5.5. Plaszticizáció
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Bélafiné Bakó Katalin–Székely Katalin (szerk.) (2024): Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640583 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__31/#m1212gazme_29_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Bélafiné Bakó Katalin, Székely Katalin, szerk. 2024. Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__31/#m1212gazme_29_p1)
APA
Bélafiné B. K., Székely K. (szerk.) (2024). Gázelegyek membrános elválasztása. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__31/#m1212gazme_29_p1)
A plaszticizáció jelensége a polimer membránok alkalmazásánál igen gyakran előfordul, így mindenképpen szót kell ejteni róla. A plaszticizáció során a gázelegyben jelen lévő egyik komponens (behatoló ágens) a membrán duzzadását okozza (Wessling, 1991), mégpedig oly módon, hogy az ágens a polimer mátrixon belüli szorpciója történik meg. Ezáltal a szabad térfogat (FFV) megnő a membránban, aminek eredményeként az összes gázkomponens membránon keresztüli diffúziója felgyorsul. Ez pedig a permeabilitáson túl a szelektivitások változását is eredményezi. A leggyakoribb gázkomponens, ami jelentős plaszticizációt okoz, a szén-dioxid (Suleman, 2016), és a gumiszerű („rubber-type”) membránok esetében eredményezi ezt a folyamatot. A földgáz és biogáz tisztításánál különösen nagy problémát jelent ez a jelenség, hiszen rontja a szelektivitást. A plaszticizációs hatás csökkentése érdekében például a membrán anyagában létrehozott keresztkötések, illetve bizonyos termikus kezelések jelenthetnek megoldást.