(Monok István szerkesztő): Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság: Múlt és jövő

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dobos István

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, egyetemi tanár

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Intézet
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.9.12
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet tanulmányai a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (NMTT) alapításának negyvenedik évfordulója alkalmából 2017-ben, az Akadémia székházában tartott emlékülésen elhangzott előadásokból születtek. A könyvborítón a társaság logója és jelmondata látható, mely legsajátabb hivatásának értelmezését jeleníti meg. Flavescent segetes, megérik a vetés. E lelkesítő hitvallás a közös latin emlékezetkincsből származik, és sűrítve fejezi ki a vállalkozás alapeszméjét. Bene Sándor jelenlegi főtitkár kötetnyitó értelmezése szerint a magyarságtudományi kutatások nemzetközi összefogása és ösztönzése hosszú távú tervezést igényel, ahogy erőfeszítéseinek eredményei is jobbára történelmi távlatban mutatkozhatnak meg. Összecseng ez a gondolat Freund Tamásnak, az MTA elnökének közgyűlési köszöntőjével, amelyben általában véve a tudomány hosszú távú eredményességét hangsúlyozta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Negyven év elegendő idő a teljesítmény értékének megállapításához: megannyi kongresszus, konferencia, nemzetközi folyóirat, kisebb könyvtárat megtöltő kiadvány, forrásközlés, tudományos és kulturális kapcsolat igazolhatja ezt. Monok Istvánnak, a szervezet jelenlegi társelnökének a Társaság kiadói politikájáról, publikációs tevékenységéről készített nagy ívű áttekintése, Csapó Mónika gazdagon dokumentált mellékletével együtt tanúsíthatja az alapelv hitelét: erőfeszítéseink gyümölcsei beérnek minden nehézség ellenére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eddig elért eredmények mértéktartó számbavétele a mostani pályakezdők hitét is táplálhatja: ez azért különösen fontos, mert a tudományos utánpótlás folyamatos biztosítása az intézmény jövőjének egyik záloga, ezért a társaság elsőrendű feladatának tekinti a tehetséggondozást, a doktorjelöltek, a fiatal kutatók megszólítását. Az NMTT jelenlegi elnöke, Seidler Andrea azt fontolgatja gondolatébresztő esszéjében, hogyan működhetnénk még hatékonyabban, miként lehetne világszerte még több szakembert elérnünk a digitalizált kommunikációs csatornák hatékonyabb kiaknázásával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az NMTT, 2002 augusztusa előtt Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, abból a felismerésből született 1977-ben, hogy a magyar filológia, tágabban a hungarológia nemzetközi tudományos diszciplína. Hasonlóan a más nyelvek és irodalmak, illetve nemzeti civilizációk kutatására kifejlődött szakokhoz, mint a germanisztika, az anglisztika vagy a romanisztika. Az NMTT – a már régebben működő hasonló tudományos szervezetek mintájára – a világ magyar filológiában érdekelt, más-más nemzetiségű és tudományos felfogású tudósait tömöríti. Lehetővé teszi az egyes országok kutatói között a rendszeres információcserét, az eredményekről való tájékozódást, s ezzel elősegíti a magyar nyelv, irodalom, néprajz és kultúra egyoldalúságtól mentes tudományos vizsgálatát.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hungarológia változatlan feltétele legalább két kultúra látókörének az összekapcsolása. Miben ragadható meg az összehasonlítás lényegi sajátossága a nemzetközi magyar filológia területén? Abból érdemes kiindulni, hogy a magyarságtudomány tárgyai nem adottak, hanem jobbára egy másik nyelv, tudomány és művelődés kontextusában létesülnek. A saját és az idegen kultúrák találkozásának eseményei a magyarságtudomány értelmezői látókörén válnak mással nem helyettesíthető tapasztalattá, ösztönzést adva a perspektivikus önreflexió összetett műveletére. Milyennek látják kívülről mások a magyar kultúra arculatát, s mi hogyan ismerünk rá magunkra ebben a képben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Művelődéstörténetünk nemzetközi hatásösszefüggéseinek kutatása jellemzően különböző nyelvek, kultúrák és szakterületek összekapcsolásával valósul meg. Joggal kérdezik ugyanakkor a szigorúbb tudomány hívei: mégis miért nincs a magyarságtudománynak olyan jeles képviselője, aki magát ne saját tudományága művelőjeként, hanem hungarológusként határozná meg?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E jelenség kézenfekvő magyarázatát Bene Sándor Magyarságtudomány és komparatisztika című vitaindítónak szánt tanulmánya fogalmazza meg: „természetes, hogy ebben az interdiszciplináris gondolatcserében ki-ki a maga szűkebb szakmája tapasztalataiból indul ki”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A reflexió ingamozgását követve fölvetődik a kérdés, mégis miért hív bennünket a magyarságtudomány időről időre arra, hogy meghatározzuk mibenlétét? Mit jelent ez a szólítás, amely érzékelhetően jelen van minden megszólalást megelőzően, a kezdetektől fogva, s kibontakozása során az összes jelentős állomásánál a társaság történetének legutóbbi negyven évében, szinte folyamatosan, jelesül e kötet valamennyi írásában. Az előzetes fogalomtisztázó törekvésben alighanem a magyarságtudomány egyik becses szellemi hozadéka ismerhető fel: nevezetesen az, hogy növeli a körébe tartozó tudományágak reflektív teljesítőképességét. A magyar kultúrának a nemzetközi tudományosság mércéjével is releváns kérdései olyan közegben vethetők fel, amely igényli a diszciplináris és nyelvi határok átlépését. Nyelvész, irodalmár, néprajzos és zenetudós kollégáink óhatatlanul szembesülnek azzal a kihívással, hogy mennyire képesek elsődlegesen művelt területüket távolabbi mezőkkel egyben látni. Az együtt gondolkodás eseményét kínálják a nemzetközi kongresszusok és konferenciák, ahol a téma megjelölése inkább heurisztikus, mint előíró.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar filológia nem azonos a tovább élő historizmus tudományával, amely a nemzeti hagyományokhoz, a klasszikus szövegekhez való adekvát viszony egyetlen letéteményeseként tartotta számon magát. Örvendetesen megélénkült a magyarságtudományok elméleti érdeklődése az ezredfordulón, amikor még a jó öreg történeti tudományok falait ostromló gondolkodásmódok, jelesül a média- és kultúratudományok bizonyos kérdésfeltevései, fogalmai, szemléleti elemei is fokozatosan beépültek a hungarológiába. Összességükben a szemlélet frissítését célzó kezdeményezések tudományszakunk javára váltak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar kultúra hatás- és befogadástörténete olyan egyedülálló tapasztalatkincset halmozott fel, amelynek megőrzése, archiválása, feldolgozása és továbbadása nem tekinthető kizárólag tudományos problémának, hanem olyan jelenségkomplexum, amelynek értelmezése a klasszikus filológia lehetőségeinél jóval tágabb intellektuális mozgástérre tart igényt. Éppen ebből következik, hogy a társaság szükségképpen kapcsolatba kerül a mindenkori kulturális politikával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jankovics József az aczéli időszakot idézi fel a kötetben olvasható tanulmányával. Kedves kollégánk, barátunk 2021 márciusában váratlanul elhunyt. Jankovics József nagy szolgálatot tett a szervezetnek, sok éven át főtitkárhelyettesként, majd főtitkárként szívvel-lélekkel egyengette az útját. A kerek évforduló alkalmából elsődleges forrásokat összegyűjtve tárta fel az NMTT előtörténetét megalakulásától első kongresszusáig.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Klaniczay Tibor, az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatóhelyettese készítette az első beadványt 1962-ben Javaslat egy nemzetközi társaság létrehozására a magyar nyelv és irodalom tanulmányozására címmel. A társaság ügye azonban elakadt valahol a hivatali útvesztőkben, és éveken át így is maradt, mivel az itthoni keményvonalasok tűrőképességét próbára téve el kellett fogadtatni a kisebbségi sorsban élő magyarok jövőbeli tagságát, a diaszpórában lévő, persona non grata magyar származású emigráns tudósok, továbbá a pártállam politikájával nem szimpatizáló, nem magyar származású külföldi hungarológusok jelenlétét. Szerencsére az MTA tudományos tekintélyével és súlyával idejekorán az ügy mellé állt, s támogatta, hogy a magyar filológia művelői, tekintet nélkül hovatartozásukra és politikai meggyőződésükre egyenrangú tagjai lehessenek a képviseletüket ellátó társaságnak a nemzetközi tudományosság közös égisze alatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet írásai, a cím sokrétű jelentését kibontva, összességében árnyalt képet adnak arról, milyen múltból építkezünk, és milyen várakozásokkal nézhetünk a jövő elé.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Monok István szerkesztő: Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság: Múlt és jövő. h. n.: NMTT, 2023, ISBN 9786155309137, https://mek.oszk.hu/24600/24632/24632.pdf ) (Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság: https://hungarologia.net/)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave