Balogh Gábor, Karoliny Mártonné (szerk.): Az emberi erőforrások menedzselése • Koncepciók, technikák nemzetközi kitekintésben
›
10. fejezet: A sikeres munkatársi kommunikáció • Sipos Norbert – Venczel-Szakó Tímea – Ásványi Zsófia
›
10.1. Kommunikáció a szervezetekben
›
10.1.1. A kommunikáció fontossága egy szervezet életében, a sikeres munkatársi kommunikáció tényezői

10.1.1. A kommunikáció fontossága egy szervezet életében, a sikeres munkatársi kommunikáció tényezői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kommunikáció a létezés feltétele, kapcsolataink meghatározó eleme. A jó kommunikáció javítja saját életminőségünket és a környezetünkét, bizalmat épít. Igaz ez a hétköznapi kommunikációra és a szervezeten belüli kommunikációra is. A kommunikáció a szervezeti kultúra hordozója, része, közvetítője és alakítója. A jó munkahelyi kommunikáció az együttműködés nagyon fontos eszköze és feltétele. Segítségével kommunikálhatók például a hosszabb és rövidebb távú célok a munkatársak felé. A szervezeti célok, a vezetés által tervezett akciók megfelelő ismerete pedig alapfeltétele annak, hogy a szervezeti tagok ennek elérése érdekében cselekedjenek. Ehhez az aktuális eredmények ismeretén kívül saját szempontjaik, ötleteik, véleményük, javaslataik érvényesülésére, érvényesítési lehetőségére is szükség van. Mindezek együttesen fontos szerepet játszhatnak abban, hogy milyen módon és mértékben támogatják a szervezet céljainak elérését. A jó munkahelyi kommunikáció tehát – miközben elengedhetetlen a mindennapi tevékenységek támogatásában – a konfliktushelyzetek, válsághelyzetek elkerülésében, kezelésében is szerepet játszik, sőt ezek megoldásában kifejezetten kritikus szerepe lehet (Van Riel‒Fombrun, 2007).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A belső szervezeti kommunikáció definiálásakor az egyes szerzők annak különböző sajátosságait kiemelve fogalmaznak. Argenti a szervezet és a munkavállalók közötti kapcsolat erősítésére szolgáló eszköznek tekinti (Argenti, 2003). A Borgulya–Barakonyi szerzőpáros a céljait hangsúlyozza, amelyek közé ők a belső kohézió, integráció, a bizalom megteremtését és a munkavállalók motiválását sorolják (Borgulya–Barakonyi, 2004). A belső (intern) kommunikációval kapcsolatban Borgulya összefoglaló megállapítása azt emeli ki, hogy ez tartja össze a szervezet tagjait és egységeit: közvetíti a célokat, a működési szabályokat, lehetővé teszi a folyamatok szervezését, ellenőrzését, a visszacsatolást, a szervezeti tanulást (Borgulya, 2004). Hozzátéve, hogy kommunikáció nélkül lehetetlen lenne a tagok közötti koordináció, a tagok integrálása és motiválása is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkatársi kommunikációban a szervezeti tagok – a vezetők, a beosztottak, a munkatársak – közvetlenül vagy képviselőkein keresztül közvetett módon, esetleg intézményesített megoldásokat igénybe véve, a kommunikációs eszközök sokaságát használva vesznek részt. Sikerességére így az abban közreműködő minden egyes munkatársnak személyes befolyása is van, amire egyéni eszközkezelési jártasságuk és kommunikációs kompetenciájuk erős hatást gyakorol (Borgulya, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A továbbiakban olyan kommunikációs elemekre, szituációkra mutatunk rá, amelyek ugyan szervezeti környezetben is gyakran előfordulnak, de mind a siker, mind a sikertelenség okaként alapvetően a kommunikációs partnerek, személyek jellemzőihez társíthatók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kommunikációt általánosan közelítve akkor tartjuk sikeresnek, ha a közlő gondolatait, érzéseit szándéka szerint teljes mélységében, pontosan közli, a befogadó pedig maradéktalanul felfogja azt, amit közöltek vele, és a közlő kommunikációs szándéka teljességgel megvalósul. Hogy mi minden befolyásolja ennek a szándéknak a megvalósulását, azaz a sikeres kommunikációt, azt az alábbiakban részletezzük.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Kétségtelenül fontos a részt vevő szervezeti tagok kommunikációs kompetenciája, sőt empátiája és érzelmi intelligenciája is.
  • A szervezeti tagok között a vezetők szerepe e tekintetben is kiemelkedő, hiszen nekik – a munkatársi kommunikációban való személyes részvételükön túl – a kommunikációs rendszer kiépítéséről, működési feltételeinek biztosításáról és folyamatos fejlesztéséről is gondoskodniuk kell.
  • A szervezeti kommunikáció sikerességét befolyásolja a kommunikációmenedzsment professzionalizmusa, az, hogy a kommunikáció mennyire szervezetten működik, hogy mely csatornákat használják a munkatársak, és hogy a különféle eszközök mennyire fejlettek. Mindezt pedig a terveken és a szándékokon kívül a rendelkezésre álló költségkeret is korlátok közé szorítja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekkel ellentétben a kommunikációt sikertelennek minősíthetjük, ha az üzenet vételében, megértésében, (el)fogadásában probléma keletkezik. Okai között számos tényező azonosítható. Ezek közül a leggyakrabban előfordulók a következők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Gond lehet, hogy az üzenet küldője nem tud bánni a szavakkal, nem tudja pontosan elmondani, amit szeretne.
  • Az üzenet címzettje, a vevő is lehet a probléma forrása: például, ha gyengén lát, rosszul hall, nem beszéli jól az adott (idegen) nyelvet.
  • Ha a küldő és a címzett egymáshoz való viszonya és kapcsolata alapvetően negatív beállítottságú, előítélettel, konfliktussal teli, vagy státuszbeli különbség van a két fél között, az szintén okozhat sikertelenséget (például információk elhallgatása, ferdítése). Így a küldő és a fogadó fél közötti bizalomhiány vagy hatalomféltés is kommunikációs gátat képezhet.
  • A vezetők domináns magatartása, a meghallgatás készségének hiánya, az empátia és a támogató megnyilvánulások hiánya a vezetők részéről mind rombolhatják a vezetők és az alkalmazottak kapcsolatát (Willemyns et al., 2003).
  • Az egyes szervezeten belüli szubkultúrák, a heterogén értékrend, viselkedési minták és szokások az üzenetek értelmezésében eltéréseket, értelmezésbeli problémákat eredményezhetnek.
  • A küldő és a fogadó személyeken és a személyes kapcsolatrendszereiket befolyásoló tényezőkön kívül a kommunikációs csatornában is keletkezhet probléma. (Például a rádióadás érthetőségét nehezíti, gátolja egy a közelben átvonuló zivatar miatti recsegés.) A rossz csatornaválasztás is okozhat gondot (például szóbeli kommunikáció az írásos helyett, a vizuális eszközök nem működnek).
  • A szervezeti kommunikációs zavarok további forrása lehet a hierarchikus szintek közötti üzenettovábbítás során fellépő információvesztés.
  • További problémákat okozhat a késedelmes, lassú információáramlás, az információ hiányos, téves (időveszteséget, többletköltséget okozó) továbbítása, az információátadás teljes elmaradása (ellentmondó információk), vagy a túl kevés, esetleg a túl sok, nem kellően strukturált információ (a lényeg elveszik, például túl sok e-mailezés).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munkahelyi kommunikáció mindezek mellett általánosságban akkor jó, ha

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a munkatársak közös nyelvet, közös kódot használnak, vagyis ugyanazt értik a jelzések alatt;
  • a kommunikáció asszertív, vagyis együttműködésen alapul, kerüli az agresszív és a passzív megnyilvánulásokat; a munkatárs megvédi jogait (határait) anélkül, hogy mások jogait sértené, eléri a céljait anélkül, hogy másoknak ártana;
  • elfogadott, jól működő keretek, szabályok között zajlik, nyílt, átlátható;
  • támogatja a célt;
  • tiszteletre épül;
  • figyelmet és meghallgatást biztosít a munkatársaknak. (Hofmeister-Tóth, 2010)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amennyiben a kommunikáció nem működik jól, egyéni és szervezeti szinten is problémák léphetnek fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az egyéni szintű problémák jelentkezhetnek a munkahelyi érdekérvényesítésben, de egészségügyi hatásai is lehetnek. A negatív hatások jelentkezhetnek ugyanis a pszichés jóllét, de a fizikai egészség csorbulásában is.
  • Szervezeti szintű probléma lehet a szervezeti hatékonyság csökkenése, azaz a cél elérésének nehézkesebbé válása. Ezt okozhatják a csapatmunkát, a tagok közötti együttműködést rontó, a munka minőségromlását eredményező helyzetek. A folyamatos rossz kommunikáció mindezek mellett a szervezeti hangulatot is rombolja, és a szervezeti kultúrában is nyomot hagyhat. (Borgulya–Somogyvári, 2015)
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave