Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lehetőségeink felismerése, önmagunk egzisztenciális megvalósítása, tudatosság, a felelősség vállalása, a bennünk rejlő potenciál kiaknázása, a mértékletesség nyomán járó jól-lét. Kulcsszavakban így lehetne összefoglalni – az egyén felől vizsgálva – a klímakatasztrófa, illetve a klímaszorongás problémáira adott lehetséges válaszokat az egzisztencializmus1 és a buddhista filozófia2 tükrében. Jelen írásomban e két szellemi irányzat gondolatvilágát felhasználva tekintek a klímaváltozásra és az azzal járó klímaszorongásra. Meglátásom szerint a különbségek ellenére ez a két irányzat egy ponton – a tudatos, megvalósított élet jelentőségének tekintetében – nagyon hasonló dolgokról tesz említést, és mind az egzisztencializmusnak, mind a buddhizmus tanításának központi eleme az egyén és az ő viszonya – többek között – a világhoz, a halálhoz és tulajdonképpen önmagához. Írásom célja egyrészt a potenciális ökokatasztrófa filozófiai elemzése ezen irányzatok mentén, másrészt olyan gondolatok felvillantása, amelyek szemléletformáló erővel és életvezetési bölcsességgel bírnak a témával kapcsolatosan.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Meggyőződésem szerint mind az egzisztencializmusnak, mind a buddhista gondolatvilágnak van érvényes mondanivalója a 21. század kihívásaival kapcsolatban. Az egzisztencializmus ugyan a 20. században élte fénykorát – ekkor élt és alkotott többek között Karl Jaspers, Martin Heidegger, Albert Camus és Jean-Paul Sartre –, az utóbbi időben mintha újra erőre kapott volna. Ennek egyik oka minden bizonnyal Irvin D. Yalom amerikai egzisztenciális pszichoterapeuta és író népszerűsége, aki szórakoztató könyveivel (mint például A Schopenhauer-terápia és az Amikor Nietzsche sírt) és szakmai köteteivel (mint például az Egzisztenciális pszichoterápia és A csoportterápia elmélete és gyakorlata) egyaránt sikereket ért el a szakmai körökben ugyanúgy, ahogyan a laikusok között. Egy másik lehetséges ok a 21. század új kihívásai közt keresendő. A fogyasztói kultúra kiüresedése, a Covid-pandémia és a nyomában járó karanténidőszak, a 2022-ben kitört orosz–ukrán háború, valamint a klímaválság és a klímaszorongás ismét egzisztenciális kérdésekkel szembesítette a 21. század emberét (Kőváry, 2022). Ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy Camus A pestis című regénye a koronavírus-járvány kitörését követően, 2020-ban az eladási listák élére ugrott.3 Magyarországon pedig 2022-ben jelent meg egy átfogó mű az egzisztencializmus témakörében, Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus szerzőségével, Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába címmel, amely elsősorban – ahogyan a címe is mutatja – a pszichológia diszciplínája felől tárgyalja az irányzatot, mégsem kerüli meg az irodalmi és filozófiai gyökerek bemutatását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Népszerűségéből adódóan4 azt talán kevésbé kell magyarázni, hogy a buddhista gondolatkörnek is van érvényes mondanivalója a ma embere számára. A buddhizmus esetében egy olyan, könnyen adaptálható gondolatrendszerről van szó, amelynél maga a befogadó dönthet róla, hogy vallásként, filozófiaként, életmódként, világszemléletként vagy ezek akár egyénileg kevert módozataként tekint rá. A buddhizmust természetesen elsősorban az egyik nagy világvallásként tartjuk számon, de filozófiai háttere és praxisorientáltsága miatt a már említett többi kategóriába is beleillik. Ebben az írásban a klímaváltozáshoz való buddhista hozzáállás filozófiai hátterét vázolom fel, külön kitérve a buddhista közgazdaságtan teoretikus megalapozására. Ez utóbbit azért tartottam fontosnak kiemelni, mert közgazdasági szemléletünk közvetlen kapcsolatban áll környezetünkkel, ezáltal gyakorlati befolyásunk is lehet rá (azon belül a klímaváltozásra). Mielőtt azonban erre részletesebben kitérnék, nézzük meg, milyen egzisztenciális megközelítése lehetséges a klímaváltozásnak és a klímaszorongásnak.
1 Az egzisztencializmus nem egy egységes irányzat, inkább egymástól függetlenül létrejövő, de egymásra sokszor reflektáló gondolatrendszerek összessége, amelyek a filozófiában, az irodalomban és a pszichológiában egyaránt megjelennek. Ahogyan az alcímben is jeleztem, ebben az írásban „csak” gondolatokat villantok fel ebből az irányzatból, nem célom átfogó képet adni róla. Megközelítésem Karl Jaspers és Martin Heidegger gondolataira támaszkodik.
2 Ahogyan az egzisztencializmus, úgy a buddhista filozófia is eléggé tág meghatározás. Ebben az írásban a Buddha alaptanításaira, az öregek iskolájának, vagyis a théraváda irányzatnak a magyarázataira és a buddhista közgazdaságtan filozófiai hátterére koncentrálok. Mivel a théraváda irányzat nem a szanszkrit, hanem a páli nyelvet használja, a szakterminusokat én is páliul tüntetem fel, magyaros átírásban.
3 Erről közölt cikket a The Guardian 2020. március 28-án Albert Camus novel The Plague leads surge of pestilence fiction címmel; lásd: https://www.theguardian.com/books/2020/mar/28/albert-camus-novel-the-plague-la-peste-pestilence-fiction-coronavirus-lockdown [letöltve: 2023. 02. 19.].
4 Magyarországon öt bejegyzett buddhista egyház és több tucat kisebb közösség, valamint egy akkreditált felsőoktatási intézmény működik.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave