Az éghajlatváltozás-fogalom rétegei – vertikális metszetben

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az éghajlatfogalom két lényegileg különböző megközelítésének áttekintése után az alábbiakban az absztrakció és a hozzá kapcsolódó reflektáltság csökkenő szintje szerint – azaz mintegy vertikálisan rendezve – szeretném bemutatni az immár kizárólag társadalomtudományos értelemben meghatározott komplex éghajlatfogalom lehetséges rétegeit. Az alábbi, Jankó Ferenctől kölcsönzött csoportosítás (Jankó, 2017) jól mutatja, hogyan rétegződhetnek egymásra a különféle tudás- és attitűdelemek, kirajzolva az objektivitástól a szubjektivitásig, a tudatostól az egyáltalán nem tudatosig terjedő spektrumot. Érdemes hangsúlyozni: az alábbiakban „éghajlatfogalmakként” definiált terminusok a spektrum egyes pontjait jelölik, nem feltétlenül különülnek el egymástól a kizárólagos vagylagosság szerint. Ahogyan Ina Dietzsch fogalmaz: „Az egyik végpont az éghajlatváltozás komplex statisztikai konstrukciójának absztrakciója, a másik pedig a tapasztalás és a megélés, amelyek kontextusában a hétköznapi emberek szervezik cselekvéseiket, és hozzák morális döntéseiket” (Dietzsch, 2017, 22).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tényleges éghajlatfogalmaink valahol az általuk kijelölt spektrumon helyezkednek el, talán közelebb egyik vagy másik, itt bemutatott „éghajlatfogalomhoz”, de minden esetben tartalmazzák a többiekhez rendelhető elemeket is. Másként fogalmazva: tényleges éghajlatfogalmaink az alább bemutatott komponensek valamilyen arányú szintéziseként modellezhetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. Statisztikai éghajlatfogalom. Ez a meteorológia, a klimatológia éghajlatfogalma, valójában statisztikai modell, és mint ilyen, tudományos konstrukció: a „globális klíma” mint olyan konkrétan sehol nem tapasztalható, ahogyan az „átlaghőmérséklet” sem létezik tapasztalható módon. A statisztikai éghajlatfogalom forrása a tudományosan kontrollált nyilvánosság (szakszövegek, ismeretterjesztő szövegek stb.). Ez az éghajlat „tudományos”, tényszerű, objektív(nek tekintett) fogalma.
  2. Kulturális éghajlatfogalom. A közösség, a társadalom szintjén és összefüggésében értelmezhető, kevésbé szigorúan reflektált, hiedelmekkel, szubkulturális elemekkel és jelentésrendszerekkel átszőtt fogalom (ilyen például a népi kultúrába beépült, mondókákban megszilárdult megfigyelések rendszere, de ilyen a klímaszkeptikusok éghajlatfogalma is). Ebben a fogalomban elég nagy szerepet játszanak a strukturált módon jelen lévő attitűdök és a velük összefüggő szótárak (metaforák) és narratívák (pl. „klímakatasztrófa”), vagyis a fent példaként bemutatott társadalmi diskurzusok.
  3. Pszichológiai (vagy „egyéni”) éghajlatfogalom. Ez az egyén szintjén jelenik meg, életmód, lakóhely, életkor stb. -függő. Az emlékezetben formálódik meg, az éghajlattal kapcsolatos saját megfigyelések és emlékek alapján. Ehhez hasonlítja az ember a „mai” időjárást (például „régen minden karácsony fehér volt”). A három közül ez függ össze leginkább a reflektálatlan és a strukturálatlan attitűdökkel, általánosságban ez a legkevésbé tudatos.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összetett éghajlatfogalom szubjektívebb és reflektálatlanabb rétegeit csak közvetve, a hozzájuk kapcsolódó attitűdökre irányuló kérdésekkel lehet feltárni és értelmezni egyrészt reflektálatlanságuk miatt, másrészt pedig azért, mert – mint korábban erről szó esett – az attitűdök meghatározó szerepet játszanak megformálódásukban és működésükben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az éghajlatváltozás természeti jelenségegyüttese valójában tehát a társadalmi valóságba behatoló külső irritációként fogható fel, amely a társadalmi valóság kontextusaiban kizárólag ezen kontextusok törvényszerűségeinek és összefüggéseinek megfelelően képes megjelenni és hatni. Az éghajlatváltozás az egyes emberek valóságait meghatározó társadalmi konstrukciókon (jelentésrendszereken, lehetséges képzettársításokon és attitűdökön) átszűrődve válhat és válik tényleges, szerves részévé a hétköznapi életnek és cselekvéseknek. Mindaz, amit magáról az éghajlatváltozásról ismeretszerűen tudunk, és mindaz, ahogyan társadalmi valóságunkon átszűrődve ténylegesen hat ránk (meghatározza bizonyos cselekvéseinket, attitűdjeinket, adott esetben szorongásainkat), nem feltétlenül áll közvetlen összefüggésben. A társadalomtudományos kutatások egyik elsődleges feladata éppen a nem feltétlenül tudatos hatásmechanizmusok, jelentésrendszerek (egy szóval: kontextusok) feltárása és megértése annak érdekében, hogy a társadalmi cselekvések megfelelő módon tudatosíthatóvá és szervezhetővé váljanak a társadalmi élet különböző szintjein, a hétköznapi élet mikrokörnyezeteitől kiindulva a politikai döntéshozás szintjéig. Az éghajlatváltozás okozta irritációra bármely társadalmi környezetben csakis tudatos és lehetőség szerint összehangolt cselekvésmintázatok formájában adható érvényes és hatékony válasz, mert a problémához érdemben végső soron csakis cselekvéseken keresztül lehet hozzáférni, ezek a cselekvések pedig a fentebb vázolt komplex éghajlatfogalom bármely rétegéből nyerhetik motivációikat. Hangsúlyozzuk: nem feltétlenül a társadalmi makroszinteken – például a politikai döntéshozók szintjén – megjelenő cselekvésekről van szó. Az egyes emberek hétköznapi életében is megjelennek olyan motivációk, amelyek tudatosan vagy nem, de mindenképpen az éghajlatváltozás jelenségében is kifejeződő környezeti problémákkal kapcsolatosak, és az ezek által motivált cselekvések fontos részét képezik az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi reakciók összességének – akkor is, ha nem feltétlenül kapcsolódnak össze a cselekvők tudatában átgondolt és kidolgozott „statisztikai éghajlatfogalommal”. Példaként ismét csak a korábban idézett, Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium által végzett felmérés adataira utalhatok: a válaszadók 88,2 százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, 71,5 százalék állítja, hogy csak feltétlenül szükséges dolgokat vásárol, 84,9 százalék cserélte LED-izzókra a korábbiakat, és 84,8 százalék állítja, hogy eszközeit inkább javíttatja, mint cseréli – ezek mind a vizsgált probléma által motivált döntések és cselekvések, amelyeket nagyon magas arányban képviselnek a válaszadók.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A maguk szintjén és módján ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az emberi cselekvés – akár az egyes ember szintjén megvalósulva – alapvető alkotóeleme a klímavédelemnek és általánosságban az ezzel szorosan összefüggő környezettudatosságnak: az éghajlatváltozás a probléma okozása és megoldása tekintetében egyaránt a természeti és társadalmi szférák közös ágenciájában, dialektikus viszonyában jelenik meg.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave