4.1. A hangsúlyészlelés feltételei és kezdetei
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__24/#m1217anyt36_22_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__24/#m1217anyt36_22_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__24/#m1217anyt36_22_p1)
Amint fentebb már említettük, a beszéd szupraszegmentális jellemzőinek feldolgozása olyan kritikus kérdés, amellyel kapcsolatban joggal felmerül, hogy a beszédészlelő rendszernek van‑e születés előtti nyelvi tapasztalata. Az erre a kérdésre régóta adható válasz az, hogy igen, bár nem tudjuk pontosan, hogy a tapasztalat receptív vagy produkciós eredménye pontosan mi is. Az igen válasz logikus kiindulópontja az, hogy a magzat a harmadik trimeszterben, azaz a várandósság utolsó harmadában már hall, azaz a nyelvi tapasztalás már az anyaméhben megkezdődhet. A hallott beszéd akusztikai szempontból igencsak szuboptimális, hiszen a komplex hanghullám biológiai közegen (szöveteken, magzatvízen) jut át, azaz az érzékelt hang modulált, a biológiai környezet a fizika törvényeit követő aluláteresztő szűrőként működik. Sokáig csupán logikus feltevés volt, hogy a szűrőként működő szövetek a beszéd finom részleteit nem engedik át, a magzati hallórendszer a szószintű információkhoz nem fér, nem férhet hozzá. Ez egyben azt is jelenti, hogy amit a magzat az anyaméhben a beszédből hallhat, az a nyelvi prozódia jellegzetes hullámzása: a ritmus, a tempó, a biológiai szűrőt jellemző vágófrekvencia-modulációk (az a frekvencia, amely felett a hangok nem vagy alig jutnak át), valamint az anyai beszédhang alapfrekvenciája (f0) (Abrams–Gerhardt 2000).