2.3. Szenzomotoros összekapcsolódás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__113/#m1217anyt36_111_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__113/#m1217anyt36_111_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__113/#m1217anyt36_111_p1)
A szenzomotoros összekapcsolódás a hangzó ingerek észlelésének és produkciójának összekapcsolódására utal a zenei és a beszélt nyelvi ingerek feldolgozásakor. Számos tanulmány kimutatta, hogy az agy motoros területei zenei ritmikai vagy beszélt nyelvi ingerek passzív hallgatása közben is aktiválódnak (Chen et al. 2008; Fujioka et al. 2012; Glanz et al. 2018; Gordon et al. 2018; Grahn–Brett 2007; Möttönen et al. 2013; Stephan et al. 2018; Wilson et al. 2004). A szenzomotoros összekapcsolódás fontosságát hangsúlyozza a zenei és beszélt nyelvi ingerek feldolgozásában az Action Simulation for Auditory Prediction (ASAP) elmélet (Cannon–Patel 2021; Patel–Iversen 2014) és az Active Sensing Framework (Morillon et al. 2015; Schroeder et al. 2010), amely szerint a motoros kéreg által generált neurális oszcillációk szerepet játszanak az időzítési és tartalmi predikciók létrehozásában.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__113/#m1217anyt36_111_p2 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__113/#m1217anyt36_111_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__113/#m1217anyt36_111_p2)
A fentiekkel összhangban állnak Assaneo és munkatársai (2019) elegáns tanulmányának eredményei. A vizsgálatban a szerzők a résztvevőket két csoportra osztották: akik egy ritmikus beszédfolyamot hallva, egy szótag (ta) ismételt produkcióját spontán a hallott beszédfolyam ritmusához igazították (szinkronizálódó csoport) és akik nem. Egy másik feladatban a szinkronizálódó csoport agyi oszcillációi pontosabban szinkronizálódtak a hallott beszédfolyam ritmusával és a két csoport frontális és a hallási területek közötti agyi kapcsolatai is különböztek. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a viselkedéses szinkronizációnak és az agyi oszcillációk szinkronizációjának különbségei között agyi strukturális eltérések állnak. Ezen túl, a szinkronizálódó csoport magasabb teljesítményt nyújtott egy szegmentációs szótanulási feladatban is, ami arra utal, hogy a motoros és hallási területek közötti kapcsolatok a nyelvelsajátítást is befolyásolhatják. Egy másik tanulmány (Li et al. 2018) szerint pedig egy 24 hétig tartó zongoratréning erősíti a hallókéreg és a motoros kéreg közti funkcionális kapcsolatokat, ami egyrészt szintén támogatja a zenei képességek és a szenzomotoros összekapcsolódás közti összefüggéseket, másrészt pedig arra utal, hogy a képességek és a hátterükben álló agyi kapcsolatok is fejleszthetők.