3.2. A beszédészlelés fejlődése
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p1 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p1)
Az anyanyelv-elsajátítás során a gyermek többé-kevésbé fokozatosan képessé válik a beszédhangok beszélő- és kontextusfüggetlen felismerésére, megkülönböztetésükre, koartikulációs sajátosságaik, valamint sorrendiségük azonosítására (Van-Heugten–Johnson 2014). A beszédészlelés fejlődése a gyermek beszédprodukcióján mint egyfajta tükrön keresztül közvetlenül tapasztalható, hiszen a kiejtett beszédhangok, hangkapcsolatok, hangsorok jelzik azt, hogy mit dolgozott fel a környezet beszédjelenségeiből (McMurray–Aslin 2005). Ez a „produkciós tükör” természetesen nem tökéletes, hiszen lehetnek olyan nyelvi elemek a gyermek alakuló mentális lexikonában, amelyek a beszédprodukció során (még) nem hallhatók. A beszédhangokra emlékeztető gőgicsélésekben eleinte alig van stabilitás, ami a percepció és az artikuláció bizonytalanságaira egyaránt utal. Majd a gőgicsélt hangok változatai csökkennek, a gőgicsélésben egyre jobban felismerhetők egy-egy anyanyelvi fonéma realizációi. A különféle „hangkapcsolatok” a differenciálás következményei. Mindebben a vizuális észlelés fejlődésének meghatározó szerepe van. A gőgicsélt hangsorok egyre hosszabbak lesznek, egyre többféle artikulációs gesztus valósul meg bennük és szándékosan ismétlődnek, ezek a tények igazolják a produkciót megelőző beszédészlelés fejlődését.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p2 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p2)
A fonológiai oppozíciók elsajátításának menete nyelvspecifikus, és összefügg a beszédhangok, szavak gyakoriságával is. Például a zöngésségi hasonulás szabályának felismerése és alkalmazása már tudatos beszédészlelést valószínűsít. Három-négyéves kortól tapasztalható. Jól tanúsítják ezt a túláltalánosítások, mint kristály helyett gristály. A ritmusészlelés fejlődésének következménye, hogy a gyermek a hallott szavak szótagszámát igyekszik megvalósítani, eleinte a kiejtett szótag ismétlésével (cipő helyett pőpő). A morfológiai szegmentálás akkor kezd fejlődni, amikor a gyermek felismeri a szótő és a toldalék különbségét, ami rendszerint a toldalékok időtartamának nyúlásában, illetve a hasonulás elmaradásában jelentkezik, például ujjaddal helyett ujjadval (Gósy 2005).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p3 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p3)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p3)
A hangdiszkrimináció fejlődése a nagyobb különbségek észlelésétől halad a kisebbek felé. Legelőször a magánhangzók és a mássalhangzók elkülönülése következik be, illetőleg azon belül is a nagy akusztikai eltéréseket mutatóké (pl. magánhangzó és felpattanó zöngétlen zárhang). Majd a különböző magánhangzók (holofrázisok időszaka), a magánhangzó, ill. a nazális mássalhangzó és a közelítőhangok (1,5–2,5 éves kor), a különböző képzésmódú és képzéshelyű mássalhangzók (2–3 éves kor), végül a zöngés/zöngétlen oppozíció differenciálása (4–5 éves kor) történik meg. A hosszú/rövid oppozíció megkülönböztetése a legkésőbbi (6–7 éves kor).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p4 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p4)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p4)
A szeriális észlelés 2 és 4 éves kor között nagymértékű fejlődésen megy át, a transzformációs észlelés kezdetei négy-ötéves korra tehetők, megbízható működésük az iskoláskor elején tapasztalható. A beszédészlelési folyamatok, beleértve a fonológiai szabályok alkalmazását és a nyelvi tudatosság meglétét, mintegy hétéves korra kialakultnak tekinthetők, működésük a rá következő években tovább finomodik (Szántó 2017; Vakula 2020).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p5 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p5)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p5)
Torzított beszédanyagok nyújtanak lehetőséget arra, hogy a beszédészlelés egyes folyamatai többé-kevésbé elkülönítetten vizsgálhatók legyenek. A GMP percepciós diagnosztikai tesztsorozat (Gósy 2006) képet ad a gyermek beszédpercepciós és beszédmegértési teljesítményéről úgy, hogy a kapott adatok összevethetők a sztenderd értékekkel. A 2. ábra három beszédészlelési folyamat teljesítményeit szemlélteti 3 éves kortól 10 éves korig (közel hétszáz, tipikus fejlődésű gyermek adatai alapján). Noha kisiskoláskorra elvárható lenne, hogy ezekben a tesztekben a gyermekek közel hibátlanul teljesítsenek, a kísérleti adatok azt mutatják, hogy ez nem minden gyermek esetében realizálódik (Gósy 2007a; Szántó 2017; Vakula 2020).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_fig_12 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_fig_12)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_fig_12)
2. ábra: Tipikus fejlődésű gyermekek (háromévestől tízévesig) teljesítménye három beszédészlelési folyamatban (átlagok és interkvartilis tartományok)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p8 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p8)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p8)
Az emberi agyféltekékre a funkciómegoszlás és az együttműködés jellemző; az egyik agyfélteke mindig domináns szerepet tölt be a vezérlésben. Ez az agyfélteke-dominancia (agyi lateralizáció), ami a nyelvelsajátítás során, a különböző nyelvi ingerek hatására alakul ki (pl. Hugdahl 2003; Krepsz–Gósy 2018; Gósy–Huntley Bahr 2020). Annak kimutatására, hogy melyik a domináns agyfélteke, széles körben elterjedt a dichotikus tesztek alkalmazása (ekkor a két fülbe egyidejűleg különböző nyelvi információt közvetítenek, és a kísérleti személynek meg kell ismételnie a hallottakat). A dichotikus tesztek eredményei igazolták a nagymértékű jobbfül-fölényt (balagyfélteke-dominanciát) az átlagos, egészséges populációban. Az adatok arra utaltak, hogy mintegy 12 éves korig a gyermekek teljesítménye egyre javul (Moncrieff 2011). A 3. ábra közel hatszáz, tipikus fejlődésű, jobbkezes, magyar anyanyelvű gyermek fejlődési ívét mutatja a GMP-diagnosztika (Gósy 2006) 19-es tesztjének alkalmazásával tíz korcsoportban.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_fig_13 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_fig_13)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_fig_13)
3. ábra: Dichotikus hallásvizsgálat eredményei 3 és 12 éves kor között (átlagok és interkvartilis tartományok, kiugró (°) és extrém (*) értékek)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p11 (2024. 12. 22.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p11)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2024. 12. 22. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__50/#m1217anyt36_48_p11)
A részt vevő gyermekek a jobb fülükben hallott szavak közül többet tudtak pontosan megismételni, mint azok közül, amelyeket a bal fülükben hallottak. Az életkor előrehaladtával az ismétlések egyre pontosabbak voltak mind a két fülben hallott szavak esetében. A jobb és a bal fülben hallott szavak visszamondásai között fiatalabb korban nagyobb volt a különbség, mint az idősebbeknél. A dichotikus tesztek eredményei utalnak a gyermek beszédészlelésére és a beszédfigyelmére is.