Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozás témáját érintő szakmai és ismeretterjesztő publikációk és diskurzusok gyakoribbá, szinte „divatossá” válása mindenki által tapasztalható jelenség az elmúlt években. Ezt a megfigyelést tudományos kutatások és (fél)informális trendelemzések is alátámasztják: a Google Books adatbázisában – az „English 2019” korpuszra szűrve az eredményeket – a „climate change” keresőterminusra fókuszálva az alábbi tendencia rajzolódik ki (1. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A „climate change” szókapcsolat normalizált gyakorisági görbéje a Google Books adatbázisában található angol nyelvű könyvek szövegkorpusza alapján, 1950 és 2019 között
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A grafikon szerint a téma iránti, könyvekben is kimutatható érdeklődés az 1970-es évektől érhető tetten. Valódi emelkedés az 1980-as évek közepétől tapasztalható, amelynek kezdeti lendülete 1990 után ugyan megtörni látszott, viszont 2005–2006-tól kezdődően a gyakorisági görbe ismét meredeken ível felfelé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozással kapcsolatosan publikált szakcikkek száma meglehetős pontossággal, bár némi fáziseltolódással követi a könyvekben tapasztalható trendet (lásd 2. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A klímaváltozás kutatása szempontjából releváns szakcikkek és könyvismertetők számának éves eloszlása 1980 és 2014 között
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bár az 1980-as évek közepétől tapasztalható gyakoriságnövekedés a szakcikkek esetében nem annyira szembetűnő, mint a könyvek vonatkozásában, ez az eltérés betudható a Haunschild és elemzőtársai által használt Web of Science (WoS) adatbázis részleges hiányosságainak is az 1991 előtti időszak vonatkozásában. A szerzők megállapítása szerint a klímaváltozással kapcsolatosan publikált szakcikkek és könyvismertetők számát tekintve egyértelműen az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vezet: az utóbbi kiemelkedik az idézettségi mutatók vonatkozásában is (Haunschild et al., 2016, 1).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált időszakban, 1980 és 2012 között publikált szakcikkek által tárgyalt altémák közül dominánsak voltak a biomasszával kapcsolatos kutatások, a klímamodellek kidolgozása és tesztelése, a klímaváltozás és a vizek (óceánok, tavak, folyók, csapadék) kapcsolatának elemzése (Haunschild et al., 2016, 10–11). Hasonlóképpen előkelő helyen végeztek a légkörrel kapcsolatos kutatások (különösen a felhők, szelek, viharok, vulkánok és aeroszolok vonatkozásában), de némileg háttérbe szorultak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás („adaptation”), illetve – legalábbis 2004 előtt – a tényleges kockázatok („risks”) és a sérülékenység („vulnerability”) kérdései (ibid.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A klímaváltozás kutatásához kapcsolódó legfontosabb altémák gyakorisági sorrendje az 1980 és 2012 között publikált, releváns szakcikkek és könyvismertetők alapján
1.
biomass (biomassza)
2.
climate models (klímamodellek)
3.
oceanic water (az óceánok vize/vízminősége)
4.
impacts (behatások)
5.
continental water (a kontinensek édesvizei)
6.
atmosphere (légkör)
7.
ice and snow (jég és hó)
8.
ocean currents (óceáni/tengeri áramlatok)
9.
adaptation (adaptáció/alkalmazkodás) (főleg 2004-től)
10.
vulnerability (sebezhetőség/sérülékenység) (főleg 2004-től)
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave