2023/10
›
Kitekintés 2023/10

Kitekintés 2023/10

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cikk letöltése 
 
 
Beszélj helyettem!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Minden eddiginél gyorsabban alakítják a kimondani kívánt szavakat vagy mondatokat beszélt szöveggé azok az agy-számítógép interfészek, amelyeket amerikai kutatók fejlesztettek ki (Stanford University, University of California San Fransisco). A mesterséges intelligenciát is alkalmazó rendszerek az agyból kapott jelek alapján 62, illetve 78 szó/perc sebességgel tudták dekódolni és beszédszintetizátorral elmondatni két bénult arcú ember gondolt mondatait, illetve szavait. A természetes beszélgetés körülbelül 160 szó/perc sebességgel történik, de mindkét technológiával jobb eredményeket értek el, mint korábban bármikor. A két páciens az eddigieknél pontosabban és gyorsabban tudott egymással kommunikálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Stanfordon Francis Willett és kollégái olyan számítógép-agy interfészt fejlesztettek ki, amely értelmezi és szöveggé alakítja az idegsejtek aktivitását. A hatvanhét éves Pat Bennett-tel dolgoztak, aki mozgás- és beszédzavarokat okozó motoneuron betegségben, amiotrófiás laterálszklerózisban (ALS) szenved. (Ezt a kórképet Stephen Hawkingon keresztül ismerte meg a világ.)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók Bennett agyának beszédért felelős területeibe – néhány milliméterrel a felszín alá – apró elektródákat ültettek be. A hölgy feladata az volt, hogy egy 125 ezer, illetve egy 50 szóból álló szókészletből próbáljon szavakat kimondani, és eközben a mesterséges intelligenciát betanítottak arra, hogy felismerje az egyes szavak kimondási szándéka által kiváltott agyi jeleket. A kicsi szókészlet esetén a rendszer 9,1 százalékban hibázott, míg a nagynál a hibaarány 23,8 százalékra nőtt. Vagyis négy szóból hármat sikerült helyesen megfejteni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Edward Changék (Metzger et al.) a University of California San Fransiscón más megközelítést alkalmaztak. Páciensük, a negyvenhét éves Ann egy agytörzsi stroke következtében tizennyolc évvel ezelőtt veszítette el beszédkészségét. Agykérgének felszínére egy 253 elektródát tartalmazó, vékony téglalapot helyeztek. Az elektrokortikográfiának nevezett technika egyszerre több ezer neuron együttes aktivitását képes rögzíteni, és állítólag kevésbé invazív. A hölgy egy 1024 szavas szókincset felhasználva 249 mondatot próbált kimondani, a mesterséges intelligencia algoritmusokat pedig betanították arra, hogy felismerjék az Ann agyi aktivitásában megjelenő különböző mintázatokat. A rendszer percenként 78 szót produkált, a szóhibák átlagos aránya 25,5% volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Chang és munkatársai Ann esküvői videójának felvételeit felhasználva a mesterséges intelligenciát arra is megtanították, hogy egy avatár képében utánozza Ann arckifejezéseit, és betegsége előtti hangját. A hangot úgy alakították ki, hogy úgy szóljon, mint Ann hangja a sérülése előtt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen még sok fejlesztésre van szükség ahhoz, hogy ezeket a rendszereket a betegek a mindennapokban használni tudják, de mindkét csoport reméli, hogy még robusztusabb dekódoló algoritmusok alkalmazásával a sebesség és a pontosságuk tovább növelhető.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Willett, Francis R. – Kunz, Erin M. – Fan, Chaofei et al.: A High-Performance Speech Neuroprosthesis. Nature, 2023. DOI: 10. 1038/s41586-023-06377-x, https://www.nature.com/articles/s41586-023-06377-x
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Metzger, Sean L. – Littlejohn, Kaylo T. – Silva, Alexander B. et al.: A High-Performance Neuroprosthesis for Speech Decoding and Avatar Control. Nature, 2023. DOI: 10. 1038/s41586-023-06443-4
 
 
A legváltozatosabb élőhely a talaj
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Föld leggazdagabb élőhelye a talaj, az összes faj több mint fele, 59 százaléka itt él – állítják svájci kutatók. A tényleges arány azonban még ennél is nagyobb lehet. A talajokat eddig a szükségesnél kevésbé tanulmányozták – teszik hozzá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America (PNAS) című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a talaj a gombák 90, a növények 85 és a baktériumok több mint 50 százalékának ad otthont. A talajhoz legkevésbé az emlősök kötődnek, mindössze 3 százalékuk „talajlakó”.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talaj biodiverzitása azért fontos, mert élővilága hatással van az éghajlatváltozásra, a globális élelmezésbiztonságra, sőt még az emberi egészségre is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talaj a földkéreg legfelső rétege, amely víz, gázok, ásványi anyagok és szerves anyagok keverékéből áll. Az élelmiszerek 95 százaléka itt terem, mégis történelmileg kimaradt a természetvédelemmel kapcsolatos szélesebb körű vitákból, mert olyan keveset tudunk róla. Egy teáskanál egészséges talaj akár egymilliárd baktériumot és több mint 1 km-nyi gombafonalat tartalmazhat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók kiindulópontja az a durva becslés volt, amely szerint a Földön összesen kb. százmilliárd faj él. Ezután elméleti becslések és adatelemzés segítségével kiszámították, hogy hányad részük található a talajban. Talajban élőnek tekintettek egy fajt, ha az benne vagy rajta él, illetve ha életciklusának egy részét ott tölti. További élőhelyként vizsgálták a tengert, az édesvizet, az óceánfeneket, a levegőt, az épített környezetet és a gazdaszervezeteket, például az embert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány egy első kísérlet arra, hogy reális becslést adjon a talaj globális sokféleségéről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ENSZ által támogatott Global Land Outlook című tanulmány szerint bolygónk földterületeinek egyharmada súlyosan leromlott, és csak az intenzív mezőgazdaság miatt évente 24 milliárd tonna termőföld vész el. A szennyezés, az erdőirtás és a globális felmelegedés szintén károsítja a talajt. A kutatók szerint a kevésbé intenzív mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása, a nem őshonos invazív fajok betelepítésének jobb szabályozása és az élőhelyek fokozott védelme mind-mind hozzájárul a talaj biológiai sokféleségének védelméhez és növeléséhez. Az olyan eljárások, mint például a talajátültetés, szintén helyreállíthatják a talajban élő mikroszkopikus életformákat.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Anthony, Mark A. – Bender, S. Franz – van der Heijden, Marcel G. A.: Enumerating Soil Biodiversity. Proceedings of the National Academy of Sciences of the USA, 120, 33, e2304663120, DOI:10. 1073/pnas. 2304663120
 
 
Öngyógyító fémek?
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nagyon meglepő eredményt publikáltak a nagyon nagy presztízsű Nature-ben az amerikai Sandina National Laboratory munkatársai.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerkezeti fémek ismétlődő mechanikai terhelések hatására bekövetkező fáradása közismert jelenség. Az üzemi meghibásodások jelentős hányada erre a mikrorepedések fokozatos terjedésével járó visszafordíthatatlan folyamatra vezethető vissza, mely ellen hagyományosan biztonsági tényezők alkalmazásával, illetve túltervezéssel védekeznek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők szerint azonban a fémek spontán öngyógyulása is megtörténhet. Igaz, az eredmények a nem kifejezetten szerkezeti anyagként ismert platinán, annak is nanokristályos szerkezetű, 40 nanométer vastagságú, nagy tisztaságú változatán születtek, a szerzők mégis azt állítják, hogy eredményeik megkérdőjelezik a szerkezeti anyagok méretezése során alkalmazott hagyományos mérnöki módszereket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Barr, Cheristopher M. – Duong, Ta – Bufford, Daniel C. et al.: Autonomous Healing of Fatigue Cracks via Cold Welding. Nature, 2023. 620, 552–556. DOI: 10. 1038/s41586-023-06223-0
 
 
Az egyben lenyelés bajnoka
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ragadozók és a zsákmányállatok mérete egyaránt befolyásolja a táplálékszerzési ökológiát. Különösen így van ez a kígyók esetében, amelyek egyben nyelik le áldozatukat. Az abszolút győztes, a burmai piton képes a táplálkozási szempontból kellemetlen alakú szarvasból 70 kilós, míg a sokkal áramvonalasabb aligátorból 100 kilós falatot lenyelni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy, a Journal of Zoology című folyóiratban most megjelent tanulmány szerint, ha a ragadozó mérete szerint különböző kategóriákat vezetnénk be, akkor a világbajnok egy kis afrikai kígyó lehetne, amelyik tojásokat nyel le egészben. A Carl Gans herpetológusról elnevezett Dasypeltis gansi saját tömegéhez és hosszához mérve a pitonokat kétszeres, más tojásevőket három-négyszeres teljesítménnyel verné.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jayne, Bruce C.: Scaling Relationships of Maximal Gape and Prey Size of Snakes for an Egg-Eating Specialist (Dasypeltis Gansi) and a Dietary Generalist (Pantherophis obsoletus). Journal of Zoology, DOI: 10. 1111/jzo. 13102, https://zslpublications.onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/jzo.13102
 
 
A marhák sem bírnak ki mindent
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A globális éghajlatváltozás és a szarvasmarhatartás összefüggéseiről publikáltak dél-afrikai és amerikai kutatók részletes tanulmányt. Eszerint a jelenlegi trend folytatódása esetén rövidesen egymilliárd tehént veszélyeztet a hősokk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szarvasmarhatartás a Föld nagy részén, egyebek között Közép-Amerikában, Dél-Amerika trópusi részén, az egyenlítői Afrikában, illetve Dél- és Délkelet-Ázsiában lehetetlen lesz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatók előjelzése szerint, ha a szén-dioxid-kibocsátás magas lesz, az évszázad végére tíz szarvasmarhából kilencet évente harminc napnál hosszabb ideig, tízből hármat pedig egész évben hőstressz fenyeget majd.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hőség többféleképp veszélyezteti az állatokat: csökkenti a termékenységet, lassul a borjak növekedése, nő az elhullás, a tejelő tehenek esetében pedig csökken a tejtermelés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az emelkedő hőmérséklet és páratartalom arra kényszeríti a gazdákat, hogy – alkalmazkodva a körülményekhez – intenzív szellőztetést vagy légkondicionálást alkalmazzanak, esetleg a melegre kevésbé érzékeny fajtákat tartsanak. Mindez azonban egyre több plusz költséget jelent, így sok olyan vidéken, ahol ma még szarvasmarhát tenyésztenek, ez a tevékenység életképtelen lesz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A gazdáknak és a kormányoknak be kellene látniuk, hogy olyan területeken, ahol az előrejelzések szerint a tehenek számára túl meleg lesz – például a trópusi erdők kivágásával felszabadított területeken – nincs értelme az állattartás kiterjesztésének.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

North, Michelle A. – Franke, James A. – Ouwenee, Birgitt et al.: Global Risk of Heat Stress to Cattle from Climate Change. Environmental Research Letters, Volume 18, Number 9. Published 24 August 2023. DOI: 10. 1088/1748-9326/aceb79, https://iopscience.iop.org/article/10.1088/1748-9326/aceb79
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave