beszélünk, amikor a tanulás strukturált, folyamatba szervezett, intézményi keretek között zajlik, s a folyamat célja, hogy az hivatalos okiratban foglalt eredménnyel záruljon (Cedefop, 2014). Nem-formális tanulásról akkor beszélünk, ha a tervezett tevékenység hordoz fontos tanulási elemeket, bár nem minden esetben explicit tanulási célzattal végzik, a tevékenység szervezésében a szándékoltság jelen van (Cedefop, 2009, 2014). Ilyen nem-formális tanulási utak lehetnek például az iskolán belüli képzések, amelyek nem járnak igazoló dokumentummal, végzettséggel, vagy akár egy, a tantestület egyes tagjai által megvalósított projekt, amelynek során új tudásra tesznek szert a kollégák. Az informális tanulás nem szervezett, kötődhet a mindennapos tevékenységekhez, a magánélethez épp úgy, mint a munkahelyhez. A szándékoltság itt esetleges (Horváth, 2014; Hoekstra, 2007; Marsick–Watkins, 2001). (Például pedagógusok esetében ez gyakran a két tanóra közötti szünetben folytatott beszélgetés, vagy egy baráttól hallott tevékenység tanulási környezetben való alkalmazása) (2. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra: A formális, a nem-formális és az informális munkahelyi tanulás jellemzői (Kankaraš, 2021, 11. alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió tagországaiban az oktatáskutatási eredményekre, tényekre épülő szakpolitikai iránymutatás alapján látható a törekvés nemcsak a formális képzések kölcsönös elfogadására, hanem a nem-formális és informális tanulás elismerésére is (Halász, 2012). A vezető szerepe egyértelmű olyan helyzetekben, mikor az intézményi költségvetés hozzájárul a pedagógus formális képzéséhez, új szakvizsga vagy akár egy mesterfokozat megszerzéséhez. Ugyanakkor a vezető ennél sokkal szélesebb eszköztárral rendelkezik arra nézve, hogy a szakmai tanulás különböző szervezettségi fokon megvalósuló formáit támogassa.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave