Trendek és töréspontok IV. - 6. Összegzés

Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok IV.

›

IV. A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában

›

A gazdasági szerkezetváltás térbeli jellemzői Kelet-Közép-Európában 2000–2019 között

›

6. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2023): Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__71/#m1072tet4_69_p1 (2024. 11. 04.)

Chicago

Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2023. Trendek és töréspontok IV.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__71/#m1072tet4_69_p1)

APA

Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2023). Trendek és töréspontok IV.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634548904. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1072tet4__71/#m1072tet4_69_p1)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az adatok empirikus elemzése alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a KKE5 országok térségtípusainál a gazdasági szerkezet átalakulása, modernizálódása mindenütt megfigyelhető, de ez a folyamat felemás módon zajlik, és „fékezett habzású”. A vizsgált időszakban végbement szerkezeti átalakulások és átrendeződések mögött differenciált regionális fejlődési pályákat fedezhetünk fel, amelyek részben a vizsgált öt ország helyzetével függnek össze. Az is kiderült, hogy a kelet-közép-európai országok térségtípusainak gazdasági szerkezete eltér a viszonyítási alapként kezelt öt európai ország térségtípusaitól.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A KKE5 fővárosi térségeiben kedvező irányban alakul át a gazdasági szerkezet: itt koncentrálódnak a magasabb termelékenységű tevékenységek, és valószínűsíthető, hogy a globalizációs üzleti folyamatok hatására urbanizációs előnyök lépnek fel, gazdaságuk specializálódik. Az EU5 urbánus térségeihez hasonlóan deindusztrializáció zajlik, a feldolgozóipar háttérbe szorul, és megerősödnek az üzleti szolgáltatások, amelyek az ország egész területén kiszolgálják az ügyfeleket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A KKE5 másik három térségtípusának gazdasági szerkezete, annak átalakulása ellenben eltér az EU5-ben megfigyelttől. A KKE5 mindhárom térségtípusában magas és növekvő a feldolgozóipar aránya, reindusztrializáció zajlik – de eközben termelékenységük lassan javul, nem képes közelíteni az EU14 átlagához, beragadt annak 21 százalékán. Ezekben a térségekben a szolgáltatások aránya alacsony, és lassan változik, miközben az EU5 hasonló térségeiben deindusztrializáció történik. A nagyvárosi és kisvárosi köztes térségek specializáltsága alacsony szintű, gazdaságuk diszperz, ami a lokalizációs agglomerációs előnyök kiaknázatlanságára utal, illetve arra, hogy egy-egy kormányzati projekt hatása igen korlátozott, ritkán generál multiplikátorhatásokat. A rurális térségekben a mezőgazdaság jelentősége folyamatosan csökken, habár még mindig a munkaerő 11 százalékát alkalmazza.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Ezek az eltérések igen összetett tényezőhalmazra vezethetők vissza, amelyek jelentős részét menet közben már ismertettük. Az összegzésben ötöt emelünk ki, amelyek közül az első három gazdaságon kívüli szempontokat fog át, míg a negyedik és az ötödik inkább gazdasági jellegűeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Városhálózat. A KKE5 országokban a városhálózat egypólusú, legalábbis a várostérségeket tekintve, kevés az urbánus térség, országonként csak egy-egy. A fővárosi térségek mint első szintű (first-tier) térségek egyre inkább koncentrálják a lakosságot. Dominanciájuk miatt a második szintű (second-tier) jellegű térségek háttérbe szorulnak, és gazdaságuk lassan fejlődik. (A Todaro–Smith szerzőpáros szerint ez a fejlődő országokra jellemző.) Hosszabb távon jelentkeznek az agglomerációs hátrányok, amelyek lelassítják a fővárosok fejlődését. (Budapesten ez már érzékelhető.) Viszont hiányoznak azok a második szintű (second-tier) várostérségek, amelyek a nyugati országokban növekedési pólusként funkcionálva már átvették a „motor” szerepét.
Nyugat–keleti lejtő. Megfigyelhető a német, osztrák piacoktól való földrajzi távolság hatása, aminek hátrányait az eddig csak részben kiépült és alig modernizálódott közlekedési infrastruktúra nem képes ellensúlyozni. A kapcsolati közelségre épülő tevékenységek főként a fővárosi térségekben koncentrálódnak, az országok igen szűk részén.
Nyugat-Európa elöregedő társadalma. A nyugat-európai országok nagyvárosi lakosságának elöregedése munkaerőhiányt okoz, ezért fiatal, szakképzett munkaerőt fognak odavonzani külföldről (lakossági szolgáltatások, egészségügy, idősek ápolása stb.), főként Kelet-Közép Európából, amely folyamat már zajlik egy ideje. (Peter Nijkamp emelte ki 2012-ben Győrött.)
Függő gazdaságok. A szakirodalomban közölt vizsgálatok rámutatnak, hogy a külföldi érdekeltségű vállalatok által létrehozott GVA igen nagyarányú, főként a feldolgozóiparban. Erre is visszavezethető, hogy a feldolgozóipar termelékenysége alacsony szintű, és lassan javul, a KKE5 térségeiben az ellátási láncban alacsony hozzáadott értékű tevékenységeket végeznek. A pénzügyi szektorban vagy az információs és kommunikációs ágazatban is többségében vannak a multinacionális cégek leányvállalatai, amelyek csak az adott ország gazdasági szereplőinek szolgáltatnak, így a gazdasági növekedéshez mérsékelten járulnak hozzá.
Újraiparosítás. A KKE5 országokban a gazdaságpolitika főként a feldolgozóiparra koncentrál, újraiparosítási programokat finanszíroznak – részben kényszerből –, de az adatok szerint a feldolgozóipar termelékenysége alacsony, évek óta stagnál, és nem közelíti a nyugati országok átlagát. A non-metropolitan és rurális térségekben működő feldolgozóipari cégek többsége alacsony termelékenységű, sztenderdizált tevékenységet végez, ami a térségek többségénél „fejlődési csapdát” fog eredményezni. Várhatóan tartós marad a centrum–(fél)periféria munkamegosztás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Tanulmányunkban a térségtípusok szerinti empirikus adatokat ismertettük és elemeztük, amivel az volt a célunk, hogy felhívjuk a világgazdaságtannal foglalkozók figyelmét a gazdaság térbeli működésének néhány alapvető szempontjára. Egy ország GDP-je (vagy GVA-ja) térségei GDP-jének (vagy GVA-jának) összege, az országos átlagértékek azonban sokszor torz képet mutatnak, ezért is szükséges a térbeli összefüggések részletes feltárása és elemzése. Az egy-egy projektre fókuszáló újraiparosítási programok gyenge hatékonysága is rámutat, hogy a gazdaság térbeli összefüggéseit figyelmen kívül hagyó döntések nem hoznak érdemi felzárkózást. A sikeres felzárkózást elérő térségek tapasztalatai alapján nagyobb eséllyel a helyi adottságokra épülő, a helyi szereplők érdekeiből kiinduló, place-based jellegű integrált programoktól várható tartós fejlődés.

1. Függelék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

NUTS3-as vizsgálati egységeink az öt KKE-országban

Kód	Városias	Metro	Név	Kód	Városias	Metro	Név
Bulgária
BG311	RUR	N	Vidin	BG341	INT	Met	Burgas
BG312	INT	N	Montana	BG342	INT	N	Sliven
BG313	INT	N	Vratsa	BG343	INT	N	Yambol
BG314	INT	N	Pleven	BG344	INT	N	Stara Zagora
BG315	INT	N	Lovech	BG411+	URB	Met	Sofia+
BG321	INT	N	Veliko Tarnovo	BG413	INT	N	Blagoevgrad
BG322	INT	N	Gabrovo	BG414	INT	Met	Pernik
BG323	INT	N	Ruse	BG415	INT	N	Kyustendil
BG324	RUR	N	Razgrad	BG421	INT	Met	Plovdiv
BG325	RUR	N	Silistra	BG422	INT	N	Haskovo
BG331	INT	Met	Varna	BG423	INT	N	Pazardzhik
BG332	INT	N	Dobrich	BG424	RUR	N	Smolyan
BG333	INT	N	Shumen	BG425	RUR	N	Kardzhali
BG334	RUR	N	Targovishte
Csehország
CZ010+	URB	Met	Praha+	CZ053	RUR	N	Pardubický
CZ031	RUR	N	Jihocecký	CZ063	RUR	N	Vysocina
CZ032	RUR	Met	Plzenský	CZ064	INT	Met	Jihomoravský
CZ041	INT	N	Karlovarský	CZ071	INT	N	Olomoucký
CZ042	INT	N	Ústecký	CZ072	INT	N	Zlínský
CZ051	INT	N	Liberecký	CZ080	INT	Met	Moravskoslezský
CZ052	INT	N	Královéhradecký
Magyarország
HU110+	URB	Met	Budapest+	HU311	INT	Met	Borsod-Abaúj-Zemplén
HU211	INT	Met	Fejér	HU312	RUR	N	Heves
HU212	INT	N	Komárom-Esztergom	HU313	RUR	N	Nógrád
HU213	INT	N	Veszprém	HU321	INT	Met	Hajdú-Bihar
HU221	INT	N	Gyor-Moson-Sopron	HU322	INT	N	Jász-Nagykun-Szolnok
HU222	INT	N	Vas	HU323	RUR	N	Szabolcs-Szatmár-Bereg
HU223	RUR	N	Zala	HU331	INT	N	Bács-Kiskun
HU231	INT	Met	Baranya	HU332	INT	N	Békés
HU232	RUR	N	Somogy	HU333	INT	N	Csongrád-Csanád
HU233	RUR	N	Tolna
Románia
RO111	RUR	N	Bihor	RO224	INT	Met	Galati
RO112	RUR	N	Bistrita-Nasaud	RO225	RUR	N	Tulcea
RO113	INT	Met	Cluj	RO226	RUR	N	Vrancea
RO114	RUR	N	Maramures	RO311	RUR	N	Arges
RO115	RUR	N	Satu Mare	RO312	RUR	N	Calarasi
RO116	RUR	N	Salaj	RO313	RUR	N	Dâmbovita
RO121	RUR	N	Alba	RO314	RUR	N	Giurgiu
RO122	INT	Met	Brasov	RO315	RUR	N	Ialomita
RO123	RUR	N	Covasna	RO316	INT	Met	Prahova
RO124	RUR	N	Harghita	RO317	RUR	N	Teleorman
RO125	RUR	N	Mures	RO321+	URB	Met	Bucuresti+Ilfov
RO126	INT	N	Sibiu	RO411	INT	Met	Dolj
RO211	RUR	N	Bacau	RO412	RUR	N	Gorj
RO212	RUR	N	Botosani	RO413	RUR	N	Mehedinti
RO213	INT	Met	Iasi	RO414	RUR	N	Olt
RO214	RUR	N	Neamt	RO415	RUR	N	Vâlcea
RO215	RUR	N	Suceava	RO421	INT	N	Arad
RO216	RUR	N	Vaslui	RO422	RUR	N	Caras-Severin
RO221	INT	N	Braila	RO423	INT	N	Hunedoara
RO222	RUR	N	Buzau	RO424	INT	Met	Timis
RO223	INT	Met	Constanta
Szlovákia
SK010	URB	Met	Bratislavský	SK031	INT	N	Zilinský
SK021	RUR	N	Trnavský	SK032	RUR	N	Banskobystrický
SK022	INT	N	Trenciansky	SK041	RUR	N	Presovský
SK023	INT	N	Nitriansky	SK042	INT	Met	Kosický

Forrás: Eurostat

2. Függelék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az információs és kommunikációs (J) ágazatban az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték térbelisége 2000-ben és 2019-ben, ezer euró (chain linked, 2010)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Forrás: Eurostat adatai alapján saját számítás és szerkesztés

3. Függelék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A pénzügyi, biztosítási, ingatlanügyek, szakmai és tudományos, műszaki ágazatcsoportnál (K+L+M+N) az egy foglalkoztatottra jutó bruttó hozzáadott érték térbelisége 2000-ben és 2019-ben, ezer euró (chain linked, 2010)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!