Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
Mi állhat a metaforikus értelmek kikövetkeztetésének útjában: nyelvelsajátítási mechanizmusok, fejletlen kognitív kontroll vagy társas elvárások?
›
4. Összegzés és konklúziók

4. Összegzés és konklúziók

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tanulmányunk a Rubio-Fernandez és Grassman (2016) által kimutatott jelenségből indult ki, amely szerint 3–4 éves gyermekek számára nehézséget jelent egy metafora értelmezése, ha azt egy már ismert tárgy második nyelvi címkéjeként használjuk, szemben azzal a helyzettel, amikor a metafora egy intrinzikus jelentéssel nem bíró entitás első címkéje. A szerzők ezt a megfigyelést a kölcsönös kizárás elvével magyarázzák, illetve a gyerekek általános nehézségével arra vonatkozóan, hogy második címkét rendeljenek egy fogalomhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kísérleteinkben egyrészt megkíséreltük Rubio-Fernandez és Grassman eredményeit reprodukálni, másrészt pedig magyarázatot találni a második címkével kapcsolatos nehézségekre. Első felvetésünk az volt, hogy a kisgyerekek kognitív rugalmatlansága állhat a nehézség mögött, minthogy a második címke használata az interferáló első címke gátlását teszi szükségessé a második címke javára. Második felvetésünk szerint a felnőtt beszélőkkel szembeni kulturális elvárások jelenthetik az akadályt: a gyerekek nem tudják mire vélni egy felnőtt beszélő azon viselkedését, hogy a megszokottól eltérő szót használ egy ismert tárgy megnevezésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Rubio-Fernandez és Grassman eredményeit részben sikerült reprodukálnunk: a négyévesek csoportjában mi is szignifikáns különbséget találtunk az első címke és a második címke kondíció között; az utóbbi értelmezése nehezebbnek bizonyult. A háromévesek csoportjában azonban nem volt megfigyelhető ilyen hatás, pedig a háromévesek is a véletlen szintje fölött teljesítettek mindkét kondícióban. A két korcsoportot együtt elemezve, a kognitív rugalmasságot mérő tesztek eredményei nem mutattak megbízható összefüggést a metaforafeladat válaszmintázataival. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy egy alacsony kognitív terhelésű és minimális nyelvi tudást feltételező feladatban a metafora értelmezésének nehézsége nem vezethető vissza a kognitív rugalmasság fejletlenségére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Következő kísérletünkben a metaforaértelmezési feladatot úgy módosítottuk, hogy egy beszélni tanuló bábu szájába adtuk a kifejezést, amelynek a referensét ki kellett választani. Azzal érveltünk, hogy ha a második címke értelmezését a felnőtt beszélők nyelvhasználatával szembeni elvárások és a feladatban tanúsított nyelvi viselkedés közötti konfliktus nehezíti, akkor, ha a felnőtt beszélőt fejletlen nyelvi készségekkel rendelkező bábuval helyettesítjük, a második címke hátránya semlegesítődni fog. Az eredményeink igazolták ezt a hipotézist: sem a háromévesek, sem pedig a négyévesek csoportjában nem jelentkezett a második címke negatív hatása a módosított kísérletben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy azt a 3.1. szakaszban részleteztük, nem új felfedezés az a jelenség, hogy a társalgásban vagy akár nem-nyelvi interakcióban résztvevő partner tulajdonságai, a gyermek vele szembeni elvárásai befolyásolják a gyerekek helyzet- és nyelvértelmezését. Az sem meglepő, hogy ezeknek az elvárásoknak a hatása csak négyéves kor körül jelentkezik, hiszen az elvárások kialakításának, és azután a teljesülésük vagy nem-teljesülésük megítélésének is előfeltétele valamilyen tudatelméleti készség, tehát az, hogy vélekedéseket, szándékokat, mentális állapotokat tudjunk tulajdonítani másoknak. Bár még vitatott kérdés a tudatelmélet összetevőinek mibenléte és a fejlődés pontos menete, abban konszenzus van az irodalomban, hogy neurotipikus fejlődés esetén négyéves kor körül történik egy éles váltás, és sokan ezt a pontot tekintik a választóvonalnak (Frith–Happé 1994; Baron-Cohen 1997; Lukito et al. 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az még említést érdemel azonban, hogy a négyévesek teljesítménye korántsem volt hibátlan a metaforaértelmezési kísérlet egyik változatában sem. Négyéves korban kezdődhet tehát a fejlődés azon periódusa, amikor a tudatelméleti készségek már elég fejlettek ahhoz, hogy elvárásaink legyenek mások nyelvhasználatára vonatkozóan, de a metapragmatikai képességek még nem elég kifinomultak ahhoz, hogy ezek az elvárások precízen tükrözzék a pragmatikai jelenségek összetett rendszerét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szintén érdemes megjegyezni, hogy Carston és Yan (2023) friss metaelemzésükben és saját önütemezett olvasási kísérletük alapján arra a következtetésre jutottak, hogy felnőtt nyelvhasználóknál predikatív használatban (That woman is a toxic reptile) nem figyelhető meg a metaforikus értelmezés kognitív terheltsége, míg referenciális használatban (I must try to avoid the toxic reptile) igen. Az is nyitott kérdés még tehát, hogy fejlődéses adatokban is hatása van-e a metaforák mondatszerkezetben betöltött szerepének.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Levelező szerző, fő szerző: Babarczy Anna
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave