3. Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adott volt két fordításom: Jordi Puntí katalán szerző Messiről szóló stílusgyakorlatainak magyar és Egressy Zoltán nagy sikerű, tragikomikus színdarabjának (négykezesben készült) katalán fordítása, melyeket azért gondoltam összehasonlítani, mert mindkettő a futball világának kontextusában íródott. Annak ellenére, hogy ahogy láthattuk, nagyon különböző szövegekről van szó, mindkettőben rengeteg a cselezés, a kapura rúgás, a kapufa, a helyezkedés, a tizenegyes, a les, a szabadrúgás stb., tehát azok a mozzanatok, amelyek egy focimeccset és az akörüli univerzumot írják le. Ahogy azonban elkezdtem összehasonlítani a két szövegben bejelölt fordítási döntéseket igénylő vagy fejtörést okozó helyeket, rájöttem, hogy valójában nem a hasonlóság, hanem a kontextus hasonlósága által kiemelt különbségek adják a szövegek valódi jellegét, ezek a különbségek mutatják meg, mennyire aszimmetrikus a kulturális beágyazottsága egy olyan szövegnek, amely valóban a globális kultúra részeként felfogható futballról szól, azon belül egy olyan kivételes játékosról, aki rengeteg focirajongó kedvence és példaképe, és egy olyan szövegnek, ahol ennek a párhuzamos valóságnak a csillogása, lehetősége pusztán csak látszat, ami még jobban kidomborítja azt a szerencsétlen, hétköznapi tragédiákkal teli realitást, ahonnan fiatal és öreg egyaránt elvágyódik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A katalán–magyar fordítás során kevésbé adódtak problematikus helyzetek, egyrészt amiatt, mert a forrásnyelv volt számomra az idegen nyelv, és a célnyelv az anyanyelv (ahogy ez általában lenni szokott, és ahogy lennie illik), másrészt amiatt is, mert Jordi Puntí szövege sokkal inkább a globális-univerzális futball kontextuson belül „játszik”, míg a magyar–katalán fordítás során, Egressy Sóska, sültkrumpli című szövege esetében az anyanyelvemről fordítottam (igaz, koprodukcióban), és a célnyelv volt számomra az idegen nyelv, de főleg a már említett okok miatt, mert ez a fikciós történet kulturálisan sokkal beágyazottabb, és az általános futballvilág-kontextushoz képest mesél el egy lokális történetet. A futball kontextusa mintegy kiemeli azokat a sajátosságokat, rámutat azokra a sajátosságokra, melyek a szöveg lokalitását mutatják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A négy vizsgált esetben (cím, szereplők, történelmi-politikai referenciák, irodalmi idézetek) is láthattuk, hogy a színdarab a fordítás során sokkal nagyobb arányban kívánta meg a szöveg elmozdítását a befogadó felé (hogy a schleiermacheri megfogalmazással éljek), vagyis több esetben döntöttem szükségszerűen a különböző típusú explicitáció és olyan félutas honosító megoldások mellett, amelyek nem mondanak ellent annak, hogy a történet a (katalán) befogadó szempontjából valahol máshol játszódik, de nem is zökkentik ki a befogadás folyamatából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Nézzük meg, hogyan néz ki mindez a számok tükrében!
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Puntí: Messi
Puntí: Messi
Egressy: Sóska
Egressy: Sóska
Katalán
Magyar (ford.)
Magyar
Katalán (ford.)
Szavak száma
32 755
31 627 (–3%)
10 336
15 088 (+46%)
Karakterszám
152 018
184 903 (+22%)
55 561
65 410 (+18%)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha megnézzük a két szöveg és a fordítások statisztikai adatait, láthatjuk, hogy a Messi szöveg esetében a szavak száma még csökkent is, bár ennek nemcsak az implicitáció, hanem a két nyelv strukturális különbsége is lehet az oka, főleg, mivel a leütések száma nagyjából 20%-kal nőtt. Ha megfigyeljük ugyanezeket az arányokat a magyar–katalán fordítás esetében, szembetűnő, hogy a szószám jelentős mértékben nőtt, a karakterszám pedig ugyanolyan mértékben változott, amiből messzemenő következtetéseket ugyan nem lehet levonni, de azt megállapíthatjuk, hogy a jelenség a nyelvszerkezeti különbségeken túl értelmezhető a nagyobb mértékű explicitáció eredményeképpen is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány elején azt írtam, mind a magyar, mind a katalán kis nyelvek, ezért nincs különösebb hierarchia a kettő között, ugyanakkor azt is megjegyeztem, hogy a katalán nyelv a spanyol lingvakultúra vonzáskörzetében létezik, ami jelentős hatással van arra, hogy mekkora tudása van vele kapcsolatban a célnyelvi kultúrának, jelen esetben a magyarnak. Jegyezzük meg, ez a tudás sokszor téves, hiszen gyakran keverik össze vagy tekintik egy nagyobb egység részének a katalán és a spanyol nyelvet, kultúrát. A katalán autonóm kormány több olyan kultúrintézetet is fenntart, melyeknek célja a katalán nyelv és kultúra nemzetköziesítése, de éppen ebben a tekintetben a futballnak, a FC Barcelona (Barça) csapatának is igen jelentős szerepe volt és van.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezzel együtt ez a részben hamis tudás még mindig jóval számottevőbb, mint fordítva: a magyarról katalánra fordítás során az egyes kulturális elemek, reáliák sokkal több kiegészítésre, magyarázatra szorultak, mint fordítva. A két vizsgált szöveggel kapcsolatban továbbá elmondható, hogy ez a különbség fokozottan megmutatkozott mind a szövegek jellege, kulturális beágyazódása, mind a forrásnyelv hatósugara közti különbség miatt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Befejezésképpen térjünk vissza a kezdeti felvetéshez: a két szöveg fordítása kapcsán elemzett megoldások alapján (amennyiben ezeket elfogadjuk, és nem tehetek másképp, hiszen a saját fordításaimról beszélek) megállapítható, hogy az explicitáció-implicitáció valóban nem szimmetrikus művelet, a Venuti-féle honosítás-idegenítés dichotómia kapcsán pedig az, hogy a kulturális aszimmetriát nem pusztán a forrásnyelv és a célnyelv kultúrájának egymáshoz való viszonya határozta meg, hanem a katalán közvetlen közelében domináns spanyol (hispán) befolyása is, illetve ami még ennél is hangsúlyosabb, a két szöveg kulturális-társadalmi beágyazottsága közti különbség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kappanyos András Bajuszbögre című monográfiájában azt írja, „a másság elfogadtatása az utóbbi évtizedekben több irodalom- és kultúratudományi trendjének is központi törekvése”, és hogy „ebben a perspektívában a háziasító vagy elidegenítő stratégia közötti döntés egyértelműen etikai színezetet kap”, majd ezt azzal magyarázza, hogy a honosító stratégia üzenete szerint a célnyelvi kultúra „felsőbbrendű” vagy legalábbis „normatív” az eredeti szövegéhez képest, és hogy ez azt a benyomást kelti a befogadóban, hogy neki „nem feladata aktív lépéseket tenni más kultúrák felé” (Kappanyos, 2015: 90). Minden bizonnyal nem egyes megoldásokra vonatkozik a honosító stratégia kritikája, de ezzel együtt sem értek egyet vele, legalábbis a két elemzett szövegre, és elsősorban Egressy drámájának fordítására gondolva, és ez nem a kultúrák közti kommunikációra vonatkozik, hanem a megértés és befogadást segítő gyakorlati megoldások kritikájára, főleg, ha színdarabról beszélünk. Néhány oldallal az idézett részlet után egy példa kapcsán Kappanyos András azt is mondja, hogy a honosítás során sokszor „helybe viszünk az olvasónknak egy olyan információt, amelyért máskülönben neki kellett volna elmennie – a szó szoros értelmében a lexikonig vagy a számítógépig” (Kappanyos, 2015: 93). Ez valóban így van, de képzeljük csak el mindezt egy színházterem viszonylatában!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fordítónak véleményem szerint nem dolga nevelni (könyvtárba küldeni, erőfeszítésre bírni) a közönséget, dolga azonban olyan szöveget adni a kezébe, amely éppen a befogadhatósága miatt fogja az adott kultúra további megnyilvánulásai, jelen esetben irodalmi szövegei iránt nyitottá és érdeklődővé tenni a befogadót.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave