1.1. Módszertani forradalom a korai nyelvfejlődés kutatásában
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__92/#m1217anyt36_90_p1 (2025. 04. 09.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 09. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__92/#m1217anyt36_90_p1)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 09. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__92/#m1217anyt36_90_p1)
A korai anyanyelvi fejlődés vizsgálatában hatalmas változást hozott a szülői beszámolón (parent report) alapuló módszertan kidolgozása és elterjedése az1990‑es években. Az ezt megelőző időszakban főként egyéni megfigyeléseken alapuló esettanulmányokból származtak a nyelvelsajátítás korai szakaszára vonatkozó ismereteink (a magyarban például Kenyeres 1926; S. Meggyes 1971; Lengyel 1981), melyek a kis elemszám, illetve az adatgyűjtési módszertan esetlegességei miatt nem voltak általánosíthatók. Emiatt a korai nyelvfejlődés kvantitatív mérföldkövei, trendjei, illetve a tipikus variabilitás mértéke sem voltak megállapíthatók, ami komoly korlátot jelentett a nyelvfejlődési elmaradások felismerése és a korai beavatkozás számára is. Az 1980-as évek végétől több kutatócsoport is kifejlesztett és validált olyan mérőeljárásokat, melyek strukturált szülői beszámolón alapuló módszertannal mérik a gyerekek korai szókincsét, a kezdeti beszédértést, a mondatalkotást és a nem verbális kommunikációt (Rescorla 1989; Fenson et al. 1993; 2007). A meggyőző validációs eredmények, a módszertan egyszerű kivitelezhetősége és hatékonysága folytán e módszerek széles körben elfogadottá váltak a nyelvészek, fejlődéskutatók és a gyermekkori fejlődési elmaradásokkal foglalkozó segítő szakmák, így a logopédia gyakorlatában egyaránt. E módszereknek természetesen megvannak a maguk korlátai: az adatokat szolgáltató szülők iskolázottsága, kulturális elvárásaik vagy a gyerekükkel töltött idő mennyiségének függvényében változhat a szülői beszámoló megbízhatósága, érvényessége, amit különösen az egyéni, diagnosztikai célú felhasználás során figyelembe kell venni.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Svindt Veronika–Bóna Judit (szerk.) (2024): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640644 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__92/#m1217anyt36_90_p2 (2025. 04. 09.)
Chicago
Svindt Veronika, Bóna Judit, szerk. 2024. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644 (Letöltve: 2025. 04. 09. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__92/#m1217anyt36_90_p2)
APA
Svindt V., Bóna J. (szerk.) (2024). Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXXVI.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640644. (Letöltve: 2025. 04. 09. https://mersz.hu/dokumentum/m1217anyt36__92/#m1217anyt36_90_p2)
A strukturált szülői beszámolón alapuló eszközök közül a legnépszerűbbnek bizonyult eljárás a MacArthur-Bates Communicative Development Inventories (CDI) (Fenson et al. 1993; 2007), melyet 38 nyelvre adaptáltak. A CDI-vel nyert adatokból a fejlesztők szabadon kutatható interaktív, multilingvális adatbázist építettek: a Wordbank (wordbank.stanford.edu) összesen 84 139 gyerek szókincsfejlődési adatait tartalmazza a világ minden tájáról (Frank et al. 2016; 2021). Ez a módszer tette lehetővé a korai nyelvfejlődés trendjeinek és változatosságának statisztikai igényű megismerését. Bár ma már léteznek modernebb technológián alapuló, közvetlenül a gyermeki beszéd rögzítésén és gépi elemzésén alapuló adatgyűjtési rendszerek (vö. pl. a LENA rendszer, Ganek–Eriks-Brophy 2018), a CDI hozzáférhetősége és alkalmazhatósága folytán továbbra is az egyik legelterjedtebb eszköz a kutatói és gyakorlati alkalmazásokban.