A korai prozódiai érzékenységet a nyelvfejlődéssel foglalkozó szakirodalom egyre inkább a nyelvelsajátítás egyik meghatározó tényezőjének tekinti (áttekintésként l. Gervain 2020; Gervain et al. 2020). Egyre több vizsgálat számol be arról, hogy már a néhány hónapos csecsemők érzékenyek a ritmusra, a szóhangsúlyra, a kiemelkedő akusztikus tulajdonságokra (prominencia), a hangmagasság-mintázatokra, a prozódiai határokat jelző akusztikus jellemzőkre (Frota–Butler 2018). Frota és munkatársai (2013) 5 hónapos portugál csecsemőkkel végzett vizsgálatukban azt találták, hogy a babák már ebben az életkorban képesek megkülönböztetni a kijelentő és kérdő mondatok eltérő intonációs mintázatát. Egy későbbi vizsgálatnak (Butler–Frota 2018) sikerült adatokkal alátámasztania azt is, hogy a prozódia, pontosabban a prozódiai él (prosodic edge), azaz egy akusztikusan kiemelkedő tulajdonság helye hatással van a szóhangsúlymintázat feldolgozására, ezzel pedig a szavak szegmentálását segíti elő a nyelvfejlődés korai szakaszában. Ugyanezen vizsgálatban azt is sikerült kimutatni, hogy az elsőszótag-hangsúlyos szavak szegmentálása korábban jelenik meg, mint a második- vagy harmadikszótag-hangsúlyosaké. A kutatás egy sokat idézett érdekessége, hogy a vizsgált csecsemők 9 hónapos korban mért észlelési teljesítménye a prozódiai határok megkülönböztetésében összefüggést mutatott a 18 hónapos korban mért receptív, s a 24 hónapos korban mért expresszív szókinccsel. Egy további tanulmányban (de Carvalho et al. 2018) a kutatók azt is feltételezték, hogy a frázisprozódia korai észlelése szerepet játszhat a lexikon és a szintaxis elsajátításában is. Mért adat azonban alig van, és a korai prozódiai fejlődésnek a nyelvfejlődés más területeivel való kapcsolatáról ma is kevés tanulmány található. Konkrétan nagyrészt ismeretlen, hogy a prozódia fejlődése a beszédészlelésben és ‑produkcióban miként kapcsolódhat a lexikon és a szintaxis fejlődéséhez. A korai beszédprodukcióval foglalkozó tanulmányok közül azonban több is azt sugallja, hogy a prozódiai fejlődés és a lexikális fejlődés összefügg. A prozódia portugál nyelven végzett vizsgálatai (Prieto et al. 2015; Frota et al. 2016) például szoros időbeli kapcsolatot mutattak ki az intonációfeldolgozási képesség fejlődése és a lexikális fejlődés között. Az intonáció észlelésének fejlődését azonban a szerzők a kombinatorikus beszéd kezdetétől függetlennek vagy azt megelőzőnek találták. A nyelvi fejlődés számos aspektusára kiterjedő kutatás egyik általános megállapítása viszont az volt, hogy a prozódia észlelése és produkciója a tipikus nyelvfejlődés során igen korán (5–6 hónapos kor) jelenik meg, s megelőzi a fonológia és a szemantika fejlődését. Ennek az idői eltolódásnak a jelentőségére, idegtudományi adatokkal alátámasztható realitására később visszatérünk.