Globális polgárság a magyar egyetemisták körében

Global Citizenship among Hungarian University Students

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Udvari Beáta1, Vizi Noémi2, Szabó Hangya Lilla3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem Közgazdaságtani Doktori Iskola, Szeged vizinoemi2@gmail.com

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3okleveles pszichológus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ 2015-ben fogadta el a 2016–2030 közötti időszak fejlesztési irányait meghatározó fenntartható fejlődési célokat (SDG). A negyedik cél fogalmazza meg a minőségi oktatás elveit, és többek között a globális nevelés fontosságát is hangsúlyozza. A globális polgárságot a társadalmi felelősségvállalás, globális kompetencia, globális civil elköteleződés területeken elemezhetjük. Kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a Z generáció tagjaiként a magyar egyetemisták körében a globális polgárság mely dimenziói dominálnak. A kérdőíves felmérés adatait faktoranalízissel vizsgáltuk, ahol a globális polgár három fő dimenziójához 4–4 kategóriát tudtunk meghatározni. Az eredmények szerint a Z generáció kérdőívet kitöltő tagjai elkötelezettek az aktív cselekvés irányában, de a társadalmi felelősségvállalás területén még bizonytalanok.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The United Nations defined the Sustainable Development Goals (SDG) in 2015 as the development framework of 2016–2030. The fourth SDG determines the principles of quality education, and it calls for, among others, global education. Global citizenship can be analysed from three dimensions: social responsibility, global competency and global civic engagement. Our research aimed at investigating which dimension of global citizenship dominates the Hungarian university students belonging to Generation Z. We analysed the results of our survey with principal component analysis, and we could determine 4 categories for each dimension. The results indicate that the respondents are committed to active participation but they are still uncertain in social responsibility.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: globális polgár, fenntartható fejlődési célok, Z generáció
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: global citizen, Sustainable Development Goals, Generation Z
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.9.6
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

1. Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ 2015-ben fogadta el a 2016–2030 közötti időszak fejlesztési irányait meghatározó fenntartható fejlődési célokat (SDG). A 17 cél globális együttműködésbe ágyazva lefedi a fenntartható fejlődés három pillérét: társadalmi, gazdasági és környezeti területeket foglalnak magukban (Jong–Vijge, 2021). Az SDG-k elérése érdekében a globális polgároknak is kiemelt szerepük van, és az embereknek viselkedésükben, hozzáállásukban kell megváltozniuk, hogy fenntartható életmódot alakítsanak ki (Guan et al., 2019; Yamane–Kaneko, 2021a, 2021b). A fiatal generáció lehetne az igazi mozgatórugó az SDG-k megvalósításában (Yamane–Kaneko, 2021b), így az egyetemek fontos szerepet játszanak az SDG-k iránti tudatosság növelésében (Filho et al., 2019; Manolis–Manoli, 2021).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A minőségi oktatás aspektusai az SDG4 alapján (a szerzők saját szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. fenntartható fejlődési cél (SDG4) a minőségi oktatás elérhetőségét hangsúlyozza, négy területre fókuszálva (1. ábra): az intézményrendszer mellett az összes képzési szintet lefedi; esélyegyenlőséget vár el; valamint a tudásdimenzió koncentrál az írni, olvasni, számolni tudás biztosítására. Ez utóbbi emeli ki a globális nevelés szerepét is: „[…] minden tanuló megszerzi a fenntartható fejlesztés előmozdításához szükséges tudást és készségeket, többek között azáltal, hogy oktatásban részesül a fenntartható fejlődésről és a fenntartható életmódról, az emberi jogokról, a nemek egyenlőségéről, a békés és erőszakmentes kultúra jelentőségéről, a globális polgárságról, a kulturális sokszínűség megbecsüléséről és a kultúrának a fenntartható fejlődéshez történő hozzájárulásáról”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel összhangban végeztünk felmérést a magyar egyetemisták körében, azt vizsgálva, hogy a globális polgárság mely dimenziói dominálnak.
 

2. Globális polgárság

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkban az állampolgárság egyfajta tagság egy jól lehatárolható (földrajzi) területen belül, ahol a jelenlévőknek jogaik és kötelezettségeik vannak (Sim et al., 2017). Az itt lakóknak közösek az értékeik, a nyelvük, a kultúrájuk, történelmi eseményeik (Puncheva-Michelotti et al., 2018), továbbá azonos politikai és gazdasági rendszer szabályai szerint élnek és tevékenykednek. Az embereknek lehetőségük van aktívan részt venni az őket érintő civil, politikai, társadalmi, gazdasági ügyekben (Law, 2007). Azonban a 21. században felerősödött globalizációs folyamatok és technológiai fejlődés növelte a globális állampolgárság iránti érdeklődést (Sim et al., 2017), és úgy tűnik, hogy a hagyományos értelemben vett (nemzeti) állampolgárság mellett beszélhetünk globális polgárságról (Franzway, 2016).
 
 
2.1. A globális polgár
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális polgárságot többféleképpen lehet megközelíteni (Morais–Ogden, 2011): a társadalmi felelősségvállalás, a globális kompetenciák és a civil bevonódás dimenziók mentén szokták vizsgálni. Tanulmányunkban az UNESCO (2014) fogalmára építünk, mely szerint a globális polgárság határokon átívelő polgárságot jelent, ahol az emberek érdeklődést mutatnak a saját közösségükön kívüli életre, történésekre (Puncheva-Michelotti et al., 2018), kapcsolódnak másokhoz, jól érzik magukat együtt, továbbá kölcsönösen tisztelik egymást, annak ellenére, hogy eltérő életmódban/életstílusban/kultúrában élnek (Scott–Cnaan, 2020). Ez egyfajta globális perspektíva és szemléletmód, amely nem diszkriminál nemi, faji, vallási, etnikai, társadalmi helyzet alapján (Lyons et al., 2011), tehát a globális érdekeket és az emberek közötti egyenlőséget helyezi előtérbe (Takkac–Akdemir, 2012). A globális polgár felismeri, hogy hosszú távon a globális érdekek az egyéni érdekek felett állnak (Takkac–Akdemir, 2012). A 21. századi globális állampolgárok tudatában vannak a világ sokszínűségének, annak, hogy milyen hatást gyakoroltak másokra, a helyi szintű cselekvéseket nemzetközi együttműködésekkel világméretűvé tudják fokozni, kiemelve az elfogadást, a társadalmi igazságosságot és az egyenlőséget (Scott–Cnaan, 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Három területen vizsgálhatjuk ezeket a szempontokat: globális tudatosság, társadalmi felelősségvállalás, valamint aktív társadalmi szerepvállalás (Stoner et al., 2014). A globális tudatossághoz sorolhatjuk a világ folyamatai, működése iránti érdeklődést és azok megértését, valamint a kapcsolódó problémákkal való foglalkozást (Morais–Ogden, 2011). A társadalmi felelősségvállaláshoz a társadalom egészével, a környezettel való törődést sorolhatjuk (Stoner et al., 2014), valamint a mások iránti érzékenység, a kölcsönös függőség megértését (Morais–Ogden, 2011). Az aktív társadalmi szerepvállalás az elköteleződést és az ebből adódó helyi, regionális, nemzeti, globális közösségi akciókban való részvételt jelenti (Morais–Ogden, 2011; Stoner et al., 2014). Mindehhez elengedhetetlen a globális kompetenciák és a globális tudatosság bizonyos mértéke (Goren–Yemini, 2017). A globális kompetenciák ahhoz szükségesek, hogy az egyének bizonyos készségek, képességek birtokában helyt tudjanak állni a globális társadalomban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Föld minden lakója globális polgárnak tekinthető, azonban elkötelezettségük különböző mértékű. A magasabb mértékű elkötelezettség feltételezi a mélyebb tudást (tudatosságot) és kompetenciákat. Minél inkább elkötelezett az adott egyén, annál inkább foglalkoztatják a világméretű problémák (környezetszennyezés és annak csökkentése, szegénység és annak felszámolása, fenntartható termelés és fogyasztás stb.), és igyekszik helyi szinten lépéseket tenni a „jobb” világ elérésére, megváltoztatni a környezete szemléletmódját. Mivel a globalizáció ledönti a hely, az idő és a nemzetek „határait”, segít hozzákapcsolódni a globális közösségekhez, amelyek hasonló elvek szerint működnek (Fakhri–Talebzadeh, 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyént mint globális polgárt a tudatosság, a gondoskodás, a kulturális sokszínűség felkarolása, a társadalmi igazságosság, a fenntartható társadalom népszerűsítése, valamint a felelősségteljes cselekvés jellemzik (Reysen et al., 2012). Azok, akik azonosulnak a globális polgársággal, magasabb proszociális értékeket mutatnak. Ilyenek például a saját csoporton belül érzett magasabb empátia, ugyanakkor a kapcsolódás és aggodalom más csoportokban élőkért, sokszínűség (más kultúrák iránti érdeklődés, azok megbecsülése), a társadalmi igazságosság (az emberi jogok és az egyenlő bánásmód támogatása), a környezet fenntarthatósága (környezetvédelem), segítségnyújtás, felelős cselekvés- és kötelességérzet arra vonatkozóan, hogy a világ és az emberiség javára tegyen (Reysen et al., 2013).
 
 
2.2. A Z generáció mint globális polgár
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ma élő generációk (veteránok, baby boomerek, X, Y [millennials], Z és Alfa) tagjai nagyon erősen globalizált világban élnek (Nagy, 2018), amelyet fokozottan átitat a digitalizáció, a robotizáció, a gyors változások és az állandó alkalmazkodás a megváltozott körülményekhez. A „digitális bennszülöttként” emlegetett – 1990 után született – Y és Z generáció könnyen alkalmazkodik, és igen fogékony a digitális világ rohamos fejlődésére. A tanulékonyság azonban nemcsak a technikai újdonságokra szorítkozik, hanem kulturális értelemben is nyitottságot, érdeklődést von maga után.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy húsz országot lefedő kérdőíves felmérés szerint a Z generáció tagjai (1995 és 2010 között születettek) a globalizált világot részesítik előnyben (Broadbent et al., 2017). Mindannyian világosan átlátják a világot fenyegető tényezőket, egyetértenek abban, hogy a kormányok nem reagálnak gyorsan és megfelelően ezekre a problémákra. A fejlett világba vetett pesszimizmus, de a fejlődő világba vetett optimizmus jellemzik őket. A technológia fejlődése lehetővé teszi a kommunikációs nehézségek leküzdését, így a különböző országok népei között szorosabbá válhat a kötődés. Támogatják a sokszínűséget, az egyenlőséget és a liberális értékeket szerte a világon. Tudomásul veszik, hogy nincs egy jó és átfogó világkép, elfogadják, hogy többfajta világnézet létezik. A Z generáció szívesen utazik és szerez barátokat a világ bármely pontjáról. A Z generáció tagjai támogatják a diverzitást, sokszínűséget, egyenlőséget és a liberális értékeket. A lokális integráció egy-egy helyet, értéket, szokást sokszínűbbé is tehet, hiszen a különböző nemzetiségű személyek egyedi módon kapcsolódhatnak azokhoz, és azok más-más jelentést hordozhatnak számukra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jamane Tomomi (Tomomi Yamane) és Kaneko Sindzsi (Shinji Kaneko) (2021b) kérdőíves kutatásának eredményei szerint a Z generáció tekinthető az SDG-k előfutárának, ami mindenképpen pozitív eredmény. Azonban a szerzők Japánban vizsgálódtak, így – ahogyan arra a szerzők a tanulmányuk korlátai között is rámutattak – más országokat is szükséges megvizsgálni. A következőkben egy Magyarországon lefolytatott kutatást ismertetünk.
 

3. Egyetemisták körében végzett felmérés eredményei

 
 
3.1. Módszer
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyetemista Z generáció globális polgársághoz fűződő attitűdjét kérdőíves megkérdezés segítségével vizsgáltuk. A kutatáshoz Duarte B. Morais és Anthony C. Ogden (2011) kérdőívét adaptáltuk, figyelembe véve a 2020–2021-es pandémiás helyzetet is. E kérdőív követi a globális polgárság három dimenzióját (társadalmi felelősségvállalás, globális kompetencia [tudás], globális polgári bevonódás), és azokhoz kapcsolódóan fogalmaz meg 41 állítást. A kérdőívet a közösségi oldalakon is közzétettük, valamint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói mellett az Óbudai Egyetem és a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói körében is terjesztettük. Hólabda módszerrel igyekeztünk minél több fiatalt elérni. 2020. október és december között történt a kitöltés. Közel 4000 hallgatót értünk el, azonban a kitöltési hajlandóság nagyon alacsony volt: összesen 143 kitöltés érkezett, melyből 117 fő tartozott a Z generációhoz, 93%-uk egyetemi képzésben vesz részt, 73%-uk alapképzésen tanul. A minta nem reprezentatív. Az alacsony kitöltésszám is jelzi azt, hogy a téma – a szakirodalommal ellentétben – nem feltétlenül tartozik a magyar fiatalok érdeklődési körébe.
 
 
3.2. Eredmények
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Z generációra szűkített válaszokat faktorelemzés segítségével vizsgáltuk. E módszer segítségével 4-4 kategóriát tudtunk meghatározni a globális polgárságot leíró dimenziókhoz (társadalmi felelősségvállalás, globális kompetencia, globális civil elköteleződés) kapcsolódóan (1. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A globális polgárság dimenzióihoz kapcsolódó faktorok
Dimenzió
Faktor
Jelentés
Társadalmi felelősségvállalás
Társadalmi igazságosság
A világ igazságos, és mindenki azt kapja, amit megérdemel.
 
Kizsákmányolás
Senkit nem lehet kizsákmányolni, de a nélkülözés időszakában megengedett az erőszak.
 
Szegénység
A szegényeknek segíteni kell, és szegénységük oka nem az, hogy nem dolgoznak eleget.
 
Felelősség
Érdekli és foglalkozik mások problémáival.
Globális kompetencia
Önkéntelen alkalmazkodás
Önkéntelenül veszi át más kultúrából érkezett ember viselkedését.
 
Multikulturalizmus
Bárhol tud élni, több nyelven beszél, és megérti a más kultúrából érkezett embereket.
 
Kommunikáció
Tud és mer a globális problémákról beszélni.
 
Egyéni kompetencia
Érzi annak lehetőségét, hogy befolyásolni tudja a világ működését.
Globális civil elköteleződés
Személyes és aktív részvétel
Két éven belül valamilyen globális ügyet szolgáló civil rendezvényen részt vesz.
 
Felelős termékfogyasztás
Fair-trade és hátrányos helyzetűeket támogató termékek vásárlása van előtérben.
 
Önkéntesség
Két éven belül valamilyen önkéntes tevékenységet tervez folytatni.
 
Véleménynyilvánítás
Hat hónapon belül megosztja valamilyen fórumon a globális problémákról alkotott véleményét.
(a szerzők szerkesztése)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. ábra szemlélteti, hogy az egyes faktorok közül melyek voltak erősebbek a válaszadóink között. Kiemelkedő a globális civil elköteleződés dimenzió: mind a négy faktor jobb eredményt ért el, mint a másik két dimenzió faktorai. Ez arra utal, hogy a Z generáció valóban tenni szeretne valamit a világért, és hajlandó önkéntes munkát vállalni, valamint igyekszik ügyelni a saját termékek fogyasztására is. Az eredmények alapján úgy tűnik, hogy a kitöltőink szívesen és magabiztosan mozognak a világban (multikulturalizmus), azonban bizonytalannak tűnnek a társadalmi felelősséget érintő kérdésekben.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A faktorok erőssége a Z generáció körében (a szerzők szerkesztése)
Megjegyzés: F: társadalmi felelősségvállalás; K: globális kompetencia; E: globális civil elköteleződés dimenzió
 

4. Összegzés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunkban azt vizsgáltuk, hogy a Z generációhoz tartozó magyar egyetemisták körében a globális polgárság három dimenziója közül melyik a domináns. A kutatás alapját a fenntartható fejlődési célok 4. céljának 7. alcélja adta, ugyanis ez felhívja arra a figyelmet, hogy a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismereteket át kell adni. Az SDG4 megvalósulásával kapcsolatban a kutatások zöme az egyetemekre koncentrált, a cél a tanárok képzése nélkül nem valósulhat meg, tudniuk kell, hogy mit kellene oktatniuk (Edwards et al., 2020). Ez pedig jelentős politikai elköteleződést is igényel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunk eredményei szerint a Z generáció kérdőívünket kitöltő tagjai elkötelezettek az aktív cselekvés irányában (például önkéntes tevékenység, felelős termékfogyasztás, véleménymegosztás és -csere), azonban a társadalmi felelősség területén még bizonytalannak mutatkoznak: értik és látják a szegénységet, alapvetően elutasítóak a kizsákmányolással szemben, azonban a saját felelősségvállalásukat korlátozottnak érzik e területeken. Ha fejlesztjük a globális kompetencia, valamint a társadalmi felelősségvállalás területét, akkor a globális civil elköteleződés kapcsán érezhető aktív szerepvállalásra építve sok célt el lehet érni.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Broadbent, A. – Gougoulis, J. – Lui, N. et al. (2017): Generation Z: Global Citizenship Survey. Varkey Foundation, https://www.varkeyfoundation.org/what-we-do/research/generation-z-global-citizenship-survey

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Edwards, D. B. – Sustarsic, M. – Chiba, M. et al. (2020): Achieving and Monitoring Education for Sustainable Development and Global Citizenship: A Systematic Review of the Literature. Sustainability, 12, 4. DOI: 10.3390/su12041383, https://www.mdpi.com/2071-1050/12/4/1383

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fakhri, L. S. – Talebzadeh, F. (2011): A Framework for Professional Citizenship Education Based on Knowledge Management Principles. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 29, 1133–1142. DOI: 10.1016/j.sbspro.2011.11.347, https://bit.ly/3wKt9T5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Filho, L. W. – Shiel, C. – Paco, A. et al. (2019): Sustainable Development Goals and Sustainability Teaching at Universities: Falling Behind or Getting Ahead of the Pack? Journal of Cleaner Production, 232, 285–294. DOI: 10.1016/j.jclepro.2019.05.309, http://irep.ntu.ac.uk/id/eprint/36717/1/14024_Molthan-Hill.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Franzway, S. (2016): The Sexual Politics of Citizenship and Violence. Women’s Studies International Forum, 58, 18–24. DOI: 10.1016/j.wsif.2016.04.006, https://www.researchgate.net/publication/303900270_The_sexual_politics_of_citizenship_and_violence

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Goren, H. – Yemini, M. (2017): The Global Citizenship Education Gap: Teacher Perceptions of the Relationship between Global Citizenship Education and Students’ Socio-economic Status. Teaching and Teacher Education, 67, 9–22. DOI: 10.1016/j.tate.2017.05.009, https://bit.ly/3zeD8lz

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Guan, T. – Meng, K. – Liu, W. et al. (2019): Public Attitudes toward Sustainable Development Goals: Evidence from Five Chinese Cities. Sustainability, 11, 1–20. DOI: 10.3390/su11205793, https://www.mdpi.com/2071-1050/11/20/5793/pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jong, E. – Vijge, M. J. (2021): From Millennium to Sustainable Development Goals: Evolving Discourses and Their Reflection in Policy Coherence for Development. Earth System Governance, 7, DOI: 10.1016/j.esg.2020.100087, https://bit.ly/3zaz2uE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Law, W. W. (2007): Globalization, City Development and Citizenship Education in China’s Shanghai. International Journal of Education Development, 27, 18–38. DOI: 10.1016/j.ijedudev.2006.04.017, https://www.researchgate.net/publication/223651406_Globalisation_city_development_and_citizenship_education_in_China’s_Shanghai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lyons, K. – Hanlex, J. – Wearing, S. et al. (2011): Gap Year Volunteer Tourism Myths of Global Citizenship? Annals of Tourism Research, 39, 1, 361–378. DOI: 10.1016/j.annals.2011.04.016, https://isiarticles.com/bundles/Article/pre/pdf/147.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manolis, E. N. – Manoli, E. N. (2021): Raising Awareness of the Sustainable Development Goals through Ecological Projects in Higher Education. Journal of Cleaner Production, 279, DOI: 10.1016/j.jclepro.2020.123614, https://bit.ly/3igveRE

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Morais, D. B. – Ogden, A. C. (2011): Initial Development and Validation of the Global Citizenship Scale. Journal of Studies in International Education, 15, 5, 445–466. DOI: 10.1177/1028315310375308,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagy É. (2018): A biodiverzitás tudáselemek megjelenése, a kritikus gondolkodásra nevelés a jelen biológia oktatásban. Journal of Applied Technical and Educational Sciences, 8, 3, 98–110. DOI: 10.24368/jates.v8i3.58, http://epa.oszk.hu/03300/03333/00004/pdf/EPA03333_jates_2018_03_098-110.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Puncheva-Michelotti, P. – Hudson, S. – Michelotti, M. (2018): The Role of Proximity to Local and Global Citizens in Stakeholders’ Moral Recognition of Corporate Social Responsibility. Journal of Business Research, 88, 234–244. DOI: 10.1016/j.jbusres.2018.03.027, https://bit.ly/2UUsMrQ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Reysen, S. – Larey, L. W. – Katzarska-Miller, I. (2012): College Course Curriculum and Global Citizenship. International Journal for Development Education and Global Learning, 4, 27–9. https://www.scienceopen.com/document/read?vid=4d533672-abc1-4f7a-8bb1-40f88433efc7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Reysen, S. – Katzarska-Miller, I. (2013): A Model of Global Citizenship: Antecedents and Outcomes. International Journal of Psychology, 48, 858–870. DOI: 10.1080/00207594.2012.701749, https://www.researchgate.net/publication/229163113_A_model_of_global_citizenship_Antecedents_and_outcomes

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Scott, M. L. – Cnaan, R. A. (2020): Youth and Religion in an Age of Global Citizenship Identification: An 18-Country Study of Youth. Children and Youth Services Review, 110, 104754 DOI: 10.1016/j.childyouth.2020.104754, https://www.researchgate.net/publication/338579498_Youth_and_Religion_in_an_Age_of_Global_Citizenship_Identification_An_18-Country_Study_of_Youth

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sim, J. B.-Y. – Chua, S. – Krishnasamy, M. (2017): “Riding the Citizenship Wagon”: Citizenship Conceptions of Social Studies Teachers in Singapore. Teaching and Teacher Education, 63, 92–102. DOI: 10.1016/j.tate.2016.12.002, https://www.researchgate.net/publication/311978525_Riding_the_citizenship_wagon_Citizenship_conceptions_of_social_studies_teachers_in_Singapore

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Stoner, L. – Perry, L. – Wadsworth, D. et al. (2014): Global Citizenship Is Key to Securing Global Health: The Role of Higher Education. Preventive Medicine, 64, 126–128.  DOI: 10.1016/j.ypmed.2014.05.006, http://www.discoverabroad.uga.edu/research/Stoner%20et%20al%202014b.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Takkac, M. – Akdemir, A. S. (2012): Training Future Members of the World with an Understanding of Global Citizenship. Procedia – Social and Behavioral Sciences, 47, 881–885. DOI: 10.1016/j.sbspro.2012.06.751, https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877042812024871

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

UNESCO (2014): Global Citizenship Education: Preparing Learners for Challenges of the 21st Century. UNESCO, France, https://bit.ly/3evjABb

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Yamane, T. – Kaneko, S. (2021a): Impact of Raising Awareness of Sustainable Development Goals: A Survey Experiment Eliciting Stakeholder Preferences for Corporate Behavior. Journal of Cleaner Production, 285, DOI: 10.1016/j.jclepro.2020.125291, https://bit.ly/2UWuKYJ

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Yamane, T. – Kaneko, S. (2021b): Is the Younger Generation a Driving Force toward Achieving the Sustainable Development Goals? Survey Experiments. Journal of Cleaner Production, DOI: 10.1016/j.jclepro.2021.125932
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave