A magyarországi akkumulátorgyártás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magyar miniszterelnök 2022 júliusában Tusványoson jelentette be, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalommá vált (Orbán, 2022).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha elég gyorsak vagyunk, a technológiai váltásokon mindig nyerhetünk. Itt van például az elektromos autóknak a példája. Hatalmas akkumulátor-beruházásokat csinálunk Magyarországon, és mi leszünk pillanatokon belül a világ harmadik legnagyobb, nem százalékban, abszolút értékben harmadik legnagyobb akkumulátorgyártója, és az ötödik legnagyobb exportőre a világon.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az állítás tényszerűen igaz. Az S&P összegzése alapján Magyarország 2021-ben – a dél-koreai Samsung SDI és az SK Innovation révén – a világ harmadik legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitásával (28 GWh) rendelkezett (S&P, 2021). A beruházások folyamatosan érkeznek: 2021-ben 5,8 Mrd euró beruházás 51,9 százaléka kötődött az akkumulátorgyártáshoz és 12,5 százaléka a járműgyártáshoz (HIPA, 2022), míg 2022-ben 6,5 Mrd euró 43 százaléka az akkumulátorgyártásba és 30 százaléka az autóiparba érkező beruházás (Kormány, 2022). A két szektor 60 százalék feletti részesedését a működőtőke-beruházásokból 2023-ban sem fenyegeti veszély, amikor megindul a kínai CATL 7,8 Mrd eurós projektje 100 GWh akkumulátorgyártási kapacitásra (Portfolio, 2022). Míg 2020-ban a járműipar adta a feldolgozóipari termelés 20 százalékát és az összes foglalkoztatott 2,8 százalékát (McKinsey, 2020: 54), az elmúlt években megfigyelhető beruházási aktivitás alapján ezek az értékek nőni fognak, tehát a magyar gazdaság még erőteljesebben kitett lesz az autóiparnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miért jönnek Magyarországra ezek a beruházások? Szabó, Szalavecz és Túry elemzése alapján ennek magyarázata elsősorban a kormányzati szándék és nem feltétlenül a beruházási környezet (Szabó–Szalavecz–Túry, 2022). Tíz vizsgált szempont alapján Magyarország fő vonzerejének az olcsó energia, olcsó munkaerő és az alacsony adók számítanak. Ezek tipikus jellemzőnek mondhatók a költségalapú versenyképességre épülő gazdaságfejlesztésben, ami a közepes jövedelem csapdájának egyik jellemzője (Győrffy, 2021: 54). A felsorolt tényezők mellett azonban nem lehet megfeledkezni az állami támogatás mértékéről sem. Takácsné és Kovács összegzése szerint 2021-ig 2800 Mrd forintnyi akkumulátorberuházás 308 Mrd állami támogatást kapott, ami 11 százalékos támogatási arányt jelent (Takácsné Szabó–Kovács, 2022). Fontos kérdés, hogy ez megéri-e, vagy lehetne-e jobban felhasználni az adófizetők befizetéseit.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akkumulátorgyártás hozadékának megítéléséhez fontos megérteni az akkumulátorokat és a releváns értékláncot. Anisits és Tóth a következőképpen írja le az akkumulátort: „A lítium-ion akkumulátor rétegezetten több cellából áll. Minden egyes cella négy alapkomponensből épül fel: katód: lítium-fémoxid (elektróda), anód: grafit (elektróda), szeparátor, amely a két pólust elválasztja, valamint a vízmentes folyékony ionokat vezető elektrolit (organikus oldat).” (Anisits–Tóth, 2017: 3) Az akkumulátor-értékláncban az akkumulátor gyártása a folyamat közepe, amelyet megelőz a nyersanyagok bányászata és feldolgozása, majd követi a felhasználás, azaz az elektromos autó gyártása és az újrahasznosítás (IEA, 2022a: 146). Az értékláncban a legnagyobb hozzáadott érték a felhasználás során jelenik meg: Gonzalez és de Hahn szerint 2030-ra 120–130 Mrd dolláros jövedelem keletkezik ebben a fázisban, míg az akkumulátor gyártási folyamatában 18–29 Mrd dollár (Gonzalez–de Hahn, 2020: 25).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tevékenység jövedelmezőségére a már itt működő cégek adózott eredményéből is következtethetünk. A Samsung SDI-nek 2020-ban 497 Mrd forint árbevétel mellett 5,47 Mrd forint volt az adózott eredménye (HVG, 2021), míg 2021-ben 759 Mrd forint árbevétel már 15,48 Mrd forint adózott eredményt jelentett (HVG, 2022). Az SK Innovation 2021-ben 188 Mrd forint árbevétel mellett 2 Mrd forint veszteséget mutatott ki (HVG, 2022). Összehasonlításképpen a gyógyszergyártásban érdekelt Richter teljesítménye 2020-ban és 2021-ben 566,77 Mrd és 630,6 Mrd árbevétel, illetve 106 Mrd és 141,18 Mrd adózott eredmény. Önmagában már ez is jelzi, hogy a költségvetés mérsékelt vállalati adóbevételekre számíthat ezektől az akkumulátorgyáraktól, és léteznek jóval magasabb hozzáadott értékű ágazatok is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akkumulátorgyártás rendkívül energiaigényes tevékenység. Technológiától függően 1 kWh akkumulátorkapacitáshoz ~60 kWh energia szükséges (Emilsson–Dahllöf, 2019: 23). Degen és Schütte 41,5 kWh eredményre jutottak, amiből 52 százalék földgáz a szárításhoz és a szárítóhelyiségekhez, 48 százalék pedig villamos energia, elsősorban az akkumulátorcellák formázásához, azaz feltöltésükhöz és lemerítésükhöz (Degen–Schütte, 2022). Ezek az értékek azt jelentik, hogy a CATL 100 GWh kapacitásához 4150–6000 GWh energia szükséges, aminek a nagyságrendje akkor lesz érthető, ha hozzátesszük, hogy Paks éves kapacitása 16 055 GWh (IEA, 2022b: 111). Az energiaszükséglet növekedését a Nemzeti Akkumulátorstratégiában is felismerik a szerzők: „A hazai akkumulátorgyárak jelenlegi éves energiaigénye 5,7–8,6 PJ-ra tehető, míg ez az igény akár 13,1 PJ-ra is emelkedhet a következő három-öt évben” (ITM, 2022: 27). GWh-ra lefordítva ez 1583–2389 GWh-ról 3639 GWh-ra való növekedést jelent. A szövegből nem világos, hogy ez magában foglalja-e a debreceni CATL energiaigényét, de mindenesetre jelzi, hogy az akkumulátorgyártás makrogazdasági szinten mérhető, jelentős többletenergiát igényel. Ennek alapján válik érthetővé Anisits és Tóth konklúziója, miszerint az elektromos autók annyiban környezetkímélők, amennyire a gyártásukhoz szükséges energia megújuló forrásból származik (Anisits–Tóth, 2017: 4). Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarország energiaszükségletének 59 százalékát már most is importálja (IEA, 2022b: 20), akkor az is világossá válik, hogy nincs komparatív előnye energiaigényes tevékenységekben, így az akkumulátorgyártásban sem. Ez egyébként nem új felismerés: a Varga István vezette Közgazdasági Bizottság már 1957-ben ugyanerre a következtetésre jutott az első ötéves terv tapasztalatait elemezve (Pető–Szakács, 1985: 377).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akkumulátorgyártás nem csupán sok energiát, hanem rengeteg vizet is igényel, ami 70–80 százalékban az akkumulátorcella elkészítéséhez szükséges hűtési folyamatok során kerül felhasználásra (Philippot et al., 2019: 6). A gödi Samsung gyár óránkénti vízigénye 40 GWh tervezett gyártási kapacitáshoz 2400 m3, ami nagyságrendileg egy százezres város vízigényének felel meg (Bodnár, 2022a). Ez nem csupán azért probléma, mert a klímaváltozás miatti aszályok egyre sűrűbbé válnak, hanem azért is, mert ki kell építeni a vízközműveket, és ezek a beruházások versenyeznek a lakosság, a mezőgazdaság vagy a környezet igényeivel (pl. Velencei-tó megmentése) – és a jelek szerint az akkumulátorgyárak egyértelműen prioritást élveznek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akkumulátorgyártásban a kutatás-fejlesztés és a gyártás élesen elválik egymástól. Ezt jelzi mind a Samsung SDI, mind a CATL honlapja:1 a magyarországi telephely a gyártásra koncentrál. A kutatás-fejlesztés hiányát az akkumulátor-iparági stratégia is gyengeségként említi (ITM, 2022: 18).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyenge pontnak és kockázatnak tekinthető a nemzetközi együttműködés alacsony foka, az akadémiai kutatások és az ipari K&F igények közötti eltérések, a megvalósult közvetlen külföldi tőkebefektetések helyi ökoszisztémába történő alacsony fokú beépülése, továbbá a gyors ütemű technológiai változásokhoz történő humán alkalmazkodási képesség korlátai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatás-fejlesztési tevékenység hiányában a magyarországi gyártás a jelentős mértékben automatizált gépsorok működtetését jelenti, azaz elsősorban alacsony hozzáadott értékű, alacsony képzettséget igénylő feladatokat (Szalavecz, 2022: 10). Munkaerőhiány idején a munkavállalók nem is feltétlenül helyiek vagy magyarok. A gödi Samsung SDI gyárban 2020-ban 3594 ember dolgozott, köztük 1859 magyar (ebből 94 gödi), 1566 ukrán és 115 koreai (Takácsné Szabó, 2021). Várhatóan a CATL gyárába is több ezer külföldi vendégmunkás érkezik majd Törökországból és Kínából (ATV, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az akkumulátorgyárak telepítése jellemzően kiemelt beruházásként történik, ami a gyakorlatban annyit jelent, hogy az engedélyeztetési folyamat jelentősen leegyszerűsödik, a helyi lakosoknak és az önkormányzatoknak pedig semmilyen beleszólási joguk nincs abba, hogy mi történik a területükön (Bodnár, 2022b). Ennek azért van jelentősége, mert az akkumulátorgyártás jelentős környezeti terheléssel jár, és kevesen szeretnének egy ilyen gyár közelében élni. Éltető gyűjtése alapján (Éltető, 2022) idetartozik a több kilométerre elhallatszó zaj, ami a környékbeli ingatlanok értékvesztését okozza, csakúgy, mint a vízbázis elszennyeződése a veszélyes anyagok (lítium; elektrolit; N-metil-2-pirrolidon nevű oldószer, NMP) szivárgása miatt. A gyártás a dolgozók egészségére is veszélyes, több baleset és mérgezés történt már a gyárakban. A jövőben pedig az akkumulátorok újrahasznosítási kötelezettsége hozhat hatalmas mennyiségű mérgező elektronikai hulladékot Magyarországra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyezeti károk mellett az akkumulátorgyártásra való koncentráció további kockázatát jelenti a nyersanyagok elérhetősége, a geopolitikai elköteleződés és a technológiai változások. Az akkumulátorok iránti kereslet robbanása miatt a gyártásukhoz szükséges fémek ára is jelentősen megnőtt, különösen a lítiumé, amelynek ára a 2015-ös szinthez képest megkilencszereződött (IEA, 2022a: 141). A lítium 70 százaléka Ausztráliából, a grafit 80 százaléka Kínából származik (IEA, 2022a: 156), vagyis a nyersanyagok elérhetősége erőteljesen koncentrált. A kobalt közel 70 százalékát Kongóban bányásszák, ahol ez gyerekmunkával és egyéb, rendkívül súlyos emberi jogi problémákkal terhelt tevékenység (Human Rights Watch, 2022). A nyersanyagok korlátozott elérhetősége egyrészt kiszolgáltatottságot jelent, másrészt jelentős ösztönzést a technológiai fejlesztésre. Magyarország szempontjából az akkumulátorgyártás így komoly sebezhetőséget alakít ki Kína, illetve Oroszország irányában a nyersanyag- és az energiaszükségletek miatt. Szintén sebezhetőség alakul ki a technológia fejlődése kapcsán, ami a lítium-ion akkumulátorok esetleges kiválthatóságát jelenti például só vagy a tengervíz felhasználásával (Euronews, 2022). Ez jelenleg természetesen csupán a jövő kérdése, ám amikor ennyire egyoldalú módon specializálódik egy gazdaság, az ilyen típusú, távolinak tűnő veszélyeket is mérlegelni kell.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességében az akkumulátorgyártásra való koncentráció a leírtak alapján határozottan kedvezőtlennek tekinthető a magyar gazdaság számára. Hatalmas állami támogatással egy olyan iparág települt meg Magyarországon, amelyben az ország jelentős komparatív hátrányokkal küzd – az energia, a víz és a munkaerő korlátaival. A tevékenységben a magyar hozzáadott érték alacsony: elsősorban a gyártás helyszínét és a külföldről importált gépek működtetését biztosítjuk. Közgazdasági szempontból így nehezen indokolható az egyoldalú fejlesztés ebben az irányban, különösen, amennyiben figyelembe vesszük a tevékenység jelentős kockázatait: a környezet súlyos veszélyeztetését, a nyersanyagok elérhetőségét, a technológia fejlődését és a geopolitikai sebezhetőséget.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave