3. Decentralizált szankcióalkalmazás a hidegháború után
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__35/#m1072tet4_33_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__35/#m1072tet4_33_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__35/#m1072tet4_33_p1)
A kétpólusú nemzetközi rendszer megszűnésével és a BT egyik állandó tagja, az Egyesült Államok önmaga által korlátlannak gondolt megerősödésével megváltozott a kényszeralkalmazás korlátjának kontextusa, a nemzetközi rendszer struktúrája. Az Egyesült Államok többször is úgy döntött, hogy katonai kényszert alkalmazhat az ENSZ BT jóváhagyása nélkül. Erre sor került Jugoszlávia ellen 1999-ben és Irak ellen 2003-ban. Amikor úgy vélte, hogy a BT-ben ellenkezésbe ütközne, elkerülte a testületet, és egyoldalúan, a NATO keretében, illetve egy vele együttműködni kész koalíció keretében (coalition of the willing) alkalmazott katonai kényszert. Más esetben belesodródott egy katonai konfliktusba – például 2011-ben Líbiában –, amire vonatkozóan a BT-határozat elfogadását az Egyesült Királyság és Franciaország érte el, de bizonyos kritikus képességek híján az Egyesült Államok támogatását kellett kérniük, amelyet utóbbi meg is adott.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__35/#m1072tet4_33_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__35/#m1072tet4_33_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__35/#m1072tet4_33_p2)
A nemzetközi rendszer erőviszonyainak változása a hidegháború időszakához képest kedvez a decentralizált, „önsegély-jellegű” szankcióalkalmazásnak, ami a nemzetközi jog legsúlyosabb sérelmei esetén minden államnak rendelkezésére áll, nem csak az agresszió közvetlen áldozatának. Az egyéni és kollektív védelem joga ugyanis minden ENSZ-tagállamot megillet, amely agresszió áldozatává válik. Következésképpen ez nem függ valamilyen regionális intézmény döntésétől, hanem államok egyénileg is dönthetnek róla. Ezért lenne fontos, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziója esetében többször kerüljön szóba az ENSZ Alapokmánya több alapvető elvének megsértése, amit Moszkva persze – érthetően – úgy kerül, mint a forró kását. Nem kíván beszélni annak alapvető okáról, miért vált 2022. február 24. után a világ legszankcionáltabb államává. Az agresszió áldozatának megsegítése ugyanis minden államnak joga, így a NATO-ra történő gyakori hivatkozásokat ki lehetne egyensúlyozni ezzel.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
