4.5. A központi végrehajtó hálózat és működése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p1)
A központi végrehajtó hálózat1 csomópontjai a laterális prefrontális kéregben, a temporális pólusban, a temporo-parietális csomópontban, a supramarginalis gyrusban, valamint az insula elülső dorzális területein találhatók. Fedorenko és munkatársai (2011) ROI-analízisben mutatták ki, hogy az inferior és a középső frontális gyrus egyszerre aktiválódik a nyelvi folyamatokra (mondatok vizuális olvasására/megértésére), valamint a munkamemória- és kognitívkontroll-folyamatokra is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p2 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p2)
A végrehajtó funkciókat gyermekkorban mérő kutatásokból egységesen az a kép rajzolódik ki, hogy a végrehajtó funkcióknál, mint például a kognitív kontroll vagy a kognitív rugalmasság működését vizsgáló feladatok megoldása közben, az életkorral fordítottan arányos mértékű aktivációt találtak, mindezt kiterjedtebb agyterületen és lassabb reakcióidővel, mint felnőttkorban (Uddin et al. 2011). Miközben azonban az aktivitásban jelentős különbségek vannak a felnőtt- és gyermekcsoportok között, aközben a performanciában már a kamaszkort megelőző időszakban is felnőttszintű teljesítményt látunk. Ezt a mintázatot láthatjuk a fentebb bemutatott pragmatikai megértést mérő tanulmányok eredményeiben is az irónia, a humor vagy a skaláris implikatúrák esetében. Blakemore és Choudhury (2006) megállapítása szerint ennek a jelenségnek egyik lehetséges magyarázata lehet, hogy a gyermekkorban még kevésbé hatékony funkcionális agyi kapcsolatokat az agy a térben és amplitúdóban kiterjedtebb aktivitással kompenzálja.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p3 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__191/#m1217anyt36_189_p3)
Ezeknek az eredményeknek az egyáltalán nem meglepő oka lehet az a jól ismert tény, hogy a végrehajtó funkciók jórészt a prefrontális kéreg működéséhez kötöttek. Ez a kéreg az, amelyik a legkésőbb indul fejlődésnek, és fejlődése a leghosszabb ideig, egészen fiatal felnőttkorig elhúzódik. Vagyis a prefrontális kéreg érése során nem egyszerűen egy rövid szenzitív periódusról beszélhetünk, hanem jóval inkább szenzitív korszakról (Nelson–Guyer 2011). A prefrontális kéreg pragmatikai működésben való részvételére nézve ebből az is következik, hogy ezekre a működésekre és a működés minőségére az egyént körülvevő szociális közegnek az elnyújtott fejlődési intervallum miatt jóval nagyobb hatása van, mint bármely más működésre (vö. pl. a szenzoros működést), ahol sokkal rövidebb időablak „áll rendelkezésre” szenzitív periódusként. Ez egybevág azzal a megfigyeléssel is, hogy a tipikusnak tekinthető pragmatikai működés sokkal szélesebb skálán mozog, mint pl. a „tipikus” szintaktikai működés. Vagyis az, hogy a szintaktikai működésben mi tipikus és mi nem, sokkal könnyebb eldönteni, mint azt, hogy a pragmatikai működésben hol vannak a tipikus fejlődés határai.2
1 A központi végrehajtó hálózat nem keverendő össze a Baddeley-féle munkamemória-modellben felvázolt központi végrehajtó tárral. A központi végrehajtó hálózat fejlődéséről és működéséről l. bővebben Sherman et al. (2014). A munkamemória-modell központi végrehajtó alegységéről l. bővebben Baddeley (2003).
2 Ez persze nyilvánvalóan nem elválasztható attól a ténytől sem, hogy a pragmatikai fejlődésről való tudásunk jóval korlátozottabb, mint a nyelv(tan)i fejlődésről való tudásunk.