Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok IV.
›
IV. A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában
›
A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–2019 között
›
4. A KKE5 országok térségtípusainak főbb jellemzői

4. A KKE5 országok térségtípusainak főbb jellemzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2000 és 2019 között a KKE 108 térségének mindegyikében nőtt az egy foglalkoztatottra számolt bruttó hozzáadott érték, a lineáris regresszión alapuló kapcsolat erősnek tekinthető (R2=0,8189) (5. ábra). A fővárosi térségek közül a cseh és a szlovák viszonylag magas értékről indulva dinamikusan javult (62 százalékkal és 74 százalékkal). A román is gyors ütemben felzárkózik hozzájuk, kezdeti alacsony értékét két évtized alatt megduplázta (102 százalék) – hasonlóan a bolgár fővároshoz (100 százalék), ennek ellenére az utóbbi még hátul szerepel. Hozzájuk képest a magyar fővárosi térség jóval lassúbb növekedést ért el (39 százalék), jelenleg a középmezőny élén található. Természetesen a fővárosok körüli vonzáskörzet kiterjedtsége is befolyásolja ezeknek az értékeknek az alakulását; például Pozsony és Bukarest kisebb vonzáskörzettel rendelkezik, mint Budapest. Megjegyezzük, ha eltekintünk a fővárosok vonzáskörzetétől, Budapest fajlagos GVA-növekedése akkor is elmarad a többi fővárosétól.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. ábra. Az egy foglalkoztatottra számolt bruttó hozzáadott érték 2000-ben és 2019-ben, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fővárosok nélkül a többi 103 térség lényegében két nagyobb csoportot alkot a javulás ütemét tekintve. A csoportokat lényegesen befolyásolja földrajzi elhelyezkedésük, azaz országuk, lényegében a nyugati–keleti lejtő (6. ábra és 7. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. ábra. Az egy foglalkoztatottra számolt GVA 2000-ben, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. ábra. Az egy foglalkoztatottra számolt GVA 2019-ben, ezer euró (chain linked, 2010)
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2000-ben nagyon látványosan kirajzolódnak a fejlettség térbeli különbségei: a nyugati térségek állnak elöl, a cseh térségek és Bécs vonzáskörzete (Pozsony és Győr-Moson-Sopron). Ahogy haladunk kelet felé, következnek a szlovák és a magyar, majd tőlük jócskán lemaradva a román és a bolgár térségek. 2019-ben már gyengül a „nyugati hatás”, differenciáltabb képet kapunk. A fővárosok kiemelkednek; nemcsak Prága hagyja le a többi cseh térséget, de egyre több román térség is kezd felzárkózni. Jól érzékelhető a magyar főváros térségének említett háttérbe szorulása, továbbá néhány magyar megye lassú fejlődése is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térképek alapján részletesebb magyarázat nélkül is érzékelhető, hogy a fejlett európai térségekhez (a német, osztrák piacokhoz) való földrajzi közelség és a történelmi háttér (Osztrák–Magyar Monarchia) következtében a korábban is fejlettebb térségekhez kezdenek felzárkózni a keletebbre lévők. Ebben az elérhetőség javulásán kívül (autópályák, repülőterek stb.) a kapcsolati közelség felértékelődése is fontos szerepet tölt be; például az informatikai ágazat térnyerése több román térségben. Ugyanakkor a felzárkózás ellenére továbbra is látványosan kirajzolódik a nyugat–keleti lejtő.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan a módszertani résznél ismertettük, az általános Theil-index segítségével vizsgálható, hogy az egyenlőtlenségek hogyan alakulnak a területi szintek között és a szinteken belül (8. ábra). Az egy foglalkoztatottra jutó GVA alapján a 108 térséget alapul véve az egyenlőtlenségek folyamatos csökkenése látható. Hasonló mérséklődés figyelhető meg az országok között is, amint azt korábban már bemutattuk. Az országokon belüli területi egyenlőtlenségekben viszont nincs változás, habár a különbségek mértéke viszonylag alacsony. 2004 után némileg még nőttek is, ahogyan 2014-ben, és azóta lassú ütemű területi kiegyenlítődés figyelhető meg. Ez azt is jelenti, hogy az országokon belül csak kissé változnak a területi egyenlőtlenségek. Az EU-s forrásoknak a kevésbé fejlett, NUTS3-as szintű térségek felzárkóztatására gyakorolt hatása alig érzékelhető.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8. ábra. A KKE5-ben az egy foglalkoztatottra jutó GVA-nál megfigyelhető egyenlőtlenségek alakulása a Theil-index alapján
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Eurostat tipizálásait felhasználva négy térségtípust különítettünk el. A típusok közötti egyenlőtlenségek alacsony szintűek és folyamatosan mérséklődnek, főként az országokon belüli stabil térbeli egyensúlynak köszönhetően. A típusokon belüli egyenlőtlenségek is folyamatosan csökkennek, de nagyságuk meghaladja a típusok közöttieket. Ez azt is jelenti, hogy az Eurostat alapján kialakított tipizálás véleményünk szerint alkalmazható, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy az országhatások hogyan befolyásolják a típusokon belüli egyenlőtlenségek alakulását. Megjegyezzük, hogy a NUTS3-as térségek besorolása időnként vitatható. Országonként nagyon eltérő ez a területi szint – például függ a történelmi előzményektől és az ország államberendezkedésétől is (föderális, unitárius, decentralizált stb.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A térségek gazdasági szerkezetének átalakulását az is befolyásolja, hogyan alakul a foglalkoztatottak abszolút száma. Amint bemutattuk, a KKE5-ben a két évtized alatt lényegében nem változott, 25 millió fő körüli, de a térségtípusok között jelentős átrendeződések figyelhetők meg (5. táblázat). A fővárosi térségekben foglalkoztatottak létszáma dinamikusan nőtt: 31,4 százalékkal haladja meg a 2000-es adatot. Ennek ellenpontjaként a rurális térségekben radikálisan csökkent a foglalkoztatottak száma. A KKE5 esetében 2019-ben a négy térségtípusban nagyságrendileg hasonló a foglalkoztatottak száma.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. táblázat. A KKE5-ben és az EU5-ben a foglalkoztatottak számának alakulása térségtípusonként, ezer fő
Típusok
KKE5
EU5
2000
2009
2019
2019/2000 (%)
2000
2009
2019
2019/2000 (%)
URB/CAP
4907
5834
6450
131
,4
11435
12186
13443
117
,6
INT-M
6018
5606
5671
94
,2
3016
3192
3508
116
,3
INT-N
5716
5576
5707
99
,8
4251
4345
4700
110
,6
RUR
8370
7039
6946
83
,0
3039
3069
3050
100
,4
Együtt
25 011
24 056
24 775
99
,1
21 742
22 792
24 702
113
,6
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint említettük, a KKE5 térségeinek vizsgálatánál öt hasonló létszámú tagállamot veszünk figyelembe viszonyításként. Rögtön szembetűnik, hogy míg a KKE5 esetében stagnál a foglalkoztatottak létszáma, addig az EU5-nél jelentősen nőtt 2000 és 2019 között (ahogyan az EU14-nél is), 21,7 millió főről 24,7 millióra (5. táblázat). Az EU5-ben a foglalkoztatottak számának térségtípusonkénti alakulása is alapvetően eltér a KKE5-étől. Mindegyik típusnál nőtt, a 3 millió fős növekmény szinte mindenhol megjelent – leginkább az urbánus térségeknél, míg a rurálisoknál stagnálás mutatkozik. Az is látható, hogy az EU5-nél az urbánus térségekben dolgozik a foglalkoztatottak csaknem fele, míg a KKE5 esetében csak negyedük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Eurostat tipizálása szerint a KKE5-ben öt urbánus térség található (a fővárosok), míg az EU5-ben 28, azaz a fővárosokon kívül további 23. (Megjegyezzük, hogy három holland térség URB, de non-metropolitan.) Úgy tűnik, hogy az EU5 urbanizáltsága jóval előrébb tart, mint a KK5-é, ahol a népesség és így a foglalkoztatottak térbeli átrendeződése, a városhálózatok modernizálódása még javában zajlik. Az EU5-ben olyan térbeli egyensúly figyelhető meg a térségek között, amelyben „a gazdasági szereplőket semmi nem ösztönzi arra, hogy egy másik várostérségbe költözzenek” (Brakman et al., 2020, 154). Vagyis a munka kínálata és kereslete térben is egyensúlyba kerül, ha sem a munkavállalók, sem a vállalatok nem kívánnak elköltözni jelenlegi térségükből, mert nem válna kedvezőbbé a helyzetük. A KKE5-ben a településhálózat még nincs egyensúlyban, nagyarányú átrendeződéseket, változásokat figyelhetünk meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Térségtípusonként a foglalkoztatottak ágazati megoszlása is mutatja a térségek gazdasági szerkezetét és annak változását (6. táblázat). A KKE5-ben nagyjából hasonló százalékok figyelhetők meg öt ágazat esetében (B+D+E, F, G+I, O+Q, R+U), amelyek főként a lakosság térbeli eloszlásához igazodnak, és inkább non-traded szektornak minősülnek. Markáns eltérés látható a mezőgazdaság (A) esetében, ahol a fővárosi térségekben nyilván kis arányok mutatkoznak, a két köztes régiótípusnál (INT-M és INT-N) a 2000-es magas arány 2019-re radikálisan lecsökkent körülbelül 10 százalékra, míg a rurális térségekben a foglalkoztatottak közel negyede még mindig ebben az ágazatban dolgozik (23,6 százalék).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A feldolgozóipar (C) szerepe kiemelkedő a KKE5-ben, de az ágazat foglalkoztatottjai főként a köztes térségtípusban találhatók, továbbá a rurális térségekben is ebben az ágazatban talál munkát a foglalkoztatottak ötöde. Egyértelműen látszik, hogy a feldolgozóipar kiszorul a fővárosokból, ott deindusztrializáció zajlik, míg a másik három típusnál alig változik az aránya, ami inkább reindusztrializációra utal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE5 országokban két ágazat tűnik egyértelműen nagyvárosi jellegűnek: az információ és kommunikáció (J), valamint a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyek, szakmai és tudományos, műszaki tevékenységcsoport (K+L+M+N). A fővárosi arány mindkét esetben jóval meghaladja a többiét, a másik három térségtípus aránya pedig közel hasonló.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6. táblázat. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a KKE5-ben térségtípusonként 2000-ben és 2019-ben (százalék)
CAP
INT-M
INT-N
RUR
2000
2019
2000
2019
2000
2019
2000
2019
A
2
,7
1
,4
26
,8
11
,4
17
,0
10
,0
42
,3
23
,6
B+D+E
2
,4
1
,7
3
,5
2
,8
3
,9
2
,9
3
,3
2
,8
C
17
,4
11
,4
22
,6
21
,9
28
,2
28
,7
19
,9
20
,9
F
8
,1
6
,9
5
,9
8
,0
5
,8
6
,9
4
,5
8
,2
G+I
28
,9
28
,9
19
,1
24
,7
19
,3
22
,0
13
,7
20
,3
J
3
,8
6
,4
1
,4
2
,4
1
,1
1
,3
0
,7
0
,8
K+L+M+N
14
,0
20
,2
5
,1
8
,7
5
,2
7
,3
2
,9
5
,3
O+Q
18
,4
18
,3
13
,2
16
,8
17
,1
17
,7
10
,7
15
,4
R+U
4
,2
4
,6
2
,5
3
,5
2
,3
3
,2
2
,0
2
,6
Együtt
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összehasonlításhoz használt EU5 országokban a KKE5-höz képest markánsabb eltérések láthatók a típusok között, habár a non-traded szektorok itt is kiegyenlítettek (7. táblázat). A mezőgazdaság (A) visszaszorult, egyedül a rurális térségekben számottevő (11,3 százalék). A feldolgozóipar (C) mindenhol visszaesett, csak az egyik köztes típusnál jelentős (INT-N: 16,2 százalék), illetve a rurális térségekben viszonylag magas arányban van jelen (13,9 százalék). Az információs és kommunikációs (J) ágazat itt is nagyvárosi jellegű, de nem annyira domináns, mint a KKE5 esetében, és mindegyik típusnál egyre növekvő részarányt mutat. Szintén nagyvárosi, de térben viszonylag kiegyenlített a pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyek, szakmai és tudományos, műszaki tevékenységcsoport (K+L+M+N).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

7. táblázat. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása az EU5-ben térségtípusonként 2000-ben és 2019-ben (százalék)
URB/CAP
INT-M
INT-N
RUR
2000
2019
2000
2019
2000
2019
2000
2019
A
2
,0
1
,3
5
,5
3
,4
6
,0
4
,0
16
,6
11
,3
B+D+E
0
,8
0
,8
1
,2
1
,0
1
,1
1
,3
1
,5
1
,3
C
12
,5
8
,2
15
,7
10
,4
21
,9
16
,2
18
,3
13
,9
F
6
,7
5
,4
7
,5
6
,9
8
,1
7
,2
10
,2
7
,5
G+I
25
,2
25
,4
22
,5
24
,5
20
,9
23
,1
19
,6
24
,1
J
3
,9
4
,6
2
,5
2
,8
1
,6
1
,7
1
,1
1
,4
K+L+M+N
20
,9
23
,7
12
,2
15
,4
11
,6
15
,0
6
,4
9
,4
O+Q
23
,4
25
,4
28
,9
31
,1
25
,1
27
,3
22
,2
26
,9
R+U
4
,6
5
,1
4
,0
4
,6
3
,7
4
,2
4
,1
4
,2
Együtt
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
100
,0
Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatokból kiderült, hogy a fővárosi (CAP) és a nagyvárosi (URB) térségtípusok mindkét országcsoportnál hasonló szerkezetűek. Egyaránt deindusztrializáció figyelhető meg, habár a KKE5-nél még mindig valamivel nagyobb a feldolgozóipar aránya, és alacsonyabb a szolgáltatásoké (K+L+M+N és O+Q). A metropolitan jellegű köztes típusnál (INT-M) már jelentősebb eltérések adódnak: a KKE5 esetében jóval nagyobb a feldolgozóipar és jóval kisebb a szolgáltatások aránya. A többi köztes térségben (INT-N) a KKE5-nél igen magas a mezőgazdaság és a feldolgozóipar aránya, míg a szolgáltatásoké jóval elmarad az EU5-től. A rurális térségeknél szintén a mezőgazdaság és a feldolgozóipar dominál, míg a szolgáltatások aránya elenyésző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A KKE5-ben a fővárosi térségeken kívül reindusztrializáció figyelhető meg, amely folyamat eltér az EU5 hasonló térségtípusaitól, ahol már a szolgáltatások kerülnek előtérbe. Felsejlik az EU-n belüli centrum–(fél)periféria munkamegosztás. A feldolgozóipart segítő, magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások a nyugati térségekben koncentrálódnak, míg a rutinszerű, alacsony hozzáadott értékű ipari tevékenységek a kelet-közép-európai országok fővároson kívüli térségeibe kerülnek. Hasonló folyamatok zajlanak a KKE5 országain belül: itt is megfigyelhető a centrum–periféria viszonyrendszer megerősödése, így a fővárosi térségekben koncentrálódnak a magasabb termelékenységű szolgáltatások, amelyek ellehetetlenítik a többi térség üzleti szolgáltató szektorának bővülését. A fővárosokon kívül csak az alacsony termelékenységű feldolgozóipar vagy mezőgazdaság marad talpon, kiegészülve a helyi lakossági szolgáltatásokkal.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave