Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/fonts/TeX/fontdata.js

A buddhista megközelítés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímakatasztrófa, illetve a klímaszorongás problémáira adott lehetséges válaszok között a tudatos élet megvalósítását szem előtt tartva egy másik megközelítést ajánlok: a buddhista tanítást, a buddhista filozófiát. Ha röviden kellene összefoglalnom a téma szempontjából releváns buddhista megközelítést, akkor azt mondanám, hogy ez az a tanítás, amely – többek között – a mértékletességre, a fenntarthatóságra és önmagunk fejlesztésére, megvalósítására helyezi a hangsúlyt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Első megállapításom, hogy a buddhista felfogástól távol áll a természet leuralásának eszméje. Ebben a világszemléletben az ember nem uralkodik a természet felett, hanem része annak, sőt minden „érző lény” javát szem előtt tartva cselekszik. Jól szemlélteti ezt a négy bódhiszattva-fogadalomból az első, amely így hangzik: „A szenvedő lények számtalanok, fogadom, hogy mindnek segítségére leszek.”1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A buddhista tanítás egyik legfontosabb pontja az ahimszá, vagyis a nemártás elve. Ez nem csak az összes buddhista irányzatban, de gyakorlatilag az egész ind kultúrában elterjedt szemlélet. Ez az első pontja a buddhista hagyomány öt fogadalmának (panycsasíla) is, amely egyfajta erkölcsi szabályzatként szolgál a Buddha követői számára – függetlenül attól, hogy melyik irányzathoz vagy iskolához tartoznak.2 A nemártás elve nem egyszerűen azt jelenti, hogy aki letette ezt a fogadalmat, annak tartózkodnia kell az öléstől, a gyilkoslástól; a Buddha követői ennél sokkalta szélesebb értelemben használják. Aki törekszik ennek a fogadalomnak a betartására, az nemcsak az ember, de minden érző lény életét óvja, ápolja az őt körülvevő közösséget, kultúrát és – ami a mi témánkat illetően a legrelevánsabb – természetet. A Tan Kapuja Zen Közösség ahimszá fogadalomtétele például a következőket tartalmazza:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fogadom, hogy óvni fogom az életet. Fogadom, hogy az életet a legszentebb és legtágabb értelemben tiszteletben tartom, igyekszem védeni, igyekszem megóvni, igyekszem ápolni. Fontosnak tartom az élet fenntartását, adását és teremtését. Igyekszem hozzájárulni, hogy az emberi létet és az emberiség létét megóvjuk. De fontosnak tartom, hogy megóvjuk, védjük, gondozzuk a kisebb közösségek létét is, mint amilyen a nép, a nemzet, a közösség vagy a család. Fontosnak tartom, hogy megóvjuk embertársaink és saját magunk életét. Tiszteletben tartom és igyekszem megóvni minden élőlény életét, és igyekszem megóvni a természetet, környezetünket és kultúránkat.3 Feladatom védeni, teremteni, fenntartani és megóvni a világban az összhangot, a harmóniát és a szabadságot.
(A Tan Kapuja Zen Közösség, 2011)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jól látszik tehát, hogy a buddhista hagyomány tág értelemben használja a nemártás elvét, és a természet vonatkozásában is követendőnek tartja. Legyen szó szerzetesről vagy világi követőről, az ahimszá elvének betartására a Buddha összes követőjének törekednie kell.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Buddha tanításának egy másik központi eleme, amely a klímaváltozás kapcsán hasznos lehet, a Középút tanítása.4 Ez már a Buddha legendás élettörténetében és alaptanításaiban is megjelenik. A Tan kerekét megforgató tanítóbeszéd, a Dhammacsakkappavattana-szutta így ír a középút felismeréséről:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Tathágata5 felismerte a mindkét szélet elkerülő középutat, amely látást és tudást ad, elcsituláshoz, felismeréshez, felébredéshez, ellobbanáshoz vezet. (A Buddha Ujja, 2011)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Buddha alaptanításában a Középút a Nemes Nyolcrétű Ösvény (árija-atthangika-magga), vagyis a helyes nézet, a helyes szándék, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes megélhetés, a helyes erőfeszítés, a helyes tudatosság és a helyes szamádhi6 útmutatása szerinti életet jelenti. A Nemes Nyolcrétű Ösvény tanításának mindegyik tagjáról elmondható, hogy a Középút megtartására való törekvés jellemzi. Ennek, de tulajdonképpen a Buddha egész tanításának az egyik lényegi pontja a végletek – így az önsanyargatás és az érzéki élvezetek – kerülése, a mértékletességre, az egyszerűségre és a mértéktartásra való törekvés. Ez a tanítás pedig nemcsak spirituális szinten, de tágabban, közgazdasági szinten is értelmezhető.
1 A Tan Kapuja Zen Közösség bódhiszattva-fogadalmának első tagja. A bódhiszattva-fogadalom a mahájána buddhizmus fontos része. Lényege, hogy aki leteszi ezt a fogadalmat, a bódhiszattvák (tökélyharcosok) útján jár, vagyis minden érző lény javát szolgálva cselekszik és él.
2 Akik letették ezeket a fogadalmakat, azok olyan gyakorlati szabályok szerint élik az életüket, amelyek alapján tartózkodnak az élet kioltásától, a lopástól, a helytelen szexuális viselkedéstől, a hazugságtól vagy a helytelen beszédtől és a bódító szerek használatától.
3 Kiemelés tőlem – B. L.
4 A Középút tanítását itt csak az alaptanítások és a praxis keretében értelmezem; nem térek ki Nágárdzsuna filozófiájára.
5 Jelentése: beérkezett, megvilágosodott; tulajdonképpen maga a Buddha.
6 Az ahimszához hasonlóan szintén az egész ind kultúrkörben használt fogalom. A buddhista hagyományban leginkább elmélyedésnek fordítják.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave