A klímaváltozással kapcsolatos emberi attitűdök és viselkedések megértése nemzetközi attitűdfelmérések tükrében
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- Mennyire súlyos probléma a klímaváltozás az Ön véleménye szerint (pl. nagyon; valamelyest; nem túlságosan; egyáltalán)?
- Ahhoz, hogy csökkentsük a klímaváltozás hatásait, Ön szerint az embereknek kell jelentősen változtatniuk az életvitelükön, vagy a technológia fogja ezt megoldani?
- A párizsi klímakonferenciára előretekintve támogatja vagy ellenzi, hogy saját országa az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozó megállapodást írjon alá?
- Ön szerint a klímaváltozás mikor fog kárt okozni az embereknek (pl. most; a következő néhány évben; még sok évig nem; soha)?
- Mennyire aggódik amiatt, hogy a klímaváltozás személyesen Önnek okoz kárt az élete során (pl. nagyon; valamelyest; nem túlságosan; egyáltalán)?
- A következő esetleges klímaváltozási hatások közül melyik aggasztja önt a leginkább? szárazság/vízhiány; szélsőséges időjárás (pl. viharok, árvizek); elhúzódó, szokatlanul forró időszakok; a tengerszint emelkedése
- Ön szerint a gazdagabb vagy a szegényebb országoknak kellene többet tenniük a klímaváltozás ügyében? A gazdagabb országoknak (pl. USA, Japán, Németország) kellene többet tenniük, mert eddig ezek bocsátották ki a legtöbb üvegházhatású gázt. / A szegényebb országoknak legalább annyit kellene tenniük, mert a jövőben leginkább ők fogják kibocsátani ezeket a gázokat.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- Megjelent a klímaváltozás problematizálása, elsősorban a súlyosság, a probléma és a kár fogalomhasználatával.
- Kirajzolódott a felelősség fogalma, három dimenzióra vetítve, azaz az egyén, a tágabb-szűkebb közösség (pl. emberiség, saját ország) és a „mások” (pl. „technológia,” más országok) vonatkozásában.
- A klímaváltozás mint általános fogalom mellett megjelent a konkrét fogalom, főként a kár vonatkozásában.
- Megjelent a közelítés–távolítás dinamikája, például az időbeliség síkján (pl. most … soha).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- A legtöbb vizsgált országban az emberek többsége fő fenyegetésnek tartja a klímaváltozást. (Mediánérték: 68 százalék; ezen belül nagy eltérést mutató értékek pl. Görögország 90 százalék, Izrael 38 százalék; a közép-kelet-európai térségben Magyarország 66 százalék, Lengyelország 55 százalék, Oroszország 43 százalék.)
- Ugyanakkor a vizsgált országok lakosságának számottevő része kismértékű fenyegetésnek tartja a klímaváltozást, vagy egyáltalán nem tartja fenyegetésnek.
- A klímaváltozás miatti aggodalom sok országban jelentősen, átlagosan 10 százalékkal emelkedett 2013 óta.
- A legtöbb országra igaz, hogy az iskolai végzettség, a nem és az életkor befolyásolja a klímaváltozás iránti attitűdöt. Sok országban a magasabb iskolai végzettségű emberek nagyobb valószínűséggel tartják fő fenyegetésnek a klímaváltozást (legnagyobb mért különbség: Brazília 22 százalék; legkisebb mért különbség: USA 6 százalék; Magyarországon a különbség 11 százalék; általános tendenciaként azonosítható, hogy a nyugati világban kisebb a különbség). Bizonyos országokban a nők és a fiatalabb, 18–29 év közötti generációk klímatudatosabbak. (Megjegyzendő, hogy az adott forrás a generációs eltérésről csak az USA vonatkozásában hoz konkrét adatokat.)
- Az Amerikai Egyesült Államokban a klímaváltozás miatti aggodalom növekedett a demokraták körében, de nem növekedett a republikánusok körében. A klímatudatosság jellemzően egyébként is magasabb a demokrata vagy demokrata beállítottságú emberek esetében, és ez az arány tovább növekedett az elmúlt években (2013: 58 százalék, 2018: 83 százalék); viszont alacsonyabb volt, és kevésbé növekvő, inkább stagnáló a republikánus vagy republikánus beállítottságú emberek között (2013: 22 százalék, 2018: 27 százalék). (Fagan–Huang, 2019)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- A longitudinális keret mélyítette a klímatudatossággal kapcsolatos dinamikák megértését.
- A problematizálás intenzívebb, az aggodalmakat erőteljesebben mobilizáló szóhasználattal társult. Megjelenik és ismétlődik a fenyegetettség fogalma.
- A kollektív (országos) vonatkozású megállapítások mellett hangsúlyt kaptak a személyiség objektív és szubjektív jegyei (pl. az iskolai végzettség, a nem, az életkor és az USA tekintetében a politikai irányultság). Ennek következtében kiemelődött és – amint a továbbiak mutatják – hosszabb távon relevánssá vált az a megfigyelés, miszerint a középiskolainál magasabb iskolázottság pozitívan hathat a klímatudatosságra. A másik oldalon viszont mindez nyomatékosítja a klímatudatossággal kapcsolatos edukáció szerepét a közoktatás szintjein és a jó gyakorlatok nemzetközi szintű disszeminációjának szerepét. Ugyanakkor elgondolkodtató lehet a politikai irányultság és a klímatudatosság mértékének összehasonlító vizsgálata – különösképpen a sztereotipizálás és a politikai töltetű általánosítás veszélyeit szem előtt tartva.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- A klímaváltozástól való pszichológiai távolság a fenyegetettség és a tudatosság alacsonyabb szintjét vonja maga után.
- Az egy főre jutó GDP negatívan korrelál a klímatudatossággal az országok közötti összehasonlításban. Kényelmetlen igazság, hogy a gazdag országokban élő emberek nem akarnak szembenézni a klímaváltozással kapcsolatos felelősségükkel.
- A hagyományos média, a politikai pártok, az NGO-k és klímaváltozás-aktivisták kommunikációs stratégiája meghatározó a tudatosság növelésében, főként a potenciális fenyegetettség egyénekre és családjukra gyakorolt hatásának hangsúlyozásában, különös tekintettel a magas jövedelmű országokra (ibid.).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- A gender szignifikáns tényező a nők magasabbnak tűnő klímatudatossága miatt.
- A fiatal életkor nem feltétlenül jelent magasabb szintű klímatudatosságot, sőt bizonyos intervallumokban a tudatosság növekedhet a biológiai korral (pl. egy 18 éves és egy 48 éves személy között akár 2 százalék is lehet a valószínű növekedés).
- A magasabb iskolázottság növelheti a tudatosságot.
- A nagyobb anyagi stabilitás az egyén szintjén növelheti a tudatosságot.
- Egyéni szinten a posztmateriális értékek szignifikáns előrejelzőknek tűnnek a nagyobb klímatudatosság szempontjából.
- Országos szinten azonban nem figyelhető meg ez a pozitív összefüggés (lásd a fenti általános megállapítást).
- Országos szinten a klímaváltozással összefüggő természeti katasztrófáknak való kitettség nem von maga után nagyobb klímatudatosságot – demonstrálva az egyéni és a közösségi fenyegetettség érzetének eltérő hatását a klímatudatosságra.
- A vallásosság, a lakhely jellege és a közösségi média használata nem szignifikáns előrejelző a klímatudatosság szempontjából (ibid.).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
- a szubjektív megélés, érzékelés releváns fogalomként való használatát;
- a pszichológiai távolság különböző szintjein történő megfigyelést (személyes és kollektív/országos; személyes és planetáris fenyegetettség). A szerzők kiemelik, hogy ennek az elemnek a kialakításánál a politikai pszichológia megfigyeléseit vették alapul, amelyek a fenyegetettség különböző szintjeit azonosítják (személyes/az egyén fizikai jól-létére vonatkozó és kollektív). Bizonyos vizsgálatok szerint az affektív, tehát érzelmileg felkavaró tényező tipikusan a személyes szinten jelenik meg, és több aggodalmat válthat ki, mint a kollektív szint. Más vizsgálatok szerint viszont a kollektív, tipikusan országos fenyegetettség nagyobb hatással lehet az attitűdökre és a csoportviselkedésre, beleértve az előítéletet, az intoleranciát és a szigorúbb intézkedések támogatását. Gizem és Günay nézete szerint a klímatudatosság megértése szempontjából a fenyegetettség mindkét szintjének vizsgálata releváns (Gizem–Günay, 2020);
- a mediatizálás erejét, azaz a fenyegetettség érzetének és a média hatásának viszonyát. Ezzel kapcsolatban a szerzők kiemelik, hogy nem szükséges a közvetlen megélés, mivel a hagyományos média eszközeivel történő bemutatás (pl. híradások, filmek) erősen hathatnak a véleményre és az attitűdre;
- a személyes szint komplexebb vizsgálatát (nem, életkor, jövedelem, iskolázottság szintje, urbanizáció mértéke a lakóhely jellege alapján, spritualitás, a közösségi média használata, kulturális értékrend). A közösségi média használatával kapcsolatban a szerzők az igen/nem válaszokra korlátozták a felmérést, kiemelve, hogy nehéz konkrét összefüggéseket megállapítani a válaszadók közösségimédia-használatának részletei (mely felület, milyen gyakran) és klímatudatosságuk között. A kulturális értékrend és a klímatudatosság vizsgálatánál a szerzők azt a feltételezést vették figyelembe, amely szerint a posztmaterializmus kritikus értéket jelenthet a fejlettebb országokban a nagyobb anyagi stabilitás és a fizikai fenyegetettség megélése összefüggéseinek tekintetében.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!