Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A születés előtti nyelvi tapasztalat és annak hatása a későbbi nyelvfejlődésre
›
5. Magzati tanulás
›
5.3. Az anyanyelv beszédhangjainak felismerése

5.3. Az anyanyelv beszédhangjainak felismerése

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a prozódiát kódoló akusztikai jegyek egy részét főként a magánhangzók hordozzák, és mivel a magánhangzók akusztikai energiája nagyobb, mint a mássalhangzóké, többen is feltételezték, hogy a magánhangzók, vagy legalábbis azok egy része az anyaméhben is hallható (Moon et al. 2013). E hipotézist tesztelendő, egy vizsgálat (Moon et al. 2013) a csecsemők cumizási reakcióit mérte anyanyelvi és nem anyanyelvi magánhangzók esetén. Svéd és amerikai csecsemőket teszteltek /iː/ és /y/ hangokkal. Az előbbi megtalálható az amerikai angolban, de a svédben nem, míg az utóbbi éppen fordítva, hiányzik az amerikai angolból, de megvan a svédben. Azt találták, hogy a csecsemők már a születés után 7 órával kisebb válaszreakciót mutattak az anyanyelvi magánhangzókra, mint a nem anyanyelviekre (Moon et al. 2013). Ez arra utal, hogy a magzatkori tapasztalat befolyásolja nemcsak a prozódia és más általánosabb nyelvi jellemzők, hanem az egyes magánhangzók észlelését is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyancsak a magánhangzók percepcióját vizsgálta egy másik tanulmány (Partanen et al. 2013), amelyben a terhesség 29. hetétől a születésig terjedő időszakban a magzatok hetente 5–7 alkalommal egy három szótagú álszót („tatata”) és annak két, csak ritkábban lejátszott változatát hallgatták. Az egyik változatban a középső szótag magánhangzója („tatota”), a másik változatban a középső szótag hangmagassága („ta^tata”) volt más. A születést követően EEG segítségével elemezték a neurális válaszokat a bemutatott ingerekre. Azok az újszülöttek, akik hallották az ingereket az anyaméhben, születés után fokozott agyi aktivitást mutattak, főként amikor a középső szótagon hangmagasság‑emelkedést észleltek. Ráadásul a hangmagasság emelkedésére adott megkülönböztető idegi válasz mértéke arányosan nőtt azzal, ahányszor a csecsemő hallotta az ingereket magzati korában. Sőt, a megkülönböztetést a csecsemők új ingerekre is általánosították. A magzati korban az ingereket nem halló kontrollcsoportnál nem mutatkoztak ilyen agyi válaszok, ami azt támasztja alá, hogy ezek az eredmények valódi tanulási hatást tükröznek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy újabb tanulmány részletesen vizsgálta a magánhangzók formánsainak korai észlelését. Arenillas-Alcón és munkatársai (2021) újszülöttek frekvenciakövető agyi válaszait mérték olyan magánhangzópárokból álló ingerekre, amelyekben mind az alapfrekvencia, mind a magánhangzók formánsai változtak. Az alapfrekvenciát az újszülöttek megbízhatóan követték, a formánsok esetén azonban csak az alacsonyabb frekvenciájúakra találtak idegi válaszokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez azonban nem feltétlenül gátja a magánhangzók megkülönböztetésének. Chládková és munkatársai (2021) cseh anyanyelvű újszülötteknél mutatták ki, hogy kiváltottpotenciál-válaszaik erősebbek voltak a valódi magánhangzókra, mint azokhoz hosszúságban és spektrális tulajdonságokban hasonló zajokra. Ami még érdekesebb, meg tudták egymástól különböztetni mind a hosszúságukban (/ε/, /εː/), mind a minőségükben (/ε/, /a/) különböző anyanyelvi magánhangzókat is.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave