6.1. Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Bélafiné Bakó Katalin–Székely Katalin (szerk.) (2024): Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640583 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Bélafiné Bakó Katalin, Székely Katalin, szerk. 2024. Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p1)
APA
Bélafiné B. K., Székely K. (szerk.) (2024). Gázelegyek membrános elválasztása. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p1)
A gázszeparációs rendszerek célja általában az, hogy egyrészt keletkezzen egy maradékáram (retentátum), ami lényegében mentes a permeálható komponenstől, másrészt egy kisebb, koncentrált permeátumáram jöjjön létre. Ennek a két követelménynek – sajnos – nem lehet egyszerre eleget tenni, mindenképpen muszáj megalkudni, kompromisszumot kötni (ennek neve angolul trade-off). A szeparációs feladatunk célkitűzésénél meg kell határoznunk, melyik a fontosabb számunkra: a szennyezés eltávolítása a kiinduló gázunkból, vagy minél koncentráltabb permeátum előállítása.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Bélafiné Bakó Katalin–Székely Katalin (szerk.) (2024): Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640583 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Bélafiné Bakó Katalin, Székely Katalin, szerk. 2024. Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p2)
APA
Bélafiné B. K., Székely K. (szerk.) (2024). Gázelegyek membrános elválasztása. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p2)
A membránszeparációs rendszer tervezésekor, a membrán és az üzemeltetési paraméterek kiválasztásakor – a fentiekben meghatározott cél mentén – a kiinduló gázelegy összetételét is érdemes mindenképpen figyelembe venni. Ha várhatólag nagy különbség lesz a két fő komponens koncentrációjában (például 90–10% – itt mindig térfogatszázalékot értünk), akkor – amennyiben rendelkezésre áll megfelelő membrán – a kisebbet célszerű a permeátumba átkényszeríteni, vagyis a kisebb koncentrációban jelen levő komponensre szelektív membránt kellene választani, ha lehetséges.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Bélafiné Bakó Katalin–Székely Katalin (szerk.) (2024): Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640583 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Bélafiné Bakó Katalin, Székely Katalin, szerk. 2024. Gázelegyek membrános elválasztása. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p3)
APA
Bélafiné B. K., Székely K. (szerk.) (2024). Gázelegyek membrános elválasztása. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640583. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1212gazme__34/#m1212gazme_32_p3)
A szeparáció során a gázelegynek a membránmodulba történő adott nyomáson, adott térfogatárammal való bevezetésével az elegy egy része a kisebb nyomású szekunder oldalra fog átjutni a membránon keresztül, a maradék pedig retentátumként (és magasabb nyomását megőrizve) marad a primer oldalon. A kiinduló betáplált gázáram mind nyomásában, mind térfogatáramában, mind összetételében változni fog annak függvényében, hogy milyen üzemeltetési körülményeket (például nyomásviszonyok, térfogatáramok, illetve ezek aránya) állítottunk be. Könnyen belátható, hogy a tiszta gázokkal történő membránteszteléshez képest a gázelegyek szeparációja sokkalta bonyolultabb feladat, számos változóval kell számolnunk, amelyek nem függetlenek egymástól. S ha az összetételt is követni szeretnénk, analitikai módszert (többnyire gázkromatográfot) is be kell állítanunk, amihez mintákat kell tudnunk venni, akár nyomás alatti rendszerből is.