Kvalitatív kutatások Magyarországon: a módszertől a szemléletig

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.11.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csaknem egy időben jelent meg egy-egy vezető magyar humán tudományi szemle kvalitatív kutatásokat bemutató válogatása: a „Beszédes hallgatás” a Szociológiai Szemle 2017. évi 2., és „A kvalitatív kutatás új szenzibilitása” a Magyar Pszichológiai Szemle 2018. évi 1. számában. Az alábbiakban e két tanulmánycsokor bemutatására és értékelésére vállalkozunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Milyen kvalitatív kutatásokat végeznek és miként a pszichológusok és a szociológusok napjainkban Magyarországon? Saját közvetlen tartalmukon kívül, miként értékeljük a kutatások e nyalábjait mint a magyar tudomány fejleményeit? Milyen általánosabb trendekre következtethetünk ebből a humán tudományok módszertani törekvéseiről és filozófiai tájékozódásáról?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Németh Krisztina bevezető tanulmányában áttekinti, hogy a Beszédes hallgatás szerzőit milyen episztemológiai, metodológiai, interpretációs és etikai kérdésfelvetések foglalkoztatják. Megállapítja, hogy dilemmáik a csend, a hallgatás, az elhallgatás, az eltakart valóságok fogalmai, jelentései és társas, társadalmi kontextusai köré szerveződnek. Bár nem hangsúlyozza, érdemes kiemelni, hogy e problémák szempontjából a bemutatott kvalitatív kutatások különös relevanciáját az adja, hogy a hagyományosabb kvalitatív elemzési módok számára nem hozzáférhetők, a főként önbevalláson alapuló kvantitatív megközelítések pedig létezésükről is csak közvetve képesek számot adni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zombory Máté írása a kulturális traumaelmélet kritikája. Soshana Feldman egy háborús bűnös tárgyalásához, illetve az egyik tanú elájulásához kapcsolódó értelmezéseit a traumametafora kulturális kiterjesztése, a pszichoanalitikus koncepciója, illetve annak dekontextualizált felhasználása, s a történeti időtapasztalat változása felől ragadja meg. Michel Foucault-ra támaszkodva megállapítja, a traumáról való hallgatás és beszéd nem individuális vagy pszichológiai okokra vezethető vissza, hanem a beszéd feltételeinek és lehetőségeinek átalakulásához: a diszkurzív normák, keretek változásához kötött.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vigvári András munkájában különbséget tesz a hallgatás, elhallgatás indirekt és direkt formái között, kitér ezek módszertani és etikai következményeire, elsősorban a módszertan és a kutatási kontextus illeszkedésére, a kutatói pozícióra, a kutató tágabb társadalmi kontextusának beemelésére, illetve etikai dilemmákra helyezve a hangsúlyt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Virág Tünde a változó kutatói szerepekre és helyzetekre reflektál egy tabunak számító jelenség kapcsán, melyre roma családok külföldi munkavállalásával kapcsolatos migrációs stratégiáit, illetve a munkavállalás informális formáit vizsgáló terepmunkája során bukkant. A tanulmány a módszertani repertoár alakulását mutatja be a kutatók alakította interjúhelyzettől a kutatás alanyai által formált és irányított, számukra tudásfölényt, illetve az egyenrangúság érzését biztosító informális beszélgetésekig. Ahogy a valóság tabusítása a közösségi normáknak megfelelően jön létre, a titkok kimondása is a diszkurzivitás közösségi alakzatait követi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Katona Noémi tanulmánya episztemológiai irányultságú, a kutatói pozícióra, a kutatói pozíció kutatására, a kutató és a kutatás alanya között létrejövő diskurzusban konstruálódó narratívákra, a kimondás és elhallgatás dinamikájára összpontosít. Berlini prostituáltak között végzett etnográfiai terepmunkájának bemutatása során kitér a kutató hatalmi pozíciójára, a segítő és kutatói szerep váltakozásából vagy éppen összemosódásából adódó szerepkettősség tudáskonstruáló szerepére, a prostitúciót övező társadalmi normák, a hallgatás, a szégyen és a stigmatizáció diszkurzív jellegére éppúgy, mint a szexmunkát és prostitúciót tematizáló akadémiai diskurzus kutatói attitűdre gyakorolt hatására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Durst Judit munkája ugyancsak a kutatói pozíció episztemológiai szerepét, a terepkutatás módszertani kérdéseit, valamint az értelmezés alakulásának és befejezetlenségének tényezőit tematizálja, ugyanakkor tovább is lép annál. Egyrészt beemeli a rendkívüli eseményt, mint az informális gazdaságot mozgató szegénység és kilátástalanság feltárulásának aktusát, amely a helyi diskurzus elmozdulásának legfőbb szervezője lesz, másrészt reflektál arra az akadémiai, civil, politikai és más szereplők által szervezett társadalmi közegre, melyben a nyilvánosságra hozott adatok fogadtatása, értelmezése a szereplők szándékai és érdekei szerint működtetett diskurzus(ok)ban történik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Beszédes hallgatást még néhány tartalmas könyvismertetés teszi teljessé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az „új szenzibilitás” kifejezést az 1980-as években, egy sajátos képzőművészeti attitűd megragadására és értelmezésre használták, s elsődlegesen Hegyi Lóránt kiállításszervezői és elméleti munkásságához kapcsolódik. De mi az „új szenzibilitás” Rácz József, Kassai Szilvia és Kaló Zsuzsa, A kvalitatív kutatás új szenzibilitása szerkesztői szerint ma, a pszichológiai kutatásokban? Az új szenzibilitást szerintük az adatfelvétel és -elemzés kvalitatív módja helyett egyfajta episztemológiai kíváncsiság jellemzi, valamint az, hogy hívei a neutralitás követelményét/illúzióját feladva nyíltan értékelvű módon, a tárgy, a módszer, a kutató és a résztvevő szerepére reflektálva próbálnak új belátásokra jutni, eközben szem előtt tartják a kutatás következményeit, mind a tudomány és a praxis viszonylatában, mind a társadalmi tevékenységre vagy éppen a társadalmi igazságtalanságok felszámolására gyakorolt hatásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sallay Viola és Martos Tamás tanulmánya az egyik legelterjedtebb kvalitatív elemzési eljárás, a lehorgonyzott elmélet történeti és tudományfilozófiai áttekintésére, irányzatainak bemutatására vállalkozik. A lehorgonyzott elméletet illusztráló empirikus kutatásukban krónikusan beteg hozzátartozóval élő családok érzelmi önszabályozását vizsgálják az otthon érzelmi alaprajza interjúra támaszkodva. A lehorgonyzott elmélet ihlette kutatást a szubjektív valóság megragadásának igénye, a kutatói önreflexivitás, az adatfelvétel és értelmezés kölcsönös egymásra hatása, az adatokból alkotott fogalmak kontextusának és kölcsönkapcsolatainak megjelenítése jellemzi.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csabai Márta az esettanulmány tudománytörténeti státusának változását és a módszer alkalmazásával kapcsolatos dilemmákat járja körül különböző tudományterületeken, a kulturális antropológiától az orvostudományon át a pszichológiáig és pszichiátriáig. Kitér a szociális konstruktivista megközelítés esettanulmányt átformáló hatására, melynek következtében az esetmódszert az emberi viselkedés és a társas interakciók legszélesebb körére kezdték alkalmazni, s bemutatja az esettanulmány módszer kortárs megközelítéseit is. Megállapítja, hogy az esettanulmány felépítése, műfaji sajátosságai a kulturális és társadalmi tradíció, a hatalmi struktúrák és a tudományos elvárások – tehát alapvetően diskurzusok – függvényében alakul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Berán Eszter és Unoka Zsolt a pszichoterápia hatásmechanizmusát vizsgálja. Kiindulópontjuk, hogy a kliens narratív perspektívájának változása az élettörténeti epizódok elmondása során az interakciós folyamat eredménye, ahogy az annak hatására létrejövő narratív szelf változása is. Ily módon a terapeuta narratív perspektívaváltásai az élettörténet perspektívájának átalakítását (re-, illetve ko-konstrukcióját) eredményezik, s ezáltal terápiás változást idézhetnek elő. A szelf-narratívát Kenneth J. Gergen nyomán társas konstrukciónak tekintik, elemzésükhöz a narratív és a diszkurzív pszichológia számos belátását termékenyen alkalmazzák. A narratív perspektíva s a diskurzusjelölők funkcionális és strukturális értelmezésére alapozzák elemzésüket, amely egy pszichoterápia többszintű diskurzuselemzése. Munkájukban ugyanakkor nem reflektált, hogy a pszichoterápia során a kliens és terapeuta között létrejövő hierarchikus viszony is hatást gyakorol(hat) a diszkurzív folyamatra, mint ahogy a terapeuta által létrehozott – akár ki nem mondott – diagnózis is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

B. Erdős Márta krízisintervenciós hívások narratív elemzésére vállalkozik, széles elméleti hátteret felvonultatva. A tanulmány a tudomány és a praxis egymásra hatásának, illetőleg a praxis egyénre és társadalomra gyakorolt hatásának kiváló példája, hiszen a krízishelyzetek narratív elemeit a krízishelyzet társadalomba, közösségbe ágyazottsága, a krízis diszkurzív helyzete, valamint a kliens és segítő diskurzusa felől, a segítő folyamat hatását is figyelembe véve tárgyalja. A narratív identitás elméleteire és a narratív pszichológia külföldi és hazai eredményeire támaszkodva részletesen elemzi a krízisnarratívák nyelvi szerveződését. Célja nem pusztán leíró, eredményeit a praxisban látja alkalmazhatónak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dúll Andrea és szerzőtársai kvantitatív és kvalitatív módszerekkel végzett környezetpszichológiai kutatásukat mutatják be. Építészhallgatók és térlaikus egyetemi hallgatók mentális térképábrázolásait hasonlítják össze. A kutatás az egyén és környezete tranzakcióit emeli ki. Vizsgálódási területévé a kép, a képiség válik, többszörösen is, hiszen a mentális térképeket megjelenítő rajzokra összpontosít. A rajzok tranzakcionális elemzésének célja a környezeti kommunikáció, a szociofizikai kontextus dinamikájának ábrázolása, a megszerzett ismeretek felhasználása a környezetmérnöki tervezői praxisban. Ezzel Dúll és társai a legszorosabb értelemben vett diszkurzív pszichológiához kapcsolódnak, a diskurzust szélesebb értelemben, az egyén és környezeti kultúrája összefüggésében értelmezve.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kassai Szilvia, Pintér Judit és Rácz József tanulmánya az interpretatív fenomenológiai analízis (IPA) alkalmazását mutatja be szerhasználók és felépülők körében. A kutatás William James identitáskoncepciójára támaszkodik, melynek értelmében a szelf az élmények közegében folyamatosan keletkezik és alakul, az egyén érzéseinek és a hozzájuk kapcsolódó értelmezéseinek sokaságából hozza létre önmagát, választja ki aktuális identitását. Az IPA voltaképpen egy narratív folyamatkutatás, melynek keretében a függő és felépülő személy identitáskonstrukciója, illetve annak változása nyomon követhető, ezáltal a felépülés folyamatában az egyén támogatható. A szerzők kitérnek a pszichoaktív szerek és a szintetikus kannabinoidok használatának eltérő identitásformáló hatására, kutatásuk az ellátórendszer számára is megfogalmaz tanulságokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vajon a szemlékben bemutatott sokféle kvalitatív kutatás beilleszthető egy régebben elterjedt mintázatba, mely szerint módszertani kérdésekről van szó, amit egyebek közt a kvalitatív versus kvantitatív oppozíció is jellemez? Vagy a kvalitatív kutatásokat nem csupán módszertani szempontok azonosítják, hanem a társadalomtudományi kutatások sajátos szemléleti keretét tanúsítják? A két szemle fent áttekintett tanulmányai megítélésünk szerint e második lehetőség mellett szóló tanúságtételek, s a társadalomtudományos pszichológia és a szociológia egy sajátos szemléletét képviselik, a kvalitatív kutatások új nyelvi játékának kialakulását tanúsítják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miről is van szó? A kvalitatív kutatás egyre inkább a társadalomban élő emberre irányuló tudástermelés olyan módját jelöli, melyet kimondva-kimondatlan a társas konstrukcionizmus szemlélete jellemez, ami egybefonódik az ahhoz illesztett megismerési móddal, az értelmezéssel. Számos módon megfogalmazást nyert mindez, mi itt a katolikus Charles Taylorra hivatkozunk, aki szerint az ember önértelmező állat, „self-interpreting animal”. Látnunk kell, hogy ez az önértelmezés nem a kutató kizárólagos sajátja. A kutatás tárgya, illetve alanya is önértelmező lény, s önértelemzése és a változó környezetéhez való alkalmazkodási törekvései egymással összefonódnak, folytonosan változnak. Ez kívülről tekintve akadálya a megismerésének, mivel arra utal, hogy nem alkothatók általános törvényszerűségek az emberről, egyebek közt, mert az önmagára vonatkozó tudás megváltoztathatja az ember viselkedését – a kapcsolódó dinamikát Robert K. Merton a szociológiában, Robert Rosenthal a pszichológiában jellemezte önbeteljesítő jóslatként. Ám a megismeréséhez vezető eszközökkel is ellát: az önértelmezés megnyilvánul, így téve lehetővé az önértelmezés rekonstrukcióját. És itt lép működésbe a kvalitatív kutatás. Számára az alanyok önértelmezése, ágenciája és önmeghatározása nem probléma, nem kiküszöbölendő „zaj”, hanem maga a „jel”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kvalitatív kutatás terminus, megítélésünk szerint, túllépett azon, hogy pusztán módszertani eszközök egy csoportját jelezze. Jelentésváltozás zajlik – új nyelvi játék kialakulásának vagyunk tanúi. A kvalitatív kutatást konstituáló önértelmezést az agykutató, aki természeti törvényszerűségekben gondolkodik, esetleg elhessegetheti magától, de a pszichológus vagy a szociológus nem engedheti meg magának ezt a luxust, mert ezzel azt kockáztatja, hogy üres manipulátorrá vagy a laikusok számára semmitmondóvá válik, megtagadván az ismerd meg önmagad szókratészi feladatát.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Beszédes hallgatás. Szociológiai Szemle, 2017/2; A kvalitatív kutatás új szenzibilitása. Magyar Pszichológiai Szemle, 2018/1.)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csekő Csilla

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD-hallgató

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bodor Péter

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Kar Szociológia Tanszék
 
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave