A klímaváltozással kapcsolatos emberi attitűdök és viselkedések megértése nemzetközi attitűdfelmérések tükrében

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunk következő szakaszában arra az alapvető kérdésre kerestük a választ, hogy milyen tényezők formálhatják az emberek viszonyulását – elsősorban tudatosságát és attitűdjét – a klímaváltozáshoz. Az ennek nyomán felmerülő további kérdésünk az volt, hogy az attitűd elmozdulása milyen kondíciók között okozhat változást a viselkedésben. Azt feltételeztük, hogy alapkérdésünk megválaszolásához közelebb visz a klímaváltozás antropogenikus kutatásában dokumentált nemzetközi attitűdvizsgálatok fogalmi kereteinek feltérképezése és összehasonlítása. Feltételeztük továbbá, hogy a felmérések fogalomrendszerei közötti eltérések az attitűdök megismerésének különböző síkjaira világítanak rá.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ennek nyomán áttekintettük az elmúlt időszak bizonyos nemzetközi attitűdvizsgálatait, különös tekintettel az ezekben megjelenő kérdésfeltevési technikákra. Megnéztük, hogy a kérdések milyen fogalmi rendszerekbe illeszkednek, majd elemeztük, hogy a fogalmi keretek változása hogyan hatott a klímaváltozással kapcsolatos emberi irányultságok mélyebb, pontosabb megértésére. Fontosnak tartottuk annak beazonosítását, hogy milyen jellegű kérdések szólítják meg az embereket, hogy mit tartanak relevánsnak a saját szempontjukból a klímaváltozás vonatkozásában, és hogy melyek azok a tényezők, amelyek formálhatják, átkeretezhetik a hozzáállásukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Elsőként az amerikai Pew Research Center 2015 tavaszán készített, 2015. november 5-én publikált, közel negyven ország országos mintavételén alapuló (több országnál 2010-es mintavételt is tükröző), globális felmérését tekintettük át. A vizsgálat eredményeit publikáló dokumentum az alábbi hét kérdésre kapott eredményeket emelte ki.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Mennyire súlyos probléma a klímaváltozás az Ön véleménye szerint (pl. nagyon; valamelyest; nem túlságosan; egyáltalán)?
  • Ahhoz, hogy csökkentsük a klímaváltozás hatásait, Ön szerint az embereknek kell jelentősen változtatniuk az életvitelükön, vagy a technológia fogja ezt megoldani?
  • A párizsi klímakonferenciára előretekintve támogatja vagy ellenzi, hogy saját országa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó megállapodást írjon alá?
  • Ön szerint a klímaváltozás mikor fog kárt okozni az embereknek (pl. most; a következő néhány évben; még sok évig nem; soha)?
  • Mennyire aggódik amiatt, hogy a klímaváltozás személyesen Önnek okoz kárt az élete során (pl. nagyon; valamelyest; nem túlságosan; egyáltalán)?
  • A következő esetleges klímaváltozási hatások közül melyik aggasztja önt a leginkább? szárazság/vízhiány; szélsőséges időjárás (pl. viharok, árvizek); elhúzódó, szokatlanul forró időszakok; a tengerszint emelkedése
  • Ön szerint a gazdagabb vagy a szegényebb országoknak kellene többet tenniük a klímaváltozás ügyében? A gazdagabb országoknak (pl. USA, Japán, Németország) kellene többet tenniük, mert eddig ezek bocsátották ki a legtöbb üvegházhatású gázt. / A szegényebb országoknak legalább annyit kellene tenniük, mert a jövőben leginkább ők fogják kibocsátani ezeket a gázokat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

(Forrás: Topline Results. Pew Research Center. Spring, 2015 survey)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti kérdések a következő fogalomköröket tükrözték.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Megjelent a klímaváltozás problematizálása, elsősorban a súlyosság, a probléma és a kár fogalomhasználatával.
  • Kirajzolódott a felelősség fogalma, három dimenzióra vetítve, azaz az egyén, a tágabb-szűkebb közösség (pl. emberiség, saját ország) és a „mások” (pl. „technológia,” más országok) vonatkozásában.
  • A klímaváltozás mint általános fogalom mellett megjelent a konkrét fogalom, főként a kár vonatkozásában.
  • Megjelent a közelítés–távolítás dinamikája, például az időbeliség síkján (pl. most … soha).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunk következő forrása a PRC 2019-ben közreadott elemzése volt (Fagan–Huang, 2019), amely 2013-tól 2018-ig terjedő időkeretet fedett le, tehát valamelyest longitudinális megközelítést tükrözött, és a 2015. évi felméréshez képest újabb országokat jelenített meg – Magyarországot is beleértve. A közlemény a következő öt megállapítást tette azzal kapcsolatban, ahogyan az emberek a klímaváltozásra tekintenek világszerte.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A legtöbb vizsgált országban az emberek többsége fő fenyegetésnek tartja a klímaváltozást. (Mediánérték: 68 százalék; ezen belül nagy eltérést mutató értékek pl. Görögország 90 százalék, Izrael 38 százalék; a közép-kelet-európai térségben Magyarország 66 százalék, Lengyelország 55 százalék, Oroszország 43 százalék.)
  • Ugyanakkor a vizsgált országok lakosságának számottevő része kismértékű fenyegetésnek tartja a klímaváltozást, vagy egyáltalán nem tartja fenyegetésnek.
  • A klímaváltozás miatti aggodalom sok országban jelentősen, átlagosan 10 százalékkal emelkedett 2013 óta.
  • A legtöbb országra igaz, hogy az iskolai végzettség, a nem és az életkor befolyásolja a klímaváltozás iránti attitűdöt. Sok országban a magasabb iskolai végzettségű emberek nagyobb valószínűséggel tartják fő fenyegetésnek a klímaváltozást (legnagyobb mért különbség: Brazília 22 százalék; legkisebb mért különbség: USA 6 százalék; Magyarországon a különbség 11 százalék; általános tendenciaként azonosítható, hogy a nyugati világban kisebb a különbség). Bizonyos országokban a nők és a fiatalabb, 18–29 év közötti generációk klímatudatosabbak. (Megjegyzendő, hogy az adott forrás a generációs eltérésről csak az USA vonatkozásában hoz konkrét adatokat.)
  • Az Amerikai Egyesült Államokban a klímaváltozás miatti aggodalom növekedett a demokraták körében, de nem növekedett a republikánusok körében. A klímatudatosság jellemzően egyébként is magasabb a demokrata vagy demokrata beállítottságú emberek esetében, és ez az arány tovább növekedett az elmúlt években (2013: 58 százalék, 2018: 83 százalék); viszont alacsonyabb volt, és kevésbé növekvő, inkább stagnáló a republikánus vagy republikánus beállítottságú emberek között (2013: 22 százalék, 2018: 27 százalék). (Fagan–Huang, 2019)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti vizsgálat megállapításainak fogalomkörét szemlélve megállapítható, hogy ez a korábbiakhoz képest valamelyest bővült, illetve konkrétabbá vált.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A longitudinális keret mélyítette a klímatudatossággal kapcsolatos dinamikák megértését.
  • A problematizálás intenzívebb, az aggodalmakat erőteljesebben mobilizáló szóhasználattal társult. Megjelenik és ismétlődik a fenyegetettség fogalma.
  • A kollektív (országos) vonatkozású megállapítások mellett hangsúlyt kaptak a személyiség objektív és szubjektív jegyei (pl. az iskolai végzettség, a nem, az életkor és az USA tekintetében a politikai irányultság). Ennek következtében kiemelődött és – amint a továbbiak mutatják – hosszabb távon relevánssá vált az a megfigyelés, miszerint a középiskolainál magasabb iskolázottság pozitívan hathat a klímatudatosságra. A másik oldalon viszont mindez nyomatékosítja a klímatudatossággal kapcsolatos edukáció szerepét a közoktatás szintjein és a jó gyakorlatok nemzetközi szintű disszeminációjának szerepét. Ugyanakkor elgondolkodtató lehet a politikai irányultság és a klímatudatosság mértékének összehasonlító vizsgálata – különösképpen a sztereotipizálás és a politikai töltetű általánosítás veszélyeit szem előtt tartva.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Következő forrásunk egy 2020-ban publikált attitűdvizsgálat volt. Gizem és Günay Public Attitudes towards Climate Change: A cross-country analysis című tanulmánya a Pew Research Center 2015-ben közreadott adatait és további, frissebb országos adatokat használt fel, és elméleti keretében több újszerű, specifikus fogalomkört jelenített meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálat arra az alapvető kérdésre kereste a választ, hogy miként hat a fenyegetettség érzete a klímatudatosságra és a klímaváltozás miatti aggodalomra a különböző országokban. Gizem és Günay végső megállapítása szerint: bár mind a globális, mind a személyes fenyegetettség érzete tényleges és jelentős, a személyes fenyegetettség érzékelése lényegesen nagyobb hatást gyakorol a klímatudatosságra és a klímaváltozás miatti aggodalomra (Gizem–Günay, 2020). A szerzők ezzel kapcsolatos általános következtetései így összegezhetők.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A klímaváltozástól való pszichológiai távolság a fenyegetettség és a tudatosság alacsonyabb szintjét vonja maga után.
  • Az egy főre jutó GDP negatívan korrelál a klímatudatossággal az országok közötti összehasonlításban. Kényelmetlen igazság, hogy a gazdag országokban élő emberek nem akarnak szembenézni a klímaváltozással kapcsolatos felelősségükkel.
  • A hagyományos média, a politikai pártok, az NGO-k és klímaváltozás-aktivisták kommunikációs stratégiája meghatározó a tudatosság növelésében, főként a potenciális fenyegetettség egyénekre és családjukra gyakorolt hatásának hangsúlyozásában, különös tekintettel a magas jövedelmű országokra (ibid.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálat részletei az alábbi, specifikus megfigyeléseket erősítették meg, finomították, illetve tárták fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A gender szignifikáns tényező a nők magasabbnak tűnő klímatudatossága miatt.
  • A fiatal életkor nem feltétlenül jelent magasabb szintű klímatudatosságot, sőt bizonyos intervallumokban a tudatosság növekedhet a biológiai korral (pl. egy 18 éves és egy 48 éves személy között akár 2 százalék is lehet a valószínű növekedés).
  • A magasabb iskolázottság növelheti a tudatosságot.
  • A nagyobb anyagi stabilitás az egyén szintjén növelheti a tudatosságot.
  • Egyéni szinten a posztmateriális értékek szignifikáns előrejelzőknek tűnnek a nagyobb klímatudatosság szempontjából.
  • Országos szinten azonban nem figyelhető meg ez a pozitív összefüggés (lásd a fenti általános megállapítást).
  • Országos szinten a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófáknak való kitettség nem von maga után nagyobb klímatudatosságot – demonstrálva az egyéni és a közösségi fenyegetettség érzetének eltérő hatását a klímatudatosságra.
  • A vallásosság, a lakhely jellege és a közösségi média használata nem szignifikáns előrejelző a klímatudatosság szempontjából (ibid.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kérdés, hogy a korábbi vizsgálatokhoz képest árnyaltabb, pontosabb megállapítások hátterében milyen elmozdulásokat figyelhetünk meg a Gizem és Günay által használt fogalomrendszerben (Gizem–Günay, 2020). Fontos, hogy a szerzők konkrét vizsgálati keretet állítottak fel egy adott kérdés mélyebb, több szempontú megértésére fókuszálva. A szempontrendszert formálták bizonyos, az eddigi vizsgálatok alapján kialakított feltételezéseik, illetve újszerű elemek, beleértve

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a szubjektív megélés, érzékelés releváns fogalomként való használatát;
  • a pszichológiai távolság különböző szintjein történő megfigyelést (személyes és kollektív/országos; személyes és planetáris fenyegetettség). A szerzők kiemelik, hogy ennek az elemnek a kialakításánál a politikai pszichológia megfigyeléseit vették alapul, amelyek a fenyegetettség különböző szintjeit azonosítják (személyes/az egyén fizikai jól-létére vonatkozó és kollektív). Bizonyos vizsgálatok szerint az affektív, tehát érzelmileg felkavaró tényező tipikusan a személyes szinten jelenik meg, és több aggodalmat válthat ki, mint a kollektív szint. Más vizsgálatok szerint viszont a kollektív, tipikusan országos fenyegetettség nagyobb hatással lehet az attitűdökre és a csoportviselkedésre, beleértve az előítéletet, az intoleranciát és a szigorúbb intézkedések támogatását. Gizem és Günay nézete szerint a klímatudatosság megértése szempontjából a fenyegetettség mindkét szintjének vizsgálata releváns (Gizem–Günay, 2020);
  • a mediatizálás erejét, azaz a fenyegetettség érzetének és a média hatásának viszonyát. Ezzel kapcsolatban a szerzők kiemelik, hogy nem szükséges a közvetlen megélés, mivel a hagyományos média eszközeivel történő bemutatás (pl. híradások, filmek) erősen hathatnak a véleményre és az attitűdre;
  • a személyes szint komplexebb vizsgálatát (nem, életkor, jövedelem, iskolázottság szintje, urbanizáció mértéke a lakóhely jellege alapján, spritualitás, a közösségi média használata, kulturális értékrend). A közösségi média használatával kapcsolatban a szerzők az igen/nem válaszokra korlátozták a felmérést, kiemelve, hogy nehéz konkrét összefüggéseket megállapítani a válaszadók közösségimédia-használatának részletei (mely felület, milyen gyakran) és klímatudatosságuk között. A kulturális értékrend és a klímatudatosság vizsgálatánál a szerzők azt a feltételezést vették figyelembe, amely szerint a posztmaterializmus kritikus értéket jelenthet a fejlettebb országokban a nagyobb anyagi stabilitás és a fizikai fenyegetettség megélése összefüggéseinek tekintetében.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Végül a Glasgow University Media Group által végzett kutatás 2013-ban publikált eredményeit néztük meg (Happer–Philo, 2013), elsősorban azért, mert ennek a vizsgálatnak a fogalmi kerete a mediatizált fenyegetettség attitűdre, majd viselkedésre gyakorolt hatására fókuszált. Happer és Philo arra a kérdésre keresték a választ, hogy milyen fajta médiakommunikáció hat erőteljesen a klímaváltozással kapcsolatos fenyegetettségre és viselkedésre, illetve milyen környezeti feltételek segíthetik az attitűd és a viselkedés/cselekvés közötti rés (value-action gap) áthidalását (Happer–Philo, 2013). A vizsgálat során fókuszcsoportokat szerveztek, amelyeknek előzetesen felmérték a klímaváltozással kapcsolatos attitűdjét. Ezt követően – a „bemerítés” technikáját alkalmazva – a hagyományos média (televízió, rádió, nyomtatott sajtó) eszközeivel olyan drámai szcenáriókat mutattak be a résztvevőknek, amelyek a klímaváltozás hatásaként a személyes életüket érinthetik a jövőben (pl. a lakóhelyükön jelentkező klímamigráció). Az ezt követő vizsgálat erőteljes elmozdulást állapított meg a résztvevők attitűdjében a fenyegetettség érzetének irányában. A hat hónap elteltével készített interjúk az vizsgálták, hogyan hatott a résztvevők attitűdváltozása a viselkedésükre a klímatudatosság szempontjából. Az eredmények szerint nem történt szignifikáns és tartós változás a résztvevők életmódjában. Ennek okát legfőképpen abban látták, hogy környezeti feltételeik nem támogatták a változtatásokat, sőt ezek hiánya (pl. kerékpárutak elégtelensége) a tehetetlenség, frusztráció érzését keltette bennük. Ugyanakkor a résztvevők elmondták, hogy általánosságban nyitottabbá, érzékenyebbé váltak a klímaváltozással kapcsolatos információkra (ibid.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Happer és Philo eredményei rávilágítanak, hogy a klímaváltozással kapcsolatos attitűdök pozitív elmozdulása nem feltétlenül vonja maga után a klímatudatos viselkedés kialakítását, amennyiben a hagyományos média és az egyén életének környezeti feltételei ezt nem támogatják folyamatosan és következetesen (Happer–Philo, 2013). Ugyanakkor a hagyományos médiának nagy szerepe van a klímatudatosság fenntartásában és növelésében; a környezeti feltételek és szabályozások pedig jelentős hatást gyakorolnak a környezettudatosabb viselkedés kialakítására.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vizsgálatunk ezen szakaszának célja a klímaváltozással kapcsolatos emberi attitűdök és viselkedések mélyebb megértése volt. Feltett kérdéseink azokra a tényezőkre irányultak, amelyeknek szerepük lehet az emberek klímaváltozás iránti tudatosságának és attitűdjének formálásában, illetve azokra a kondíciókra, amelyek befolyásolhatják az úgynevezett value-action gap, vagyis a viszonyulás és a tényleges viselkedés közötti távolságot. A válaszok feltárásához nemzetközi attitűdvizsgálatokat tekintettünk át. Azt feltételeztük, hogy az attitűdvizsgálatok kérdései által felvázolt fogalmi keretek feltérképezése, a bennük megjelenő elmozdulások, esetleges mélyülések és specifikációk, továbbá a rájuk adott emberi válaszok összehasonlító elemzése segít pontosabban beazonosítani a klímaváltozás iránti attitűdökre és viselkedésre ténylegesen ható szempontokat. Bár vizsgálatunk mindenképpen bővítendő és mélyítendő, beleértve a konkrétan magyarországi vonatkozású dimenziót, bizonyos kérdések megválaszolásához közelebb vitt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Megállapíthatjuk, hogy a nemzetközi attitűdfelmérések és -kutatások fogalmi keretei specifikálódtak az elmúlt évtizedben, és ez az attitűdformáló tényezők mélyebb, pontosabb megértéséhez vezetett. Ezzel összefüggésben a specifikáció fontos területei a fenyegetettségérzés különböző szintjeinek vizsgálata, a személyiség egyre kiterjedtebb objektív és szubjektív jellemzőinek bevonása a vizsgálati keretbe, a pszichológiai közelítés és távolítás dinamikájának alkalmazása az érzékenységek feltérképezésében, a társadalmi környezet és a hagyományos kommunikációs csatornák hatásának értékelése a klímatudatos attitűd és cselekvés közötti eltérés feltárásában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenyegetettség szempontjából különösen fontos megfigyelés az indirekt, például a hagyományos média által keltett fenyegetettségérzés jelentősége. Fontosnak bizonyult továbbá az egyén konkrétabb jellemzőinek explorálása a társadalmi nem, az életkor, az iskolázottság, az anyagi helyzet és az értékrend attitűdre gyakorolt hatásának megértésében. Megerősítést nyert a környezeti, infrastrukturális feltételek szerepe az attitűd tényleges viselkedéssé formálásában. Végezetül kirajzolódott a közoktatás tematikus tartalmának fontossága a klímatudatosság társadalmi növelésében.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave