Loading [MathJax]/jax/output/HTML-CSS/fonts/TeX/fontdata.js

A klímaváltozásról szóló médiatartalmak és a klímaszorongás kapcsolata

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Reuters 37 országra kiterjesztett 2018-as kutatása mintegy 74 ezer válaszadó részvételével zajlott. Az eredmény minden vizsgált országban reprezentatív korra, nemre és régióra tekintettel. A minta ugyanakkor csak az internethez hozzáférő lakosság tekintetében reprezentatív, de nem reprezentatív azok szempontjából, akik nem használják a világhálót. Magyarországon az online kérdőívet 2005 fő töltötte ki (Newman et al., 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények azt mutatják, hogy a hazai lakosság mintegy 87 százaléka online forrásokból gyűjti a híreket, ezen belül viszont 67 százalékot tesz ki a közösségi médiában – főként a Facebookon – keresett hírek olvasása. Jól szemlélteti az összefüggéseket, hogy ugyanez a közösségimédia-arány az Egyesült Államokban 40 százalékot tesz ki, az Egyesült Királyságban és Franciaországban pedig 36 százalékot. A kutatás eredményei szerint a klímaváltozással kapcsolatos hírekről Magyarországon a válaszadóknak csupán 20 százaléka tájékozódik a nyomtatott médiumokból (lásd 2. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A felnőtt lakosság hírekkel kapcsolatos tájékozódása
Ország
Hírekkel kapcsolatos tájékozódás forrásai
A válaszadók hány százaléka?
Magyarország
online forrás
87%
Magyarország
közösségi média (főként FB)
67%
Egyesült Államok
közösségi média
40%
Egyesült Királyság
közösségi média
36%
Franciaország
közösségi média
36%
Magyarország
televíziós hírműsorok
70%
Magyarország
nyomtatott médiumok
20%
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaválsággal kapcsolatos nyomasztó tartalmak is a médián keresztül jutnak el a fiatalokhoz. Bár az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás napjainkban – mint lehetséges és nem túl fényes jövőkép – az egyik legfajsúlyosabb témák közé tartozik, egy korábbi kutatásunk szerint a hazai országos online médiumokban nincsen komoly hírértéke (Herzog, 2021). Az éghajlatváltozásról szóló médiaszövegek gyakran torzítanak, álhírek formájában jelennek meg, olykor összeesküvés-elméletek kapcsolódnak hozzá, és szenzációhajhász felhanggal kerülnek a nyilvánosság elé (András–Herzog, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zummo, Gargroetzi és Garcia egy 2020-as tanulmányukban megfogalmazták, hogy a klímaváltozás témája kapcsán általában az alábbi háromféle diskurzussal találkozunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • A világvége-narratíva akarva-akaratlanul a teljes tehetetlenség és reménytelenség érzését kelti az egyénekben.
  • A klímapolitikai diskurzus szervezkedésre, ellenállásra buzdít (pl. Greta Thunberg által indított klímasztrájkok vagy a múzeumok műkincseit fenyegető klímaaktivista-csoportok megnyilvánulásai).
  • A megoldásorientált diskurzus arra fókuszál, hogy mit tehetünk egyénileg és a társadalom szintjén azért, hogy visszafordítsuk a klímaváltozás negatív hatásait. Ez együtt jár a hiteles forrásokból való tájékozódással, a hasonló gondolkodású emberek társaságának keresésével és azzal, hogy a lehetőségekhez képest mindenki kiveszi a részét a problémák megoldásából. (Zummo–Gargroetzi–Garcia, 2020)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jáger és Rausch szerint: „A klímaváltozás fizikai következményeinek megtapasztalása mellett (pl. gyakori árvizek és erdőtüzek) a szélsőséges időjárási viszonyok mediális megjelenítése, a közvetítés módja, tartalma és annak stílusa, nyelvezete is hatást gyakorol az egyén mentális egészségére és jóllétére. […] A befogadóból kiválthat többek között tagadást, félelmet, szorongást, szkepticizmust, bűnösség-érzést, reménytelenséget, de akár elköteleződést, illetve motivációt is adhat számára a probléma kreatív megoldására.” (Jáger–Rausch, 2021, 78)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy a klímaváltozás pszichológiai oldalát és a jelenség médiában való megjelenését vizsgáló tanulmány szerint a túlzó, katasztrófahelyzetként megfogalmazott, olykor az emberiséget hibáztató üzenetek hátráltatják a befogadót a médiaszöveg megfelelő értelmezésében. Amennyiben ugyanazt a tartalmat bátorító, bizakodó hangnemben teszik közzé, az nagyban segíti az egyén számára a megértést és a helyzet reális megítélését (Feinberg–Willer, 2011). Feinberg és Willer szerint akkor hatékony a kommunikáció, ha az adott téma nyelvezete és megfogalmazása képes széles körben felkelteni a közönség figyelmét, ha az összefüggések megértését hiteles forrásból és a szükséges részletességgel segíti, mindezzel pedig támogatja a fogyasztót abban, hogy pozitív attitűdjeit mozgósítsa (Feinberg–Willer, 2011).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korábban említett kutatások eredményei szerint a Z-generáció tagjai motiváltak és tettre készek a társadalmi ügyek felvállalásában, és Greta Thunberget követve kifejezetten inspiráltak a cselekvésre. A svéd lány napjaink egyik legismertebb klímaaktivistájává vált. Nagyon gyorsan hatalmas nemzetközi ismertségre tett szert, világszerte a fiatalok példaképe lett. A „Greta-effektus” rengeteg tinédzsert inspirál arra, hogy klímaaktivisták legyenek, és tegyenek valamit a környezetszennyezés ellen, vagy éppen hozzá hasonlóan lokálisan iskolai sztrájkokba kezdjenek. A Z-generáció tagjai ugyanakkor folyamatosan szembesülnek azzal is, hogy a felelősségérzetből fakadó tettvágyuk korlátokba ütközik, cselekvési lehetőségeik szűkre szabottak. Az ellentmondást az is fokozza, hogy a médiafigyelem középpontjában álló nemzetközi klímaaktivista Greta Thunberg a kommunikációs csatornákon nemcsak támogatást, hanem támadást, zaklatást is kap. A klímaaktivisták fellépését kísérő médianyilvánosságot szintén „kétarcúnak” nevezhetjük: a médiaszolgáltatók a hírekben a tüntetéseket, a különböző békés megmozdulásokat is társadalom-, olykor államellenes tevékenységként jelenítik meg.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A klímaváltozásról szóló offline és digitális médiatartalmak leggyakrabban a világvége-narratívát használják, míg a közösségi médiában a fiatalok a klímapolitikai diskurzussal találják szembe magukat. Ezek az egymásnak is ellentmondó tapasztalatok bizonytalanná teszik a Z-generáció tagjait, ezzel a lelki teherrel pedig a felnőttek segítsége és útmutatása nélkül nem könnyű megbirkózni.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave