Teleológia: célok és értékek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozás és a klímaváltozást előidéző folyamatok értelmezéséhez és magyarázatához a kauzalitás fogalma elegendő. Ezzel szemben annak a nagyon sok szereplős társadalmi jelenségnek a megértéséhez, amit klímapolitikának nevezünk, egy másik fogalom, nevezetesen a teleológia nyújt megfelelő eszközöket. A teleológia szó görög eredetű: a telosz (cél) és a logosz (tan) szóból származik, magyarul tehát a célok tanát jelenti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kauzalitás és a teleológia a tudományfilozófia aszimmetrikus fogalompárja. Mindkét fogalom a változások mibenlétéről szól, de míg előbbi egy kezdeti állapotból kiindulva értelmezi a változásokat, addig utóbbi valamely végső állapot feltételezéséből indul ki. Napjainkra a teleológia teljesen kiszorult a tudományos diszkusszióból, mert a természeti folyamatok értelmezéséhez nincs szükség cél vagy célok feltételezésére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

J. L. Mackie szerint a céltudatos viselkedés tekintetében a legfontosabb a kérdés az, hogy a teleológiai leírás valamiképpen ekvivalense-e vagy redukálható-e ható okságra, azaz kauzalitásra (Mackie, 1980, 270–296). Mackie megállapítja, hogy eddigi ismereteink szerint nincsenek olyan folyamatok, amelyek redukálhatatlanul teleologikusak lennének, tehát elvileg mindig létezik egy kauzalitásalapú magyarázat, amely nem tartalmaz semmiféle célra vonatkozó referenciát. Ugyanakkor ismereteink és a rendelkezésre álló információk gyakran olyanok, hogy a teleológiai magyarázat a legjobb, mert az nyújtja a legmegbízhatóbb előrejelzést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A teleológia Hartmann szerint az emberi lény alapsajátossága (Hartmann [1949] 2013). Kanttal egyetértve azt állítja (199), hogy az emberen kívül álló világban csak „cél nélküli célszerűség”, vagy kissé másképpen fogalmazva céltevékenység nélküli célszerűség van. Az ember, a személyes lény (327) abban különbözik az összes többi lénytől, hogy céljait értékek alapján fogalmazza meg, amit szabad akaratából, kényszerek nélkül tesz. Az emberi szabadság, az értékalapú célkitűzés lehetősége az, ami kiemeli az embert a „vak világtörténelemből”. Ez a kiemelés vagy inkább kiemelkedés ragadja ki az embert a természeti összefüggésekből, amelyekben gyökerezik, és továbblendíti – Hartmann szavaival – „egy másik birodalom” felé, anélkül, hogy elszakítaná ezeket a gyökereket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lakatos szerint a tudományos kutatás előre megtervezett kutatási program alapján történik (Lakatos, 1998, 42), ami metodológiai szabályok gyűjteménye, amely részben kijelöli a lehetséges járható (pozitív heurisztika) és elkerülendő utakat (negatív heurisztika). Halász úgy véli, hogy ez egy teleologikus megfogalmazás (Halász, 2022, 133), még akkor is, ha maga Lakatos, úgy tűnik, óvakodik attól, hogy célokra hivatkozzon. Egy útra ugyanis azért lépünk, mert az út végén valamiféle cél elérését reméljük. A metodológiai szabályok gyakran technikai jellegűek, ami a kutatási programban részt vevő tudósoknak szól, nem pedig a nagyközönségnek, ezért a kutatási programnak mindig vannak olyan fejezetei, amelyek a kifelé való kommunikálást szolgálják. A nagyközönség bevonása rendkívül fontos, mert napjaink többnyire igen tőkeigényes kutatási programjait gyakran az adófizetők pénzéből kell finanszírozni. Ehhez pedig szükséges, hogy az adófizető polgár is legyen meggyőződve arról, hogy a kutatási program megvalósítása nem néhány tudós magánügye, hanem össztársadalmi célokat szolgál.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományt mint közösségi tevékenységet elemezve McMullin arra a következtetésre jut, hogy abban a cél két különböző értelemben van jelen (McMullin, 1984). Egyrészt vannak az ideális célok, amelyeket a tudósok nyíltan megneveznek; másrészt az ideális célok mellett vannak aktuális célok is, amelyek hasonlatosak az arisztotelészi teloszhoz, ami benne van minden mozgásban. Úgy vélem, a jól vezetett kutatási programok esetében az ideális és az aktuális célok összhangban vannak, a kutatók tevékenysége és egyéni céljai az ideális cél elérését szolgálják. Egyébként megtörténhet az, ami például 1972-ben az IBM németországi leányvállalatánál történt, amikor a cég öt alkalmazottja, eredetileg még a cégen belül, saját fejlesztésbe fogott, és végül kivált az anyacégből. SAP néven alapítottak céget, amely időközben óriásvállalattá nőtte ki magát. Értelmezésem szerint az anyavállalat által definiált ideális célok nem feleltek meg a fejlesztők aktuális céljainak, ezért önálló útra léptek.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave