5.1. Az anya hangjának és az anyanyelvnek a korai felismerése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p1 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p1)
A magzati tanulás feltárására végzett első kísérletek megmutatták, hogy az újszülöttek felismerik és hosszabb ideig hallgatják édesanyjuk hangját, mint más női hangokat (DeCasper–Fifer 1980; Spence–DeCasper 1987; Moon 2017). Érdekes módon anyjuk hangját mind aluláteresztő szűrővel, mind anélkül felismerik, és e két változatot egyformán preferálják, míg ismeretlen női hangokat kevésbé hosszan hallgatnak, és ezek esetében a természetes, nem szűrt változatra mutatnak preferenciát. Az anya hangját és annak szűrt változatát tehát a korábbi, méhen belüli tapasztalatuk alapján ismerik fel. Ezzel összhangban egy másik kutatásban azt találták, hogy 2–4 napos újszülöttek fej-, kar- és lábmozgásaira is jelentős hatást gyakorolt az anya hangja (Hepper et al. 1993). A prenatális tanuláson kívül e korai preferencia azt is megmutatja, hogy az újszülöttek hallási és beszédfeldolgozási képességei elég fejlettek ahhoz, hogy az egyes beszélőket megkülönböztessék egymástól (DeCasper–Fifer 1980).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p2 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p2)
Az anyai hangok koraszülött újszülöttek esetében is hatással vannak a hallókéreg fejlődésére. Egy vizsgálatban 25 és 32 hét közötti gesztációs időre született újszülöttek egy csoportja naponta 3 órán keresztül olyan hangfelvételt hallgatott, amelyen a méhen belüli hangok (az édesanya hangja, szívverése) voltak hallhatóak, míg a kontrollcsoport a koraszülött osztályon tapasztalható kórházi rutin zajt hallotta (Webb et al. 2015). Az egyhónapos korban elvégzett koponyaultrahang-vizsgálatok azt mutatták, hogy a méhen belüli hangoknak kitett csecsemőknek mindkét féltekében vastagabb volt a hallókérgük a kontrollcsoporténál. A féltekék vastagsága ezenkívül összefüggésben volt a születéskori gesztációs életkorral is. Mindez arra utal, hogy az anyai hangokkal való tapasztalat koraszülött csecsemők esetén kiküszöbölheti a kórházi környezet zajának agyfejlődésre gyakorolt negatív hatását.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p3 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p3)
Az újszülöttek ezenkívül felismernek olyan történeteket, amelyeket édesanyjuk a terhesség utolsó heteiben többször hangosan felolvasott, ha azokat születés után is az édesanyjuk hangján hallják vissza (DeCasper–Spence 1986; Kisilevsky et al. 2009).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p4 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p4)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p4)
Az anyaméhbeli tapasztalat általánosan kiterjed az anyanyelv felismerésére. Így az újszülöttek felismerik és preferálják az anyanyelvüket más nyelvekkel szemben (Mehler et al. 1988; Moon et al. 1993). Amikor ugyanazokat az angol és spanyol mondatokat csecsemők két csoportjának játszották le, egy olyan csoportnak, aki az anyaméhben spanyolt hallott, és egy másiknak, aki angolt, akkor mindkét csoport azt a nyelvet preferálta, amelyet korábban tapasztalt. Mivel az ingerek azonosak voltak, az eltérő preferenciákat nem lehet a mondatok akusztikai vagy nyelvi tulajdonságaival magyarázni. Azok csak a prenatális tapasztalat és a magzati tanulás eredményei lehetnek. Ez akkor is igaz, ha a csecsemők édesanyja két nyelvet is beszélt a terhesség során. E kétnyelvű csecsemők mindkét nyelvüket meg tudják különböztetni egy harmadik nyelvtől, és nem mutatnak preferenciát a két nyelv között (Byers-Heinlein et al. 2010).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p5 (2025. 04. 03.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p5)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__200/#m1217anyt36_198_p5)
Ezek a korai eredmények tehát megalapozták azt a feltevést, hogy a magzat már az anyaméhben tanul nyelvi tapasztalataiból. E vizsgálatok általánosságban foglalkoztak a prenatális tapasztalat hatásával. Későbbi kutatások azután azt is vizsgálni kezdték, pontosan mit, vagyis az anyaméhben hallott ingerek mely jellemzőit tanulja meg a csecsemő, és ez milyen változásokat idéz elő az észlelési képességeiben és azok agyi korrelátumaiban.