Az éghajlatváltozás mint társadalmi diskurzusokat szervező erő
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p1)
Visszatérve az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalomtudományos vizsgálódás általános jellemzéséhez: tételszerűen kijelenthetjük, hogy az lényegében nem tesz mást, mint a természettudományok fentebb említett, a társadalomból a természetbe történő „kinézésével” párhuzamba állítható módon „belenéz” a társadalomba, azt vizsgálja, miként jelenik meg abban – annak kommunikációs és jelentésrendszereiben – a természeti jelenségek képzete. Az éghajlatváltozás társadalmi fogalmának meghatározásakor mindennek szellemében nem objektumokra kérdezünk rá, hanem természeti objektumok és jelenségek szubjektív reprezentációira. A természet- és társadalomtudományos megközelítések tehát egészen másról beszélnek az éghajlatváltozásról szólva. Olyannyira másról, hogy Martin Voss ki is jelenti: „Az éghajlatváltozás mint embertől független pozitivitás (pozitív tény), amelyre a természettudományok módszereivel és eszközeivel rá lehet mutatni »ott kint«, a társadalomtudományok számára nem létezik” (Voss, 2010, 26). A klímaváltozással kapcsolatos társadalomtudományos válaszok mindennek megfelelően alapvetően függnek „az intézményesített tudásrendszerektől és diskurzív gyakorlatoktól, amelyek által identifikálhatóvá válik a klímaváltozás, és amelyek jelentést kölcsönöznek neki” (Doyle, 2011, 2).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p2)
Az idézetben is említett tudásrendszerek és diskurzív gyakorlatok – hangsúlyozzuk – elsősorban nem közvetlenül (szak)tudományos eredményeket foglalnak magukban, hanem sokkal inkább az úgynevezett „társadalmi valóság”, vagyis az adott társadalom által valóságként elfogadott önértelmezés és világértelmezés konstrukciójában (Berger–Luckmann, 1998) alapvető szerepet játszó hiedelmeket, reflektálatlan, sok esetben emocionális alapú jelentéstársítások szövedékét is tartalmazó „hétköznapi tudás” területeire (is) vonatkoznak. A „tudás” kifejezést érdemes e helyt Mike Hulme szavaival meghatároznunk: „A tudás a reprezentáció egy formája, amelyben valamely materiális vagy imaginatív realitás diskurzív alakot, politikai legitimációt és kulturális státuszt kap technológiai és szociális folyamatok által” (Hulme, 2015, 294). A tudás lehet tudományos, lokális vagy személyes, előállítása mindig emberi értékeket és kulturális kereteket involvál.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p3)
Az éghajlat fogalmára irányuló társadalmi tudás tehát:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p4)
- különböző forrásokból táplálkozik, nagyon különböző struktúrákban szerveződik meg és fejeződik ki (lásd például az intézményes tudományos közösségeket és műhelyeket, a szubkulturális jegyekkel is rendelkező közösségeket és társadalmi mozgalmakat, valamint a politika különböző szintjein keresztül a hétköznapi beszélgetéseket);
- különböző felületeken, különböző nyilvánosságokban hozzáférhető és terjeszthető. Példaként említhetjük a szigorú szabályok szerint kódolt tudományos nyilvánosságot, az egészen máshogyan működő politikai nyilvánosságot, valamint a tömegmédia és a közösségi média egymáshoz képest óriási különbségeket hordozó nyilvánosságait is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p6)
Az eddigiek összegzéseként elmondhatjuk: az éghajlatváltozás úgynevezett „társadalmi megítélése” különféle konkrét tudástartalmak és különféle, többnyire szintén tudományos, politikai, szubkulturális eredetű, alapvetően szubjektív, emocionálisan színezett és reflektálatlan képzettársítások, keretezések, hangoltságok, röviden attitűdök szintéziseként fogható fel.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p7)
A fentebb taglalt módon létrejövő társadalmi tudás és megítélés mindeddig csak részlegesen feltárt beszédmódokba, diskurzusokba szerveződve létezik. (A diskurzus fogalmához irányadó: Foucault, 1991.) Ezeket a diskurzusokat többnyire sajátos tudás – attitűdkombinációk, ezek sajátos tematikus kontextualizálása (pl. éghajlatváltozás és migráció, éghajlatváltozás és kapitalizmus szoros összekapcsolása) – és saját nyelv, azaz metafora- és szókészlet jellemzi. (Mike Hulme szerint az éghajlatváltozás mint csatatér, indoklás, fenyegetés vagy inspiráció; lásd Hulme, 2009, 40–42.) A szakirodalom némi leegyszerűsítéssel három nagyobb diskurzust különít el a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi kommunikációban: a ’klímakatasztrófa’, a ’klímaszkepticizmus’ és a ’klímarealizmus’ diskurzusait (Jankó–Móricz–Pappné Vancsó, 2011). Az első megállíthatatlan katasztrófaként, a második politikai-gazdasági összeesküvés-elméletek termékeként – azaz valójában nem létező folyamatként – tekint az éghajlatváltozásra, a harmadik pedig természettudományosan megérthető, modellezhető és kezelhető jelenségként.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p8 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p8)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p8)
A fentiek illusztrációjaként az alábbiakban röviden bemutatok néhány adatot, amelyek a Pannon Egyetemen az NKFIH-471-3/2021 azonosítószámú „Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium pályázat” keretében 2021 áprilisában végzett kérdőíves felmérésből származnak. (Az online kérdőívet tízezren töltötték ki, közülük 3810 fő válaszolt minden kérdésre. A mérés nem volt reprezentatív, ugyanakkor a válaszok viszonylag magas száma mindenképpen megenged tendenciákra vonatkozó következtetéseket – jelenlegi, illusztrációs szándékunknak megfelelő módon és mértékben bizonyosan.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p9 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p9)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p9)
A felmérés eredményei alapján a válaszadók döntő többsége a klímarealizmus diskurzusát képviseli. Nagyon csekély hányaduk ért egyet a klímakatasztrófa és a klímaszkepticizmus diskurzusainak tételmondataival: mindössze 1,9 százalék ért egyet teljesen azzal az állítással, miszerint „klímaváltozás valójában nem történik, ez áltudományos és politikai szlogen”, illetve 3,6 százalék azzal, amely szerint „a klímaváltozás nem állítható meg többé, akármit is állítanak a politikusok és a tudósok”. Ezzel szemben 80,7 százalék véli teljes mértékben valós fenyegetésnek a klímaváltozást, és 69,9 százalék ért egyet vagy ért egyet teljesen azzal a kijelentéssel, amely szerint „Amennyiben a világ vezetői elfogadnák a tudósok modelljeit és véleményét, a klímaváltozás megállítható lenne”. Emellett 73,8 százalék ért egyet vagy ért egyet teljesen azzal, miszerint „A klímaváltozás tudományosan pontosan modellezhető folyamat”: a ’klímarealizmus’ diskurzusa tehát valóban elsöprő többséget képvisel a kérdőívet kitöltők körében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p10 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p10)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__107/#m1277e_105_p10)
Ami a kérdésben érintett tudományos szereplőkbe vetett bizalmat, a nekik tulajdonított jelentőséget illeti, beszédes adat, hogy a válaszadók 70,6 százaléka ért egyet vagy ért egyet teljesen azzal az állítással, amely szerint „Bízom abban, hogy a kutatók képesek lesznek felhívni az emberiség figyelmét a globális klímaváltozás veszélyeire, és bolygónk megmentése érdekében összefogásra késztetni a legkülönbözőbb politikai, gazdasági és társadalmi szereplőket”.