Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
Mi állhat a metaforikus értelmek kikövetkeztetésének útjában: nyelvelsajátítási mechanizmusok, fejletlen kognitív kontroll vagy társas elvárások?
›
2. Első kísérlet
›
2.3. Eredmények

2.3. Eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első elemzésünk a metaforaértelmezés feladat eredményeit vizsgálja önmagában. A kognitív rugalmasság hipotézis szerint az első címke kondícióban, ahol nincs szó szerinti jelentés, amely interferálhatna, jobban fognak teljesíteni a gyerekek, azaz nagyobb eséllyel fogják a verbális kifejezéssel összhangban lévő tárgyelrendezést választani, mint a második címke kondícióban, ahol a jelentéssel bíró tárgy első jelentése várhatóan interferál. Az első címke kondícióban adott helyes válaszok számát Wilcoxon előjeles rangpróbával hasonlítottuk össze a második címke kondícióban adott helyes válaszok számával külön a hároméves és a négyéves mintában (3. ábra). Az eredmények szerint a válaszok a második címke feltételben összességében kevésbé pontosak, mint az első címke feltételben, de a különbség csak a négyévesek esetében szignifikáns (z = 2,11; p = 0,02; medián = 3 és 2), míg a háromévesek mintájában meg sem közelíti a statisztikai szignifikancia szintjét (z = 0,20; p = 0,85; medián = 2 mindkét kondícióban). A felnőtt mintában szintén nem látható szignifikáns különbség a két kondíció között (z = 1,6; p = 0,15; medián = 3 mindkét kondícióban).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra: Helyes válaszok száma (háromból) a metaforaértelmezési feladat első címke és második címke kondíciójában a hároméves (balra) és a négyéves (jobbra) mintában
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az az eredmény, hogy a háromévesek mintájában nem figyelhető meg interferencia, váratlan ugyan, de önmagában nem mond ellent a kognitív rugalmasság hipotézisnek, hiszen lehetséges, hogy a háromévesek számára az egész feladat túl nehéznek bizonyult ahhoz, hogy bármiféle hatás kimutatható legyen. Ennek a magyarázatnak a kizárásához a hároméves csoport eredményeit a véletlenszerű válaszadáshoz hasonlítottuk. Wilcoxon előjeles rangpróbájának egymintás változata azt mutatta, hogy a gyerekek teljesítménye mind az első címke (W = 410; p < 0,001), mind pedig a második címke (W = 415; p < 0,001) kondícióban szignifikánsan jobb a véletlenszerűnél.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Következő elemzésünk a kor helyett a DCCS-feladaton elért eredmény szerint bontja csoportokra a teljes mintát. A kognitív rugalmasság hipotézis azt jósolja, hogy azok a gyerekek, akik átmentek a kártyaszortírozó feladat második vagy harmadik szakaszán, tehát sikeresen váltottak szabályt, kisebb interferenciahatást mutatnak (az első és a második címke kondícióban adott válaszok helyességének különbségével mérve) a metaforaértelmezési feladatban, mint azok a gyerekek, akik nem tudtak átváltani az új szabályra. Emellett pozitív korrelációt várunk a Stroop-hatás (a kongruens és inkongruens próbákra adott helyes válaszok arányának különbsége) és az interferenciahatás között. A statisztikai elemzés azonban az elvárásainkkal ellentétben nem jelzett változást az interferenciahatás mértékében a DCCS-teljesítmény függvényében (Kruskal-Wallis H (2) = 1,75; p = 0,42, l. a 4. ábrát), bár találtunk egy szignifikanciához közelítő, gyenge pozitív korrelációt az interferenciahatás és a Stroop-hatás között (ρ = 0,21; p = 0,06 (egyszélű!), l. az 5. ábrát).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tekintettel arra, hogy (a) a metafora második címkeként való értelmezésének sikeressége nem mutat egyértelmű korrelációt a kognitív rugalmasságot megbízhatóan mérő tesztek eredményeivel, (b) csak az idősebb gyerekcsoport válaszait érintette a szó szerinti jelentés interferenciája, pedig (c) már a háromévesek is értették a feladatot, feltehető, hogy Rubio-Fernandez és Grassman interferenciahatásának magyarázata más tényezőkkel van összefüggésben, méghozzá egy olyannal, amely négyéves korban nagyobb valószínűséggel fejti ki a hatását, mint hároméves korban. Második kísérletünk egy ilyen lehetséges tényezőt vizsgál: a társas-kulturális elvárások hatását.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave