A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–2019 között
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p1 (2024. 10. 10.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 10. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 10. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p1)
Lengyel Imre – Szakálné Kanó Izabella – Vida György1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p3 (2024. 10. 10.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 10. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p3)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 10. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p3)
A szubnacionális régiók hosszú távú gazdasági fejlődésének mozgatórugója és egyik mutatója, hogy a régió gazdasági szerkezetében előtérbe kerülnek-e a nagyobb hozzáadott értéket előállító ágazatok. Az EU regionális politikájában is hangsúlyos szerepet játszó intelligens szakosodási stratégiáknak szintén lényeges eleme a helyspecifikus gazdasági szerkezetátalakítási programok ösztönzése. Kutatásunkban2 öt kelet-közép-európai (KKE5) ország – Bulgária, Csehország, Magyarország, Románia és Szlovákia – 108 NUTS3-as szintű területi egysége gazdasági szerkezetének változását elemezzük 2000 és 2019 között. Térségenként évente kilenc ágazatcsoport foglalkoztatási és bruttó hozzáadott értéket (GVA) tartalmazó adatait vettük figyelembe, a térségtípusoknál pedig az EU-ban nemrég bevezetett tipizálásokból indultunk ki (predominantly urban, intermediate és predominantly rural, továbbá metropolitan és non-metropolitan). A folyamatok értékelésénél felhasználjuk az EU öt hasonló népességű, régebbi tagállama (EU5) – Dánia, Hollandia, Írország, Portugália és Svédország – 103 térsége gazdasági szerkezetének jellemzőit.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p4 (2024. 10. 10.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 10. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p4)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 10. 10. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__65/#m1072tet4_63_p4)
Vizsgálatunk alapján mindegyik térségben megfigyelhető a szerkezetváltás, de nagyban függ a térségtípustól, többségében felemás módon zajlik, és „fékezett habzású”. A modern üzleti szolgáltatások (infokommunikáció, pénzügyek, ingatlanügyek stb.) erőteljesen koncentrálódnak a fővárosi térségekben, míg a feldolgozóipar térben szinte egyenletesen szétterül a többi térségtípusban. Jelentősek az eltérések a viszonyításra felhasznált EU5 tagállam térségeinek gazdasági szerkezetétől, ott már a második szintű (second-tier) várostérségekben törnek előre a modern ágazatok, mivel a fővárosi (first-tier) térségekben az agglomerációs hátrányok felerősödtek. A feldolgozóipar jelentősége az EU5-ben folyamatosan csökken, szinte csak a non-metropolitan térségekben maradt fenn, míg a KKE5-ben kiemelt szerepben van, és a fővárosokon kívül mindenütt egyre jelentősebb. A kiemelt kormányzati figyelmet és fejlesztési támogatásokat élvező KKE5-beli feldolgozóipar termelékenysége ugyanakkor lassan javul, alacsony szintű, és az EU-s átlagtól való eltérése évek óta változatlan. A térségek többségében a gazdasági szerkezet és átalakulása jelentősen eltér az EU5-től, ami összetett okokra vezethető vissza – ezek között gazdaságon kívüliek (pl. városhálózat, földrajzi elhelyezkedés, migráció) és gazdasági jellegűek (függő gazdaság, újraiparosítás) egyaránt előfordulnak. Az adatok alapján a kohéziós források célterületeinek, a kevésbé fejlett térségeknek a felzárkózása jóval lassúbb, mint a forrásokból jórészt kizárt fejlettebb térségeké, vagyis az EU regionális politikája sem tűnik elég hatékonynak.
1 Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar, Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet. Lengyel Imre egyetemi tanár, Szakálné Kanó Izabella egyetemi docens, Vida György adjunktus.
2 A kutatást a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ (IKIKK) Humán és Társadalomtudományi Klaszterének IKT és Társadalmi Kihívások Kompetenciaközpontja támogatta. A szerzők a ’Területi egyenlőtlenségek és gazdasági átalakulás a digitalizáció korában’ kutatócsoport tagjai.