A tréning tanulmányok egy bizonyos képesség fejlesztésének hatását vizsgálják az adott képességre vagy egy másik képességre. Ezek a kutatások segíthetnek a képességek közötti ok-okozati kapcsolatok felderítésében és a klinikai gyakorlatban is használható terápiás módszerek kialakításában is. Tudomásunk szerint kifejezetten a zenei ritmikai tréning nyelvtani képességekre gyakorolt hatását még nem vizsgálták tanulmányok. Más nyelvi képességekkel kapcsolatban azonban történtek már kutatások. Zhao és Kuhl (2016) már korábban is idézett tanulmányában 9 hónapos csecsemők egy csoportja 12 alkalomból álló zenei ritmikai foglalkozásokon, míg egy másik csoport hasonló, azonban zenét és ritmust nélkülöző foglalkozásokon vett részt. Az eredmények szerint a zenei ritmikai csoport a foglalkozások után megnövekedett agyi választ adott a zenében és a beszédben megjelenő időbeli szabálytalanságokra a másik csoporthoz képest. Több tanulmány számol be a zenei ritmikai tréning pozitív hatásáról az olvasásra és a fonológiai tudatosságra iskolás gyerekeknél (Flaugnacco et al. 2015; Habib et al. 2016; Thomson et al. 2013). Maróti és munkatársai (2019) magyar anyanyelvű gyerekeknél vizsgálták háromféle 8 hónapon át tartó iskolai tréning hatását különböző kognitív képességekre. A gyerekek Kodály-módszer alapú szolfézsképzésen, szenzomotoros szinkronizálódást kívánó zenés ritmikus tréningen, vagy szabad mozgásos tréningen vettek részt. Az eredmények szerint a fonológiai tudatosság csak a szenzomotoros szinkronizálódást kívánó zenei ritmikai tréninget végző gyerekeknél javult, a másik két csoportnál nem. Az eredmények így arra engednek következtetni, hogy a zenei ritmikai képességek szerepet játszanak a fonológiai képességek fejlődésében (Maróti et al. 2019).