Sohár Anikó (szerk.): Varietas delectat • A PPKE Hieronymus Fordítástudományi Kutatócsoportjának tanulmánykötete
›
Első rész. Műfordítók a műfordításról • Part One. Literary translators on literary translation
›
Fordítás vagy ferdítés? Lám Frigyes szepesi szász író gondolatai a műfordításról • Berzeviczy Klára
›
1. Lám Frigyes, a műfordító

1. Lám Frigyes, a műfordító

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magát egész életében szepesi szásznak (cipszernek) valló Lám Frigyes1 (1881–1955) kétnyelvűként nőtt fel, gyermekkora óta kiválóan beszélt németül és magyarul, beleértve a felső-szepességi német nyelvjárást (Potoksch) is. Irodalmi alkotásait általánosságban németül, míg tudományos műveit magyarul írta, de hagyatékában találhatók magyar és német prózai írások, idegen nyelvű (német és francia) versek magyar fordításai és magyar versek is.2 Az író Késmárkon született, és ott érettségizett a híres késmárki evangélikus líceumban, majd 1899-től a Budapesten végezte német–francia szakos egyetemi tanulmányait. Ezt követően középiskolai tanárként tevékenykedett nyugdíjba vonulásáig (Kobialka, é. n.; Baksa, 2008: 6–19).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Késmárki születésűként mélyen érintették az I. világháborút követő időszak eseményei és a Szepesség Csehszlovákiához való csatolása. Az ezzel kapcsolatos aggodalmak, vágyak, valamint az elveszített haza utáni sóvárgás több művében is megjelenik (Berzeviczy, 2021a: 29–30 és 33–35; Berzeviczy, 2021b: 360–372). A Trianon utáni Magyarországon főleg műfordítóként ismerték, számos verset jelentetett meg periodikumokban, például az Oedenburger Zeitungban, és 1942-ben megjelent egy önálló műfordítás kötete Neue ungarische Lyrik [Új magyar líra] címen, amely 81 versfordítást tartalmaz.3 1939-től az iskolai szüneteket legtöbbször Sopronban töltötte, és jó kapcsolatokat ápolt az ottani Oedenburger Zeitung szerkesztőivel. Ebben az újságban összesen 298 versfordítása jelent meg, némelyik többször is (Hárs, 1988: 97–109).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lám Frigyes célja az volt a műfordítással, hogy a magyar irodalmat ismertté tegye német nyelven (Baksa, 2008: 15). Műfordítói hitvallását jól jelképezi a kéziratban fennmaradt és nemrégiben nyomtatásban megjelent Zipser Leute [Cipszerek] című, a 20. század elején, Késmárkon játszódó regényében a két szepesi szász főszereplő, a késmárki líceum nagy tekintélyű és szeretett tanára, Schwarz professzor és tanítványa, Edelényi Árpád beszélgetése. Ennek során Árpád, aki nem sokkal korábban ébredt cipszer öntudatra, tanára azon biztatására, hogy ápolja német nyelvtudását, azt válaszolja, hogy ezt szívesen cselekszi, főleg a dialektus érdekli, de – teszi fel a kérdést – mindez nem hazafiatlan cselekedet-e? Schwarz professzor válaszában megnyugtatja, hogy az ősök nyelvének őrzése hazafias cselekedet, hiszen aki nem tiszteli őseit, az megbízhatatlan. Majd hozzáteszi, ha jól tud németül, lehetősége lesz arra, hogy a magyar irodalom és tudomány műveit németre fordítsa, és így szolgálja a hazát (Lám, 2021: 113).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

E gondolatok jegyében Lám Frigyes számos magyar költő művét fordította németre, a teljesség igénye nélkül többek között Ady Endre, Áprily Lajos, Arany János, Babits Mihály, Berzsenyi Dániel, Dutka Ákos, Harsányi Lajos, József Attila, Juhász Gyula, Kosztolányi Dezső, Kölcsey Ferenc, Mécs László, Petőfi Sándor, Szabó Lőrinc, és Vörösmarty Mihály műveit. Sőt élete végén Germanus Gyula prózafordításai alapján Ibn-Rumi költeményeit is német versekbe öntötte (Germanus, 1956).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Ady-kutató Földessy Gyula (1874–1964), aki Lám számos versét és műfordítását ismerte, dicsérte tehetségét, míg Gagybátori E. László, aki csak a Neue Ungarische Lyrik kötetet ismerte, kritikával illette Lám fordításait, bírálva, hogy számos kevéssé ismert költő műveit is felvette gyűjteményébe, de elismeri a költő jó ritmusérzékét (Földessy, 1936; Gagybátori, 1943: 49–51; Hárs, 1988: 105–106).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó Richárd ugyanehhez a kötethez írt kritikájában megjegyzi, hogy Lám nyelvezete egy korábbi generáció nyelvét tükrözi:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lám Frigyes fordítói gyakorlata meglátszik ezen a köteten is. Sorai könnyen, dallamosan gördülnek, verselése kifogástalan. Nyelve, stílusa egy régibb költői korszak nyelvének, stílusának, szó- és kifejezéskincsének hatását tükrözi. Ez a költői nyelv nem tud annyiszor és annyira váltani, hogy minden magyar költő sajátos és a többitől annyira eltérő nyelvi és stílusbeli sajátságait olyan élesen megkülönböztetően éreztesse, mint az az eredetiben lehetséges. Igaz, hogy ez, sőt éppen ez a legnehezebb a fordításban. Ha tekintetbe vesszük, hogy Lám nem riad vissza a legnehezebb feladatoktól sem, újból csak javára írhatjuk, hogy a korai Babits dús, különös és rafináltan művészi hangtest-képeit éppúgy megpróbálja visszaadni, mint Erdélyi népiesprimitív, de éppen egyszerűségükben és természetességükben nem könnyen átültethető sorait. (Szabó, 1943: 134–135)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó dicséri kiváló német és magyar nyelvtudását, amely miatt nincsenek félreértések. A legsikeresebb fordítás szerinte Ady Én nem vagyok magyar? című versének fordítása: a vers „a maga tömör, sűrített kifejezéseivel erős próbaköve a fordítói készségnek. A vers különösen nehéz utolsó sorait is igen sikerülten fordította Lám.” (Szabó, 1943: 134–135)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Krammer Jenő véleménye szerint „a fordításokat nem nyelvi virtuozitás jellemzi, inkább őszinte, lelkiismeretes küzdelem a szinte megoldhatatlan feladattal, ez teszi az egész könyvet oly vonzóvá és érdemessé” (Krammer, 1943: 430). Krammer szerint az antológiában sokoldalúan jelenik meg a modern magyar líra, igaz, jó lett volna, ha az egyes szerzőkhöz és az irodalomban elfoglalt helyükhöz is fűzött volna a fordító pár szót. De a kötet így is jó szolgálatot tesz a magyar költők idegen nyelven való megismertetése céljának (Krammer, 1943: 431).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy kis füzetben Lám Frigyes egy soproni költő, Missuray-Krúg Lajos verseinek műfordítását jelentette meg In meinem Herzen baut ihr Nest die Stille [Fészket rakott szívemben a csönd] címen. Erről a munkáról Verbényi László jelentetett meg egy recenziót, amelyben nagyon dicséri a fordítót. Verbényi szerint Lám fordításai nemcsak precízek és lelkiismeretesek, hanem összehasonlíthatatlan művészettel ülteti át a német nyelvre a magyar verseket: A fordító lelkének a kettős [magyar és német] szerkezete miatt nem fordítja, hanem a szó igazi értelmében átülteti Missuray-Krúg Lajos költeményeit. Feladata nem könnyű. Missuray eszmékben gazdag, mély és mélabús világát páratlan művészettel adja vissza. A formai tömörséget nem oldja fel, a ritmikailag vontatottabb, nehezebb részekbe fejlett formaérzékével önt lendületet (Verbényi, 1942: 309).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mollay Károly ugyan megemlíti, hogy Lám küzd azzal, hogy jó formaérzékű költő, míg Missuray-Krúg néha szabadabb ritmusokat enged meg magának, és ez az eltérő költői habitus meglátszik néha a fordításain.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lám Frigyes mesteri kezére vall azonban, hogy a legtöbb esetben sikerült saját egyéniségétől elütő másik költő műveibe való beleélés. […] Az eredetinek új meg új szépségeit ismerjük meg pl. a „Fertőrákosi kőfejtő”, a „Látomás”, „Tudom, e lámpa ég” stb. címűek fordítása által. Ez talán a legszebb dicséret, amit fordítónak adhatunk, ez bizonyítja, hogy Lám jó munkát végzett.
Külön kell kiemelnünk a fordító gazdag német nyelvezetét, amely Missuray-Krúg bőven omló képeinek mindenütt közelébe férkőzik. (Mollay, 1942: 229)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lám barátja, a győri papköltő Harsányi Lajos számos versét fordíttatta le németre, és mint 1952. február 9-i levelében írja, egy kötetet szeretett volna összeállítani az idegen nyelvre fordított verseiből, melyek közé ezeket is be kívánta venni.4 Harsányi szerint barátja „kitűnően fordít. Nem úgy, mint Kosztolányi vagy Tóth Árpád. A fordításban nem önmagát adja, hanem a költőt, akit fordít. Majdnem szó szerint fordít, az eredeti vers minden szépségével, hangulatával és technikai tökéletességével” (Harsányi, 2015: 247). Úgy tudja, hogy Voinovich Géza szerint a legsikerültebb Toldi-fordítás Lám Frigyesé, és épp e fordítás miatt választották meg Lámot a Petőfi Társaság levelező tagjává is (Harsányi, 2015: 247). A Szent István Akadémia is elsősorban a műfordítás területén elért érdemei miatt választotta be 1944-ben rendes tagjai közé (A Szent István Akadémia 13: 17–20).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miután 1952 februárjában Lám Frigyest megfosztották nyugdíjától, a továbbiakban fordításaiból élt5. Egy Ady-antológia, valamint Ady novellái fordításának6 kiadását tervezte, de sikertelenül. Négy nappal 1955. december 27-i7 halála előtt adta le élete utolsó fordítását, Germanus Gyula Ibn-Rumiról írt cikkét (Germanus, 1956).8 Veres Péter Szegények szerelme című regényének fordítása torzó maradt, így azt Heinrich Weissling9 fejezte be (Veres, 1958; Szabó, 1972: 84).
1 Nevét magyarul Lám Frigyesként, németül Friedrich Lámként használta, a német szakirodalomban néha előfordul azonban ékezet nélkül is, mint Friedrich Lam.
2 Štátny archív v Prešove, pracovisko Poprad, fond Magistrát mesta Kežmarok (IV.), Jelzet száma: 353, Tanköteles gyermekek összeírásának kimutatása 189/1891, doboz: 387, szám: 108. valamint Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár, 13. Fond. A hagyaték tudományos vizsgálatát Berzeviczy Klára végzi.
3 További önálló kötetként vagy füzetként megjelent fordításai: Lám and Missuray-Krúg, 1942; Lám, 1944; Garay, 1944 és Veres, 1958.
4 Harsányi Lajos levele Lám Frigyeshez 1952. február 9. OSZK, Kézirattár, Fond 13/56.
5 Harsányi Lajos levele Lám Frigyeshez 1952. március 24., OSZK, Kézirattár, Fond 13/56; Lám Frigyes levele Keszi Imréné Hajnal Annához, 1952. március 26. Petőfi Irodalmi Múzeum, Kézirattár, V5246/186.
6 Mészáros István levelei Lám Frigyeshez, OSZK, Kézirattár, Fond 13/81.
7 Gyászjelentés Nora Baráthova gyűjteményéből, Késmárk.
8 Kézirat (részben géppel írva): OSZK, Kézirattár, Fol. Germ. 1582, 3. kötet és Germanus Gyula levelei Lám Frigyeshez, OSZK, Kézirattár, Fond 13/46.
9 Weissling, Heinrich (Magyarország, 1923. 08. 04. – Waldheim, Németország, 2017. 04. 13.): https://waldheim-sachsen.de/content/geschichte/waldheimer-persoenlichkeiten/weissling-heinrich.html (2019. 11. 23.) és https://www.saechsische.de/heimatforscher-verstorben-3670045.html (2019. 11. 23.).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave