A kauzalitás
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p1)
A kauzalitás – vagy más néven okság – legalapvetőbb gondolkodási sémáink egyike, amivel mindenfajta változást értelmezünk. Mint megannyi más filozófiai fogalom, úgy a kauzalitás is egészen Platónig és Arisztotelészig nyúlik vissza. A két klasszikus filozófus ugyan nem azonos módon használta az okság fogalmát, de annyiban megegyeznek, hogy az általuk használt okság-fogalomban volt bizonyos fokú misztikus elem. A modern okság-fogalom megalkotója a skót filozófus, David Hume, aki egy máig ható, szabályszerűségen alapuló okságelméletet (regularity theory of causation, rövidítve RTC) dolgozott ki, amely mai jelölésmóddal (Psillos et al., 2009, 132) így adható meg: valamely c esemény okozza e eseményt, akkor és csak akkor, ha
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p2)
- c időben és térben határos e-vel;
- e időben c után következik;
- valamennyi C típusú eseményt (azaz a c-hez hasonlóakat) szabályszerűen követik (azaz időben mindig együtt járnak vele) az E típusú események (azaz az e-hez hasonlók).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p4)
Egy esemény bekövetkezésének okaként megadott másik esemény nem azt jelenti, hogy az önmagában elegendő feltétel lenne, azaz egy ok mindig sine qua non, vagyis egy olyan feltétel, ami nélkül az okozat nem következett volna be. Hume Tanulmány az emberi értelemről című művében egyidejűleg megadja az okság szabályosságon alapuló és tényellentétes megfogalmazását (Hume [1748] 2007, 56): „[…] az okot mint objektumot definiálhatjuk, amelyet egy másik követ, és ahol minden, az elsőhöz hasonló objektumot a másodikhoz hasonló objektumok követnek. Másképpen szólva, ha az első objektum nem lett volna, a második sohasem létezett volna.”1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p5)
A kauzalitás filozófiájának Hume-ot követő jelentős fordulata Immanuel Kant nevéhez köthető, aki A tiszta ész kritikájában a kauzalitást a priori kategóriaként definiálta, mert megelőzi a tapasztalatot, univerzális és szükséges, mivel ez minden tapasztalatszerzés feltétele (Kant [1787] 2009).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p6)
Mindkét filozófus számára az egymást követő események közötti kapcsolat mibenléte volt a fő probléma. Hume empirikus filozófus lévén azért tette a hasonló események közötti szabályosságot kauzalitáselméletének alapjává, mert csak maguk az események megfigyelhetők, viszont nincsen olyan megfigyelhető objektum, amely összekapcsolná az egymást követő eseményeket. Kant ezzel szemben azt mondta, hogy elménk eleve, minden tapasztalattól függetlenül úgy működik, hogy az egymást követő eseményeket mindig a kauzalitás törvényének vetjük alá – függetlenül attól, hogy azok egyszer vagy többször történtek-e meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__34/#m1277e_32_p7)
John Stuart Mill angol filozófus felismerte, hogy csak ritkán fordul elő, hogy két egyedi, elszigetelt esemény követi egymást, és ezzel behozta a multikauzalitás fogalmát a filozófiába (Mill, 1882, 478). A System of Logic című könyvében így ír: „Ritkán fordul elő, ha egyáltalán, hogy egy következmény és egyetlen előzmény között változatlan sorrendiség lenne. Ez rendszerint egy következmény és számos előzmény összessége között áll fenn. Az előzmények egyidejű megléte hozza létre a következményt, amelynek bekövetkezésében így biztosak lehetünk.” Mill ezt az alapelvet formális alakban is megadja. Legyenek A, B, C stb. bizonyos tényezők, azaz események vagy feltételek. A hatás P (Mill „phenomenon” megnevezése nyomán) mindig bekövetkezik A, B és C együttes előfordulásakor, amelyet ABC-vel jelölünk. ABC-t mindig követi P, de például AB-t nem. Mill rámutat, hogy többszörös okság is előfordulhat, így P-t létrehozhatja valamely feltételek véges halmaza, azaz például ABC vagy DGH vagy JKL. Így valamennyi P-t megelőzi (ABC vagy DGH vagy JKL). Az (ABC vagy DGH vagy JKL) összetett képlet jelöli azt a feltételrendszert, amely szükséges és egyben elégséges P bekövetkezéséhez.
1 „[…] we may define a cause to be an object, followed by another, and where all the objects, similar to the first, are followed by objects similar to the second. Or in other words, where, if the first object had not been, the second never had existed.”