Az EU-11 országai az ukrajnai háború előtt alapvetően kétféleképpen reagáltak a nyugati világot ért kihívásokra. Azok az országok, amelyek önálló államisága még fiatal, vagy több évszázados idegen uralom alatt álltak, önálló nemzetközi szerepvállalás nélkül, nem mutattak fel saját reflexiót.1 Az a két ország – Lengyelország és Magyarország –, amelyekben nosztalgiák élnek az évszázadokkal ezelőtti idők iránt, amikor európai hatalmi tényezők voltak, a nemzeti szuverenitásra hivatkozva próbálta az átalakuló nemzetközi környezetet a kormány mozgásterének növelésére, belső politikai hatalmának erősítésére használni. A nyugati EU-tagok jobb- és balközép pártjai, kormányai számára egyes belpolitikai lépéseik – a sajtóval, az igazságszolgáltatással kapcsolatban stb. – az EU alapértékeit kérdőjelezik meg, és a konfliktusok állandósultak. A külpolitikában Lengyelország nem jár külön úton, és már az ukrajnai háború előtt is a NATO-ban látta függetlensége biztosítékát Oroszországgal szemben. Az Orbán-kormány viszont meg van győződve a Nyugat hanyatlásáról, és Ázsia, mindenekelőtt Kína felemelkedésére számít. Az „Egy övezet, egy út” program keretében Kína 2012-ben elindított egy Kína–Közép-Kelet-Európa együttműködést tizenhét térségbeli országgal, amit a nyugati tagállamok az uniós egység megbontására tett kísérletnek tekintettek. A várt intenzitású gazdasági kapcsolat nem jött létre. A keleti uniós tagállamok az utóbbi években óvatosabbá váltak, csak Magyarország tartotta fenn korábbi elkötelezettségét (Kavalski, 2021).

Ez a tanulmány egy politikai közgazdász olvasata – aki társadalmi beágyazottságban vizsgálja a gazdaságot, és aki a szokásos keretekben nem talált választ a KKE-i kutatásaival kapcsolatos kérdéseire, ezért a nemzetközi politikai kapcsolatok elmélete és a politológia felé fordult. Ettől természetszerűleg nem lett ezen területek szakértője. Pusztán arra vállalkozhat, hogy a magyarországi politikai gondolkodásra ható irodalmakat saját szakmai szűrőjén keresztül olvasva fejti ki véleményét a KKE-i pozíciókról az új geoökonómiai és geopolitikai viszonyok közepette. Ez a sajátos vállalkozás talán elfogadhatóvá teszi a szokásosnál szubjektívebb megközelítést, illetve a téma újdonsága miatt a szokásosnál több weboldalra történő hivatkozást.