Balogh Gábor, Karoliny Mártonné (szerk.): Az emberi erőforrások menedzselése • Koncepciók, technikák nemzetközi kitekintésben
›
11. fejezet: Munkatársi egészség, biztonság és jóllét • Venczel-Szakó Tímea – Szabó-Szentgróti Gábor – Karoliny Mártonné
›
11.1. A munka, a munkahely egészségre gyakorolt hatásai
›
11.1.1. Az egészség fogalma, egészségmagatartás

11.1.1. Az egészség fogalma, egészségmagatartás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogyan azt a Lampek–Füzesi szerzőpáros munkájában sokoldalúan bemutatja, az egészség hagyományos megközelítése – miszerint az egészség a betegség hiánya – az első, nemzetközileg is elfogadott definíciója óta folyamatosan fejlődő, változó fogalom (Lampek–Füzesi, 2012). Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) 1946-ban publikált első, szemléletében, filozófiájában akkor még újdonságértékű megközelítése az egészség maximalista-idealista célállapotát fogalmazta meg. E szerint az egészség „a tökéletes fizikai, szellemi és szociális jóllét állapota, nem csak a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. A definíció realistább újrafogalmazását maga a WHO is elvégezte; e szerint „az egészség olyan fokon áll, amennyire az egyének és közösségek képesek önmaguk kiteljesítésére és szükségleteik kielégítésére, valamint képesek megbirkózni a környezet kihívásaival” (WHO, 1984).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mai felfogás szerint maga a fogalom, illetve az egészségkép és annak szubjektív megítélése koronként, kultúránként változik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy e könyv írásakor a Google kereső az egészségdefiníció fogalmára magyarul 357 ezer, angolul (health definition) mintegy 7,6 milliárd találatot jelez.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az újabb közelítések szerint az egyének egészsége a sors, az egyéni felelősség és a társadalmi támogatás összetett és dinamikus kölcsönhatásának eredménye. Az egyének egészségét támogatni, fejleszteni célzó programok ehhez igazodóan arra törekedhetnek, hogy az egyének vagy közösségeik képessé váljanak saját egészségük kontrollálására és ezáltal egészségi állapotuk és életminőségük javítására. Az egészséget támogató programok egy része közvetve vagy közvetlenül az érintettek egészséggel kapcsolatos szokásainak, egészségmagatartásának megváltoztatását igyekszik elérni: ezen olyan cselekvéseket érthetünk, amelyek hatással lehetnek az egészségünkre addig, amíg még egészségesek vagyunk. Ezt érdemes megkülönböztetni a betegségmagatartástól, amelynek célja az egészség helyreállítása, a közérzet javítása.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

HR-ügyek: Kutatás a 2020-ban indult világjárvány HR-vonatkozásairól
 
A 21. század második évtizedének végén egy olyan, a világ lakosságának egészségét fenyegető esemény jelentkezett, amelynek hatása országok, cégek, egyének szintjén sok-sok váratlan helyzetet, megoldandó problémát, kihívást jelentett. Ez volt a Covid-19 pandémia, azaz világjárvány. A Magyarországon 2020 tavaszán elindult első hullám során a HR-t oktató egyetemek kutatóinak összefogásával és a HR szakmai szervezetek támogatásával egy addig nem látott intézményi összefogásra épülő kutatássorozat vette kezdetét. A három lekérdezési fázisban mintegy tíz egyetem hallgatói vettek részt. A segítségükkel kapott kutatási eredmények fejezetünkhöz illeszkedő megállapításainak bemutatásával (is) köszönjük aktivitásukat.
A „Koronavírus-válság: kihívások és HR-válaszok” című felmérés többek között a HR-nek a válság hatására bekövetkezett, illetve a jövőben tervezett főbb változásait, ezek területeit vizsgálta. A válság hatására végbement azonnali és nagymértékű HR-változások, -beavatkozások sorában a válaszadók a felmérések első fordulójában az első három helyre állították az otthoni munka (home office) engedélyezését/elrendelését (53%), az új munka- és egészségvédelmi intézkedések meghozatalát (42,2%-a), valamint a létszámstop elrendelését (29,7%). A második hullámban adott válaszok esetében ez a rangsor úgy módosult, hogy az első helyre léptek elő az új munka- és egészségvédelmi intézkedések (40,6%), majd a home office (37,1%) és a létszámstop (18,3%) következtek.
A válság következtében potenciálisan fejlődő, erősödő HR-területek, változtatási igények között mindkét fázisban az első helyen állt a belső kommunikáció (56,3–55,5%-kal). Ezt az első fázisban a home office (53,6%) és a munkavédelem, egészségmegőrzés (35,7%) követte. A második felmérési fázisban a második–harmadik helyen itt is változás történt. A második helyre került a munkavédelem, egészségmegőrzés (47,3%), a home office pedig a harmadikra (44,6%).
Így került a munkahelyi egészség a HR fókuszába egy a világ népességének nagy hányadát veszélyeztető betegség, a Covid-19 következtében.
Forrás: Poór et al., 2021
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave