Miért a Z-generáció klímaszorongását vizsgálják a kutatók?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 28 évesnél idősebbek – tehát például az X-, az Y- vagy a Baby boomer generáció tagjai – életük nagy részét viszonylagosan kiszámítható gazdasági jólétben töltötték, elsődleges céljuk pedig a munka és a magánélet egyensúlyának megőrzése volt. Az ökológiai krízisek vagy a klímaváltozás problémája számukra ismeretlen és megfoghatatlan fogalmak, bennük nem tudatosul a közelgő veszély. Többségük még ma is szkeptikus a krízishelyzettel kapcsolatban, hárítják maguktól a problémát, és az egyén szintjén sem kívánnak cselekedni. Az esetleges krízishelyzeteket – lásd a Covid okozta bezártságot vagy az orosz–ukrán háború közelségét – túlkompenzálással, például még több utazással, vásárlással vezették le. A felnőttek, különösen az idősebb korosztály tagjai hajlamosak úgy tekinteni a klímaváltozásra, mint egy az ő életüket jelentősen már nem befolyásoló folyamatra. A fiatalok viszont azt élik át, hogy a jövőjük veszélybe került.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Z-generáció tagjai – a jelenleg 13–27 év közötti korosztály – élettapasztalatai vegyes képet mutatnak: megtapasztalták a fogyasztói társadalom kényelmét, megtanulták szüleiktől a fogyasztáscentrikus gondolkodást, és elsajátították a saját boldogulásukat, illetve a közeli családtagok boldogulását előtérbe helyező, kiszolgáló szemléletet. Megélték a Covid-krízist, a társadalmi bezárkózást, a fizikai kontaktusok minimálisra csökkentését, szembesültek azzal, hogy a fogyasztói társadalom kiváltságai végesek, minden, eddig megszokott körülmény igen gyorsan megváltozhat. Saját tapasztalatokat is szereztek a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárásról, ezért ők már tényként, nem lehetőségként tekintenek a jövőjüket fenyegető klímakrízisre. A nemzetközi kutatások eredményei szerint a húszas éveikben járó fiatalok kifejezetten aggódnak a klímaváltozás miatt, tehetetlennek érzik magukat, és ez az érzelem a mindennapi életükre is negatív hatást gyakorol. Mivel a gyerekek életkoruknál fogva eleve kiszolgáltatottabbak, a klímaváltozás miatti tehetetlenségérzés komoly szorongást, akár depressziót is előidézhet náluk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2021. május 18. és június 7. között lefolytatott, tíz országra kiterjedő Kantar nemzetközi kutatás (N=10 ezer fő, 16–25 év közötti válaszadó) eredményei szerint azokban az országokban aggódnak jobban a fiatalok, ahol nagyobb a gazdasági kiszolgáltatottság, a szegénység (pl. déli országok), és közvetlenebbül érinti őket az éghajlatváltozás, illetve ennek hatásai (pl. Brazília és Portugália, ahol 2017 óta drámai mértékben megnövekedett az erdőtüzek száma) (Marks et al., 2021). A válaszadó fiatalok 67,3 százaléka számolt be arról, hogy leginkább félelmet érez a klímaváltozással kapcsolatban; ez főként az Indiában, a Fülöp-szigeteken és Brazíliában élőkre igaz. Ezt az érzelmet a szomorúság követi (a megkérdezettek 66,7 százaléka), és leginkább a brazil, az indiai, a portugál és Fülöp-szigeteki lakosok kötik ezt az érzelmet a klímaváltozáshoz. A harmadik legerősebb érzelem az aggódás (a válaszadók 61,8 százaléka jelölte meg), és a Fülöp-szigeteki válaszadók mintájához hasonlóan ugyanezt érzik a nigériai, az ausztráliai és a portugál fiatalok (lásd 1. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Érzelmek a klímaváltozással kapcsolatban (Kantar-kutatás, N=10 ezer fő)
Érzelmek a klímaváltozással kapcsolatban
Az összes válaszadó százaléka
Leginkább itt jellemző a lakosokra
félelem
67,3%
India, Fülöp-szigetek, Brazília
szomorúság
66,7%
Fülöp-szigetek, Portugália, India, Brazília
aggódás
61,8%
Fülöp-szigetek, Nigéria, Ausztrália, Portugália
tehetetlenség
56,9%
Franciaország, Ausztrália, Fülöp-szigetek
düh
56,8%
Fülöp-szigetek, Brazília, India
optimizmus
30,9%
Nigéria, India, Fülöp-szigetek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az UNICEF Magyarország 2022-es hazai kutatásának eredményei szerint a 13–25 éves válaszadók (N=2002 fő) 18 százaléka állandóan, további 46 százaléka pedig gyakran megtapasztalja a klímaváltozás jeleit (extrém hőség, áradások, szárazság, heves esőzések stb.) (UNICEF, 2022). A vizsgálatban szereplő fiatalok a klímaváltozással kapcsolatban főként a félelmet és az aggodalmat (59 százalék), a tehetetlenség érzését (53 százalék), illetve a dühöt (34 százalék) nevezték meg saját magukra nézve jellemző érzelemként. Ezek az attitűdök főként a még tanulmányaikat folytató nőkre igazak. A kutatás eredményei szerint minél alacsonyabb az iskolai végzettség, annál inkább jellemző az egyénre a klímaszorongás.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A magyar fiatalok érzelmei a klímaváltozással kapcsolatban (N=2002)
Forrás: UNICEF Magyarország, online kérdőíves adatfelvétel (2022. június) – Publicus Research
 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A magyar fiatalok attitűdje a klímaválsággal kapcsolatban (N=2002 fő)
Forrás: UNICEF Magyarország, online kérdőíves adatfelvétel (2022. június) – Publicus Research
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények azt is mutatják, hogy a magyar válaszadók egyötöde, azaz 20 százaléka kifejezetten pesszimista azzal kapcsolatban, hogy sikerül-e jelentősen lassítani/elkerülni a klímaválságot, és további 31 százalék szintén inkább nem bízik benne. Mindössze a válaszadók 5 százaléka nagyon optimista ebben a kérdésben. A magyar fiatalok pesszimizmusuk ellenére összességében tettre készek, azaz a megkérdezettek 50 százaléka személyes áldozatokra, lemondásokra is hajlandó a klímaválság mérséklése érdekében, például importtermékek elhagyására, repülős utazásokról való lemondásra stb. (lásd 2. ábra).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanerről a hajlandóságról a Pew Research Center 2021-es nemzetközi kutatási eredményei szerint Észak-Amerikában főként a kanadaiak nyilatkoztak úgy, míg Európában a görög, az olasz és a spanyol lakosok fele, hogy képesek lennének az életvitelükben több személyes áldozatra, lemondásra is azért, hogy a klímaváltozás megálljon vagy mérséklődjön. Belgiumban, Németországban és Hollandiában a válaszadóknak már csak kevesebb, mint harmada vállalná ezt (Bell et al., 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A United Minds 2021-ben tizenhárom országban – Ausztrália, Argentína, Brazília, Chile, Franciaország, Németország, Izrael, Lengyelország, Svédország, Thaiföld, Egyesült Királyság, Egyesült Államok és Vietnam – közel 14 ezer 15 és 20 év közötti válaszadót kérdezett meg arról, hogy mennyire lenne hajlandó megváltoztatni az életmódját. A megkérdezettek 74 százaléka szerint a fenntarthatóság érdekében mindenkinek kötelessége részt vállalni a közös erőfeszítésekből, és 60 százalék hajlandó „drasztikusan” megváltoztatni az életmódját a bolygó védelme érdekében. A válaszadók 27 százaléka gondolta úgy, hogy a tudósok vállalják majd a felelősséget a fenntarthatóság megoldásában, 43 százalék szerint pedig az éghajlati vészhelyzetet a fiatalok fogják ténylegesen megoldani (Greendex, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik vonatkozó vizsgálat az ALTEO csoporthoz kapcsolódik, és szintén a hazai huszonéves (20–29 éves) korosztályra vonatkozott (ALTEO, 2021). A megkérdezettek többsége, a válaszadók 80 százaléka szerint a környezetvédelem az egész emberiség közös ügye. Szorongásról a fiatalok 87 százaléka nyilatkozott, közülük 31 százalék jelölte meg a jelentős mértéket; főként budapesti diplomásokról van szó. A vizsgálat eredményei szerint tízből kilenc válaszadó igyekszik saját, egyéni szintjén tenni a klímaválság ellen, például szelektív hulladékgyűjtéssel, a víz- és az energiapazarlás elkerülésével, valamint a vásárlás észszerűsítésével, visszafogásával. A megkérdezettek szerint Magyarországon a legismertebb környezeti problémák a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • levegőszennyezés (a válaszadók 83 százaléka);
  • túlzott erdőirtás (a válaszadók 81 százaléka);
  • étel-, víz-, energia- és ruhapazarlás (a válaszadók 75 százaléka);
  • klímaváltozás (a válaszadók 73 százaléka);
  • globális felmelegedés (a válaszadók 71 százaléka).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ELTE 2021-ben lefuttatott online kérdőíves kutatásában 9–13. évfolyamos középiskolások vettek részt (N=373 fő). Az eredmények alapján a Z-generációhoz sorolható tanulókra a pozitív környezeti attitűd és a széles környezettudatos viselkedésrepertoár jellemző. A gimnáziumi tanulók pozitívabban viszonyulnak a környezethez, környezettudatosabban viselkednek, és jobban szoronganak a klímaváltozás miatt, mint szakiskolába járó társaik. A klímaváltozással való megküzdés és az emiatt jelentkező negatív érzelmek összefüggnek az egyénre jellemző időperspektívával (ELTE PPK, 2021).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave