3.2. Ritmikus kopogás és nyelvtan

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik, zenei ritmikai képességeket mérő feladat a ritmikus dobolás vagy kopogás (angolul tapping) jellemzőit méri. A paradigmának több változata is van, amelyek részben eltérő folyamatokra érzékenyek. Az egyik változatban a vizsgálati személyeknek egy ritmikus hangingerrel együtt kell kopogniuk, amit szenzomotoros szinkronizációs paradigmának is szokás nevezni. Ez lehet egy metronómszerű, egységes időközönként megjelenő hanginger vagy egy komplexebb zenei inger, például egy popsláger. Az utóbbi esetben a ritmikus kopogást a zene ütemével kell szinkronizálni. Egy másik változatban a feladat eleje megegyezik a szenzomotoros szinkronizációs paradigmával, azonban a hanginger egy ponton megszűnik, de a vizsgálati személynek folytatnia kell a kopogást ezt követően is ugyanabban az ütemben. Egy harmadik verzióban a vizsgálati személynek hanginger nélkül kell egyenletesen kopognia vagy egy neki kényelmes tempóban (spontán motoros tempó), vagy a lehető leggyorsabban (leggyorsabb motoros tempó), illetve leglassabban (leglassabb motoros tempó). A teljesítmény mérésére különböző mutatókat szokás használni, amelyek mérhetik a pontosságot (a szinkronizációs paradigmákban a várt időponthoz képest mikor kopogott a vizsgálati személy), a konzisztenciát (mennyire egyenletes két kopogás közti távolság) vagy a tempót (mennyi idő telik el két kopogás között).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Woodruff-Carr és munkatársai (2014) 3 és 4 év közötti amerikai angol anyanyelvű gyerekek szinkronizációs képességét vizsgálták úgy, hogy a gyerekeknek a vizsgálatvezető által dobolt metronóm jellegű ingerrel együtt kellett dobolniuk. Eredményeik szerint azok a gyerekek, akik konzisztensebben tudták ütni a ritmust, jobban teljesítettek a vizsgálatban alkalmazott mondatismétlési teszten is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén amerikai angol anyanyelvű, ezúttal 5 és 7 év közötti tipikus fejlődésű és nyelvfejlődési zavart mutató gyerekeknél találtunk összefüggést a leglassabb motoros tempó és egy képkiválasztási mondatmegértési feladaton nyújtott teljesítmény között (Ladányi et al. 2023). Azok a gyerekek, akik lassabb tempójú ritmust kopogtak, magasabb pontszámot értek el a mondatmegértési feladaton. Korábbi tanulmányok szerint a leglassabb motoros tempó kisgyerekkorban gyors, majd fokozatosan lelassul. Ennek hátterében a motoros kéregben végbemenő fejlődési folyamat állhat, ami a motoros kéreg ritmus- és nyelvi feldolgozásban játszott fontos szerepéből kiindulva (lásd fentebb a szenzomotoros szinkronizációról szóló részt) a nyelvi fejlődéssel is kapcsolatot mutathat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyan tudomásunk szerint a zenei ritmikai és a nyelvtani képességekben mutatott egyéni különbségek kapcsolatáról magyar nyelvű mintán nem született még kutatás, az olvasási képesség, illetve fonológiai tudatosság és különböző kopogási feladatokon nyújtott teljesítmény között találtak összefüggéseket Kertész és munkatársai (2020), valamint Kertész és Honbolygó (2021; 2023).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave