2. Sirola antológiája

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Amore e dolore di terra magiara már második magyar versantológiája a fiumei költő-fordító Sirolának, hiszen pár évvel korábban jelent meg az Accordi magiari [Magyar akkordok] című gyűjteménye. Babits és Sirola levelezésének már ismert részletei alapján a második kötet története is jól rekonstruálható. Főként Fried Ilona, Tóth Máté és Haász Gabriella forrásfeltáró munkáira, valamint az OSzK holnapján elérhető levelekre támaszkodva mutatom be az antológia születésének egyes fázisait (Fried, 2001: 224–225, Haász, 2016: 141–146; 232–244, Tóth, 2003: 61–65).1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Accordi magiari 1928-as megjelenését követően azonnal megfogalmazódik Sirolában a folytatás gondolata. Már 1929 elején azt írja Babitsnak, hogy egy újabb köteten dolgozik, sőt már 30 versfordítással el is készült.2 Sajnos Babits válaszait nem ismerjük, de az egyre sűrűbb Sirola-levelek alapján jól kirajzolódik, hogy a formálódó kötet munkálataiban Babits is segítette: kölcsönadta könyveit, és közbenjárt, hogy mások is küldjenek Sirolának köteteket, valamint szakirodalmi munkákat is ajánlott és talán küldött is.3 A folyamatosan érkező és egyre barátibb hangú levelek alapján érthető, hogy Sirola Babitsot kérte fel a kötet előszavának megírására.4 Babits a felkérést elvállalta,5 és szinte postafordultával el is küldte az előszó szövegét magyarul, amit Sirola fordított olaszra.6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Babits előszava egyrészt kiemeli a fordítás nemzetek feletti kultúraépítő szerepét, valamint azt, hogy a fordítás mindig a célkultúra irodalmi és nyelvi gazdagításában érdekelt. Sőt a nyelvi, irodalmi, s ezáltal emberi közeledés leghatékonyabb eszköze a műfordítás, azon belül is a versfordítás, hiszen „két nemzet, mely egymás lírai költészetét igazán ismeri, ellensége [egymásnak] talán soha többé nem lehet”.7 Babits fordításpoétikájának olyan sarokkövei ezek, amelyek a diákévektől kezdődően jellemzik Babits gondolkodását, és szinte minden fordításának elő- vagy utószavában visszaköszönnek.8 Az alaptétel kimondása után tér rá az előszó a magyar költészet különleges „rokontalan” és egyben kettős identitásának bemutatására: a „tudatos europeizálódás mögött a magyar lélek az ő tudattalan mélyein ázsiai maradt, aminthogy ázsiai a nyelv is, az érzését, gondolatát formáló”.9 Sirola munkájának méltatása ezek után következik. Babits hálásan ír a fordítóról, aki a „latin szó különleges varázsával” öltözteti „nemes köntösbe” „szerény szavainkat”.10

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előszóval ellátott kötet már készen állt 1930-ban, ám Sirola nehezen talált kiadót, így két évet késett az antológia megjelentetése. Eközben a fordító nyilván csiszolgatta a szövegeket, és ahogy hozzájutott újabb magyar költők műveihez, egy kicsit módosult a tartalom is: Illyés Gyula és Reményik Sándor versei csak ebben a fázisban kerülnek a kötetbe, ellenben Mécs László kikerül az antológiából.11

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötet 19 magyar költő verseit közli Sirola olasz fordításában. A szám szerinti megoszlás a következő:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Közölt költemények száma
Szerző
14
Ady Endre
10
Babits Mihály
Gellért Oszkár
Kosztolányi Dezső
6
Reményik Sándor
5
Kassák Lajos
Tóth Árpád
2
Füst Milán
Illyés Gyula
Mollináry Gizella
Nagy Zoltán
Szabó Lőrinc
Török Sophie
Reichard Piroska
1
Keleti Arthur
Marconnay Tibor
Sárközi György
Szenes Erzsi
Simon Andor
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes szerzők szövegeit – akkor is, ha egyetlen verssel szerepelnek – pár mondatos életrajz és poétikai jellemzés vezeti be. Ezen rövid ismertetések soha nem hosszabbak egy oldalnál, ám ha pár mondatosak, akkor is külön oldalra vannak rendezve, ami azt a hatást kölcsönzi a kötetnek, mintha az egyes szerzők szövegei külön fejezetek lennének. Kivételt képez a négy női szerző, akiket együtt kezel a fordító-szerkesztő: ők négyen alkotnak egy „fejezetet”, és a pár mondatos ismertetés róluk nem is hoz életadatokat, csak felsorolásszerűen kapjuk költészetük egy-egy mondatos jellemzését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ady számszerűleg is kiemelt szerepét Babits előszava is megerősíti, amikor a „legnagyobb modern költőnk” titulussal hivatkozik rá. A válogatás többi szerzője és a közölt mennyiségek Sirola preferenciáit tükrözik: a Babitscsal folytatott levelezésében láttuk, hogy eleinte nehezen tájékozódott a korabeli magyar irodalmi életben, többször kér versköteteket és szakirodalmat is. Az antológia végén közöl egy bibliográfiát, amelyben a fordított szövegek eredetijeinek lelőhelyadatain kívül felsorolja azt a pár szakirodalmi tételt is, amely segítette a munkáját. Két összefoglaló jellegű mű szerepel a listán – talán éppen Babitstól kapta őket –: Komlós Aladártól Az új magyar líra és Várkonyi Nándortól A modern magyar irodalom.12 Mindkét monográfia friss munka, és jórészt az a kánon jelenik meg bennük, ami Sirola antológiájában is visszaköszön. A női szerzők itt is kivételt képeznek: mind Komlós, mind Várkonyi könyvében talán Lesznai Anna a legtöbbet szereplő női szerző, ám ő nem kap fordítást Sirolától, ellenben két-két vers jut Török Sophie-nak, Reichard Piroskának és Mollináry Gizellának, holott ők egyáltalán nem visznek jelentős szerepet a két irodalomtörténeti összefoglalóban. A válogatás szempontjaival és a kialakult névsorral Babits minden bizonnyal egyetértett. A levelezés alapján világos, hogy lett volna alkalma – és talán volt is – megírni a javaslatait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kötetet uraló fordítói stratégia a szövegek tartalmilag hű visszaadását célozza. Az olasz szövegek szinte szó szerint követve próbálják áttenni a magyar verseket, és a sortördelés általában pontos visszaadásán kívül más formai jegyek átültetésének igénye nem vehető észre. Sem a versek ritmusa, sem rímelése nem jelenik meg a fordításban, s így az olasz szövegek még az olyan zárt formát mutató versek esetében is, mint Tóth Árpád Körúti hajnal vagy Babits Téli dal című szövegei, inkább egyszerű prózai fordításra, legfeljebb szabadversre emlékeztetnek. A tartalomközvetítő szó szerinti fordításra törekvő stratégia további jele, hogy a kötet végére Sirola beilleszt néhány jegyzetet,13 amelyek egy-egy olyan sornak a szó szerinti fordítását közlik, ahol úgy érzi, hogy a főszövegben túlságosan eltávolodott az eredetitől. Például Adytól így fordítja a főszövegben A halál rokonának első versszakát:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Én a Halál rokona vagyok,
Szeretem a tűnő szerelmet,
Szeretem megcsókolni azt,
Aki elmegy.
Io della Morte sono il parente,
amo l’amore che passa,
e dare un bacio a chi ci lascia
nell’ora dell’addio.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3–4. sor inkább átköltés; visszafordítva: ’[és szeretek] adni egy csókot annak, aki elhagy bennünket / a búcsúzás idején’. A jegyzetekben Sirola megadja a két Ady-sor szó szerinti fordítását is: „amo baciare colui / che parte”.14 Mivel mindössze húsz hasonló jegyzet szerepel a kötetben, az olvasóban joggal merül fel a gondolat, hogy a versfordítások a nem megjegyzetelt helyeken a szó szerinti pontosságra törekszenek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hogy a szó szerinti fordítás jelen esetben nem jelenti az esztétikai igényességről való lemondást, hanem „műfordításról”, vagyis esztétikailag is értékelhető szöveg létrehozásának igényével készült fordításról van szó, arra leginkább a szóválasztás keresettsége alapján következtethet az olvasó. Már a címadás – Szerelem és fájdalom magyar földön – patetikus emelkedettséget kölcsönöz a kötetnek, és a versszövegekben is főleg a kimódolt szóválasztás lesz a költői megszólalás legfőbb ismérve. A zárt formáról való lemondás, a tartalmi pontosság és a lexikai emelkedettség együttes jelenlétét Babits előszava ugyan nem definiálja tételesen, ám érzékelteti, amikor egyfelől úgy véli, hogy Sirola „a művészet bűvös eszközeivel” „tolmácsolja a mi legnagyobb és leglényegesebb mondanivalóinkat”, másfelől fontosnak tartja kiemelni, hogy a fordító a „rímek zenéje nélkül” dolgozik.15
1 A hivatkozott levelek mindegyikének digitalizált másolatát itt tanulmányoztam: https://copia.oszk.hu/ (Utolsó megtekintés: 2022. 11. 03.). Az idézett levelek szövegét Tóth Máté tanulmánya olaszul, Haász Gabriella könyve pedig magyar fordításban közli.
2 Gino Sirola Babits Mihályhoz, Fiume, 1929. április 12. OSzK Fond III/1143/3.
3 Gino Sirola Babits Mihályhoz, Fiume, 1928. szeptember 7. OSzK Fond III/1143/2, valamint Gino Sirola Babits Mihályhoz, Fiume, 1930. szeptember 8. OSZK Fond III/1143/7. És tegyük hozzá, hogy Sirola már az 1928-as Accordi magiari Bevezetésében köszönetet mond Babitsnak a „sok segítségért és tanácsért” (Sirola, 1928: 15), vagyis „munkakapcsolatuk” régebbre nyúlik vissza.
4 Gino Sirola Babits Mihályhoz, Fiume, 1930. május 12. OSZK Fond III/1143/5.
5 Gino Sirola Babits Mihályhoz, Fiume, 1930. május 23. OSZK Fond III/1143/8.
6 Gino Sirola Babits Mihályhoz, Fiume, 1930. szeptember 8. OSZK Fond III/1143/7.
7 Az előszó eredeti szövegét nem ismerjük, csak a fent idézett levelezésből tudjuk, hogy Babits magyarul írta. Jelenleg csak egy „visszafordított” szövegünk van, ez Rónai Mihály András munkájaként jelent meg 1984-ben. A továbbiakban ebből idézek: M. Babits, 1983: 74.
8 Babits fordításpoétikájának kultúrmissziós jellegéről bővebben ld. Mátyus, 2015: 30–41.
11 Gino Sirola Babits Mihályhoz, Fiume, 1930. szeptember 8. OSZK Fond III/1143/7.
13 Sirola, 1932: 143–144.
15 M. Babits, 1983: 75–76. Nincs itt mód és szükség sem Babits műfordítói elveit és gyakorlatát számba venni (ld. főképp Ajtay-Horváth, 2003: 63–68; Józan, 2009: 97–120; Major, 2022), de rögzítsük a tényt, hogy a formai jegyek átültetésének mellőzése élesen szemben áll Babits fordítói stratégiájának alaptételeivel.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave