4.3. Szakmai autonómiára, alulról jövő kezdeményezések támogatására épülő SZFT

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy hagyományosan magas szakmai színvonalon teljesítő fővárosi „elitiskolában” („B” eset) intenzív szakmai tanulási folyamatokat generálnak az alulról jövő, szakmai autonómiát támogató innovációk. A többségében problémahelyzetből (hiányból) induló, együttműködésen alapuló tantárgyi, vagy tantárgyközi kezdeményezések (Művészeti Műhely létrehozása, Humán specializációjú osztály létrehozása) új informális szakmai csoportokat hívnak életre. A kezdeményezések mögött elvi támogatóként ugyan megjelenik a szervezet centralizált vezetése, az egyéni szakmai autonómia kiemelt szerepének hangsúlyozása miatt azonban a szakmai tanulást feltételező folyamatok ritkán kapnak formalizált keretet.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Mi mindig így csináljuk ketten, az eredetihez hasonlóan. […] Nem tudom, hogy ez kudarc-e, hiszen vannak végigvitt elemek: mindig ők a legtevékenykedtetősebb osztály, sok gyakorlatias dologban vesznek részt, kékharisnya-góc: csinálnak újságot, színházat, kiállítást, be is hozzák, rendezik, színészkednek stb. […] Kulturális délutánokat tartanak ofőtől függően. De a kapcsolati rendszeren múlik – rákényszerítve nem lehet… barátok között megoldják. Amíg két külön tantárgy, és külön értékelésként jelenik meg, addig nagyon sok gondolkodást és energiát igényel az integráció, és időt, szoros együttműködést, sok egyeztetést. Ezt másokra rákényszeríteni nem lehet…” („B” eset – igazgatóhelyettes interjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Miközben a nagyfokú autonómia és az egyértelmű vezetés hiánya biztosította szabadság erősen motiválja a kísérletezést és az egyéni tanulást, a szakmai csoportok munkáját korlátozott együttműködés jellemzi, ami nehezíti a folyamatok kiértékelését és az eredmények disszeminációját.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Nagyon sok kreatív energia van… Tele vagyunk innovációval. A másik oldalon viszont, ennek az ellenőrzése, elemzése, értékelése az egy nagyon gyenge történet. Pontosabban egy csomó dolog megtörténik, de például, hogy utánkövetés van-e, abban nagyon gyengék vagyunk…” („B” eset – pedagógusinterjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak ellenére, hogy a vizsgált tanulási helyzetek – a kezdeményezők személyes tacit és implicit tudására épülő innovációként – nem emelkednek szervezeti szintre és nem generálnak expanzív tanulási folyamatot, a problémafókuszú együttműködésekben a közös cél világos megfogalmazása felerősíti a kollektív hatékonyságot, amely az innovációra való nyitottság és a kollaboratív kezdeményezőkészség mellett jelentősen hozzájárul a tanulási helyzetek eredményességéhez.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik szervezetben („A” eset), amelynek működésére a megosztott vezetés, önjáró közösségek és feladatközpontú szervezeti kultúra jellemző, önmagát pedagógiai és alkotóműhelyként értelmezi, ahol mindenki „tanuló” és ahol a pedagógiai kísérletezés és innováció a szakmai fejlődés egyik legfőbb útja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Mindenki megy előre, magas szinten akar teljesíteni… az iskola pedig becsüli és támogatja az innovációt” („A” eset – pedagógusinterjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A közös tanulás természetessége és a közösség erejéből fakadó közös identitás a legfőbb szervezeti érték és cél, amely a szereplők jóllétét is biztosítja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Hatalmas közösségi élmény ide tartozni. Ez sok mindennek köszönhető, talán elsősorban annak, hogy itt gondolkodó tanárok vannak és tere van az egyéni ötletek megvalósításának.” („A” eset – pedagógusinterjú)
„Soha nem hagytak egyedül a sikerekkel és a nehézségekkel… megosztunk egymással ötleteket, szabadon kérdezünk és mindig van, aki jó szándékú, pozitív ötletekkel reagál.” („A” eset – pedagógusinterjú)
„Itt informálisan és szabadon vannak együtt a tanárok.” („A” eset – pedagógusinterjú)
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szervezetben egy speciális szerepkör, az osztályfőnökség és az ahhoz kapcsolódó tanulási folyamatok eredményeztek jelentős tanulást. Az osztályfőnökség, amellett, hogy szervezeti elvárásként majd minden pedagógust érint, a feladatot vállaló szereplőknek – akik mindig párban együttműködve dolgoznak – egyéni és csoportszinten megjelenő szakmai kihívást is jelent. A speciális szerepkör magas szintű ellátásának szándékában integrálódik az egyéni, csoportos és szervezeti érdek és motiváció, a formalizált – de a garantált szakmai autonómia miatt változatos – együttműködéseket (osztályfőnökpárok) alulról kezdeményezett, kezdetben informális, majd részben formálissá váló szakmai közösség (a Nevelési Munkacsoport) támogatja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„Ez inkább egyfajta osztályfőnöki sorsközösség, ahol a tagoknak közös ügyük van.” („A” eset – pedagógusinterjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

„A cél, hogy itt merjenek beszélni a problémákról, tudjanak segítséget kérni […], hogy ne érezzék azt, hogy egyedül kell megküzdeniük az esetleges nehézségekkel, és érezzék a kompetenciahatárokat.” („A” eset – iskolapszichológus-interjú)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezek a több szintről és több irányból induló, összekapcsolódó folyamatok (top-down + bottom-up) alakítják ki és tartják fenn a közös felelősség és a kollektív hatékonyság érzését, elvi környezetét is.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave