Összegzés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__102/#m1277e_100_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__102/#m1277e_100_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__102/#m1277e_100_p1)
Összességében megállapítható, hogy Magyarországon teljes egészében nem alakult ki a résztvevői politikai kultúra, hanem vegyes politikai kultúra jött létre, amely ötvözi az alattvalói és a résztvevői politikai kultúra egyes elemeit (Körösényi–Tóth–Török, 2005, 52). Az átmenetet követően az elmúlt évtizedekben kialakult demokrácia leginkább az elitdemokráciának felel meg (Bihari, 2005, 434).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__102/#m1277e_100_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__102/#m1277e_100_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__102/#m1277e_100_p2)
A környezetvédelem ügyével kapcsolatos attitűdök és viselkedési formák nagymértékben megegyeznek a más közügyekben tanúsítottakkal, és jelentős hatással vannak rá a magyar politikai kultúra általános trendjei. Mind az erős materializmus, mind az individualizmus a környezeti tudatossággal éppen ellentétes mentalitások. Ezzel függ össze, hogy az államtól várják a megoldásokat, tehát az egyének többsége nem hajlandó tenni, anyagi áldozatot vállalni a környezet megóvásáért – az államtól ugyanakkor elvárnák ezt. Ahogy az állampolgárok nem vesznek részt tömegesen sem a politikai szervezetek, sem más civil szervezetek tevékenységében, úgy a környezetvédő szervezetek tevékenységében sem. Egyértelműen a magyar politikai kultúra a magyarázata annak is, hogy a környezetvédő pártok a környezetvédelmi témákkal kapcsolatos csekély érdeklődés miatt nem kerültek be a magyar törvényhozásba. Az LMP sikerei sem a környezettudatosság iránti érdeklődés megnövekedésének voltak köszönhetők, mivel az érdeklődés nem is nőtt érdemben. Az LMP sikerei a 2006–2010-es permanens kormányválsággal és a 2008-as pénzügyi válsággal, majd a pártrendszer 2010 után megváltozott versengési dinamikájával magyarázhatók. A normák megszegésére való erős hajlam nemcsak az adóelkerülésben nyilvánul meg, hanem a például az illegális szemétlerakásban vagy az utak menti szemetelésben is. A kérdéskör megítélésében, a környezeti tudatosság szintjében és az ahhoz való hozzáállásban a magyar politikai kultúra általános módosulása utána várható változás.