Svindt Veronika, Bóna Judit (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI. • Tanulmányok az anyanyelv-elsajátítás köréből
›
A statisztikai tanulás szerepe a tipikus és atipikus nyelvelsajátításban
›
5. Saját vizsgálataink

5. Saját vizsgálataink

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a korábbi eredmények számos kulcskérdést hagytak nyitva az ST modalitás- és tartományspecifikus jellemzőivel, valamint az általános kognitív képességek szerepével kapcsolatban a tipikus fejlődésben és a fejlődési zavarokban, a vizsgálataink célja ezeknek a kérdéseknek a további feltérképezése volt. Az itt bemutatott kutatások egy átfogóbb projekt részét képezték, melynek célja az ST és a nyelvi képességek kapcsolatának megértése volt. Két széles körben használt paradigmát alkalmaztunk: a mesterségesnyelvtan-tanulási paradigmát az absztrakt nyelvtani mintázatok elsajátításának tesztelésére, és a statisztikai szegmentálási paradigmát a szóhatároknak az egybefüggő ingerfolyamból történő felismerésének vizsgálatára. A modalitás- és területhatások vizsgálata céljából az ST-képességet az akusztikus verbális és a vizuális nemverbális feladatban is teszteltük. Annak érdekében, hogy mind a tanulási folyamatot, mind annak eredményeit átfogóan megértsük, tanulmányaink többségében online (a tanulást az ingerbemutatás közben vizsgáló céldetekciós feladatot, ami a reakcióidő változásának követését is lehetővé teszi) és offline (a bemutatási fázis utáni, utólagos kényszerválasztásos feladatot, ahol a jólformált, de korábban nem hallott alakot kell kiválasztani) módszereket is alkalmaztunk. Ezekre a tanulási mutatókra támaszkodva vizsgáltuk az ST és a nyelvi képességek közötti összefüggéseket, valamint az általános kognitív funkciók (munkamemória, rövid távú memória, feldolgozási sebesség és végrehajtó funkciók) lehetséges közvetítő szerepét ezekben a kapcsolatokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ST és a nyelvi képességek kapcsolatát fejlődési diszlexiában, nyelvfejlődési zavarban, autizmus spektrum zavarban és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban vizsgáltuk. Négy olyan fejlődési zavart választottunk, amelyeknek közös jellemzője a nyelv érintettsége, ugyanakkor nagyfokú eltérést mutatnak ennek az érintettségnek a jellegében és mértékében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A diszlexiával diagnosztizált populáció vizsgálata során a korábbi kutatásokkal összhangban azt találtuk, hogy kimutatható az ST-képesség, ezen belül is a mesterségesnyelvtan-tanulási képesség sérülése (Dobó et al. 2021). A kutatásunkban arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen hatással bír az ingerbemutatás, vagyis a tréninget képező mondatok elrendezésének manipulálása. Ennek céljából mind a tipikus fejlődésű, mind a fejlődési diszlexia csoportban két kondíciót alkalmaztunk: (a) a kicsiben kezdés tréninget, valamint (b) a random tréninget. Míg utóbbi esetében a tréninget képező mondatokat randomizált sorrendben mutattuk be, a kicsiben kezdés tréning során a rövid és egyszerű szerkezetű mondatokkal kezdtük a bemutatást és fokozatosan haladtunk a hosszabb és komplexebb szerkezetek felé. Az eredményeink azt mutatják, hogy mindkét csoportban szignifikáns tanulási hatás volt kimutatható, de a tipikus csoport sikeresebb volt az ST-feladatban, mint fejlődési diszlexiával élő kortársaik. Fontos eredmény továbbá, hogy a fejlődési diszlexiával élő kamaszok nagyobb arányánál volt megfigyelhető a tanulási hatás akkor, ha a bemutatást a kicsiben kezdés tréning alkalmazásával végeztük, míg a random kondícióban kevesebb fejlődési diszlexiával élő résztvevő sajátította el a szabályt (ez a mintázat a tipikus fejlődésű kontrollcsoportra nem volt jellemző). Ez az eredmény arra utal, hogy az olvasási képességekben is szerepet játszó statisztikai tanulás sikeressége befolyásolható az ingerelrendezés által.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgáltuk továbbá az olvasási és az ST-képességek együttjárását mind a fejlődési diszlexia és a tipikus fejlődés esetén (Dobó et al. 2021), mind pedig nagy egyéni változatosságot mutató, tipikus fejlődésű és fejlődési diszlexiával élő személyeknél (Lukács et al. 2023). A mintánk nagy változatossága ellenére nem találtunk szignifikáns összefüggést az olvasási fluencia és az ST között, sem az akusztikus verbális, sem a vizuális nemverbális modalitásban. Az eredményeink alapján sem a szegmentálási (Lukács et al. 2023), sem a mesterségesnyelvtantanulási (Dobó et al. 2021) paradigma alkalmazásával nem mutatható ki együttjárás az olvasási és az ST-képességek között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nyelvfejlődési zavarral élő gyerekek ST-képességének feltérképezése céljából a szegmentálási és a mesterségesnyelvtan-tanulási paradigma alkalmazásával is végeztünk vizsgálatokat, mindkét esetben online és offline mutatókra is támaszkodva (Lukács et al. 2021). Az eredményeink arra utalnak, hogy a nyelvfejlődési zavarban érintett gyerekek elmaradást mutatnak az ST-képességekben, ami a szószegmentálási és az absztrakt nyelvtani szabályok elsajátítása terén is kimutatható, ugyanakkor az online mérések rávilágítanak, hogy az elmaradásuk mellett is képesek statisztikai információn alapuló tanulásra, csupán a kortársaiknál lassabban és kevésbé hatékonyan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos szempont, hogy a fejlődési diszlexia (Dobó et al. 2021; Lukács et al. 2023) és a nyelvfejlődési zavar (Lukács et al. 2021) vizsgálata során is kizárólag az offline mérések esetében találtunk szignifikáns eltérést a tipikus fejlődésű gyerekek teljesítményétől, az online mérések esetében nem. Az offline mérések eredményei azonban nagy mértékben terheltek a munkamemória, a verbális rövid távú memória és más általános kognitív képességek által, így pusztán ezekre az eredményekre alapozva aligha állíthatjuk, hogy ezekben a fejlődési zavarokban a nyelvi nehézségek az ST elmaradásával magyarázhatók, mindössze a két probléma együttes jelenlétét állíthatjuk bizonyosan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Annak megállapítására, hogy kimutatható‑e összefüggés a nyelvi képességek és az ST esetében fennálló egyéni változatosság terén, valamint hogy milyen szerepet játszanak az általános kognitív mechanizmusok az ST és a nyelvi képességek kapcsolatában, egy átfogó tanulmány (Dobó et al. elbírálás alatt) keretein belül vizsgáltuk a tipikus fejlődésű gyerekek mellett nyelvfejlődési zavarral, autizmus spektrum zavarral és figyelemhiányos hiperaktivitás zavarral élő gyerekek nyelvi, kognitív és ST-képességeit. Az eredményeink azt mutatták, hogy a vizsgált zavarok mindegyikének esetében a tipikusnál gyengébb ST-teljesítmény figyelhető meg, ugyanakkor a vizsgált gyerekek több olyan általános kognitív mechanizmus terén is elmaradást mutattak, amelyek a nyelvi és ST-képességekhez egyaránt hozzájárulnak. A nyelvi – ezen belül is a grammatikai és lexikális – képességek részletesebb vizsgálata rámutatott, hogy a verbális rövid távú memória, a munkamemória és a feldolgozási sebesség egyaránt hozzájárul a nyelvi képességekhez, és hogy bár az ST szignifikáns együttjárást mutat mind a lexikális, mind a grammatikai képességgel, ha figyelembe vesszük az általános kognitív funkciók hatását, akkor az ST nyelvi varianciához való hozzájárulása nem szignifikáns.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények rávilágítanak, hogy bár az ST sérülése valóban kimutatható a különböző nyelvi érintettséggel összefüggő fejlődési zavarok esetében, azonban nem indokolják, hogy közvetlen oksági kapcsolatot feltételezzünk az ST és a nyelvi képességek együttes sérülése esetén. Kulcsfontosságú tehát, hogy ezeknek az összefüggéseknek a vizsgálata során figyelembe vegyük a komplex kognitív rendszert, így más képességek esetleges hatásait is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezt célozta az ST és a nyelvi képességek kapcsolatát, valamint az általános kognitív képességek mediációs szerepét vizsgáló nagy, tipikus felnőtt populációt érintő kutatásunk (Lukács et al. előkészületben). A korábbi tanulmányokat (Apfelbaum et al. 2013; Arciuli–Simpson 2012; Conway et al. 2010; 2007; Daltrozzo et al. 2017; Kidd 2012; Kidd–Arciuli 2016; Mainela-Arnold–Evans 2014; Misyak–Christiansen 2012; Spencer et al. 2015; Torkildsen et al. 2019) megerősítve szignifikáns összefüggést találtunk az ST és a prediktív mondatfeldolgozási, olvasási, nyelvtani és pragmatikai készségek között. Ezek az összefüggések arra utalnak, hogy az ST-teljesítmény változatossága hozzájárulhat a nyelvi készségek egyéni különbségeihez. Az együttjárások további feltárására strukturális egyenlet modellezést alkalmaztunk, amely kimutatta, hogy az ST és a nyelvi képességek közötti kapcsolatnak az általános kognitív képességek (feldolgozási sebesség, rövid távú memória, végrehajtó funkciók) jelentős közvetítői. Emellett azonban több esetben (a nyelvtani és pragmatikai feladatban mutatott teljesítmény esetében) megmaradt a közvetlen kapcsolat az ST és a nyelvi képességek között a potenciális közvetítő képességek figyelembevétele után is.
 
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave