Bevezetés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p1)
2022-ben szinte nem volt olyan nap, amikor a médiumok hírközléseiből ne hallottunk volna valamilyen formában a szélsőséges időjárásról, a globális felmelegedésről, hőhullámokról. A tartós és erőteljes kánikula Európában mindenhol éreztette hatását. A nyári hónapokban hőhullámok sújtották a kontinenst, Észak-Afrikát, a Közel-Keletet és Ázsiát. Több helyen rekordokat megdöntve, tartósan 40 Celsius-fok fölé emelkedett az átlaghőmérséklet. Néhány konkrét példával szemléltetve a helyzetet: Franciaországban Bordeaux városától mintegy 40 kilométerre az erdőtüzek 1000 hektárnyi fenyőfát pusztítottak el, a helyi lakosok közül több száz embert kellett evakuálni, a közeli kempingekből pedig legalább hatezer turistát szállítottak el a hatóságok. A horvát tengerpart körüli erdők esetében körülbelül 3300 hektáros területet érintett a tűz; repülőgépekkel és a hadsereg bevonásával oltották a tüzet, a helyiek evakuálása folyamatos volt, szárazföldön és vízen is menekítették az ott élőket.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p2)
2022. július közepén először fordult elő, hogy a brit kormány az időjárási veszélyhelyzet miatt elrendelte a legmagasabb, azaz a négyes szintű, vörös hőségriasztást. Az Anglia déli és középső térségeit érintő veszélyhelyzet hátterében az állt, hogy a britek életstílusa és infrastruktúrája nem volt felkészülve a tartós hőségre. A lakosok többsége egyáltalán nem tudta, mit kell csinálni, mert életükben még sosem fordult elő 40 fokos tartós kánikula. Az egészségügyi szakemberek szerint a szélsőséges meleg nemcsak a lakosság magas kockázati csoportjaiban, hanem az egészséges emberek körében is megbetegedéseket, sőt haláleseteket okozhat. A brit meteorológiai intézet (MET) munkatársa egy nyilatkozatában elmondta, hogy az Egyesült Királyságban eddig átlagosan 100–300 évente volt esély olyan egymást követő nyarakra, amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 40 fokot. Ez a helyzet az előrejelzési modellek alapján azonban már a múlté. 2100-ra az ilyen szélsőséges viszonyok ismétlődései közötti átlagos időszak tizenöt évre csökkenhet – még abban az esetben is, ha sikerül megvalósítani a felmelegedést okozó szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésére kidolgozott globális terveket.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p3)
A klímaváltozás hatásai azonban nem csupán a nyári hőhullámokban, az aszályban vagy az erdőtüzekben érhetők tetten. Magyarországon is egyre gyakrabban tapasztaljuk meg az évszaktól független, váratlan és szélsőséges időjárási viszonyokat. 2022. január 30-án az ország teljes területén szélvihar tombolt; az északi országrészben 100 km/h-t, a magasabban fekvő területeken pedig ezt meghaladó lökések is előfordultak, óriási károkat okozva a természetes és az épített környezetben. Hazánkban eddig hagyományosan a május–augusztusi időszak számított viharszezonnak, a klímaváltozás azonban ezt is felülírta: már a téli és az őszi hónapokban is számítani lehet viharokra. A kutatások eredményei szerint, amikor az egyén saját lakóhelye közvetlen környezetében szembesül az éghajlatváltozás szélsőséges megnyilvánulásaival, akkor a személyes tapasztalat kijózanító és elgondolkodtató hatású. Minél valószínűbb, hogy egy ehhez hasonló váratlan, kiszámíthatatlan esemény többször is bekövetkezik, annál nagyobb a mindennapos szorongásérzet.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p4)
Ezekkel a jelenségekkel összefüggésben egyre többször halljuk a megelőzés fontosságát, valamint hallunk azokról a törekvésekről, amelyek a klímavédelemmel hozhatók összefüggésbe. Ebben a kontextusban – többek között a fenntarthatósághoz kapcsolódóan – a hiteles tájékoztatást, az edukációt, valamint az informatika (pl. zöld IKT; Racsko–Troll, 2020), az oktatási rendszerek (Herzog–Racsko, 2020) és a média felelősségét, illetve a (tartalom)fogyasztói szokásokat említhetjük kulcstényezőként. A jövővel kapcsolatban egyre többször halljuk a „VUCA” kifejezést, amelyet Szűts a következőképpen foglalt össze: „A társadalomkutatók és a közgazdászok világunk leírására az elmúlt években egyre gyakrabban a VUCA jelzőt használják. Az angol nyelvű mozaikszó feloldása: volatility, uncertainty, complexity, ambiguity, azaz változékonyság, bizonytalanság vagy kiszámíthatatlanság, bonyolultság és ellentmondásosság” (Szűts, 2020). Ebben a folyamatosan változó, technológiával átszőtt világban a jövővel kapcsolatos szorongások sokfélesége mutatkozik meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p5)
Jelen tanulmányunk központi témája a klímaszorongás, amely érzelem globálisan is érinti a Föld lakosságát, hiszen nem köthető bizonyos földrajzi területekhez vagy bizonyos országokhoz. Habár nyilvánvalóan vannak olyan államok, régiók, ahol a lakosság sokkal jobban megérzi például a szélsőséges időjárási viszonyokat, illetve ezek következményeit. A klíma-, illetve ökoszorongás vagy az ökológiai bánat (ökogyász) korosztálytól is független érzelem; mértéke számtalan külső és belső tényezőtől, illetve a személyes érintettségtől is függ.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__45/#m1277e_43_p6)
Írásunkban a klímaszorongás definiálásán túl közlünk néhány hazai és nemzetközi kutatási eredményt a Z-generáció – azaz a jelenleg 13–27 év közötti fiatalok – éghajlatváltozással kapcsolatos érzelmeiről, majd felvázolunk egy kutatási tervet az egyetemi hallgatók klímaszorongásának vizsgálatára vonatkozóan.