Időbeliség
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p1)
A wittgensteini karfelemeléses példát alkalmazzuk egy konkrét helyzetre: főhősünk legyen egy közlekedési rendőr, aki az útkereszteződésben hirtelen és határozott mozdulattal függőlegesre emeli a karját, ami a forgalmi irány megváltozásának a jele – a közlekedési lámpa sárga fényének megfelelően. Magát a szituációt ábrázoljuk egy időegyenesen, szemléltetve a különféle hatások időbeli eloszlását. Az időegyenes jelen pillanata nem más, mint a forgalmi és az időjárási viszonyok hullámzásának, a körülötte lévő emberek, tárgyak lármájának és zajának, az épületek, a szűkebb-tágabb terek látványának, párájának, levegőjének – a végtelen sok impresszió szövedékének – pillanatnyi szelete. Lépjünk a lehető legközelebb hősünkhöz, mi több, bújjunk a bőrébe, álljunk a cipőjébe, próbáljuk teljesen elfoglalni azt a téridő-pozíciót, ahonnan ő a saját perspektívájából szemléli a világot.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p2)
Miért éppen abban a pillanatban emeli fel a karját a rendőr, amikor felemeli? Vajon a körülmények szorítása préseli ki mozdulatát? A forgalom alakulása minden bizonnyal kínál némi mozgásteret: a következő autót még elengedi, a másodikat már nem, mert amott türelmetlenkedik a sorjázó gépkocsioszlop. De megtehetné, hogy az elsőt sem engedi el. Sőt ennek provokatívan az ellenkezőjét is teheti: elenged még pluszban ötöt-hatot, vállalva a türelmetlenkedők indulatát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p3)
A képlet tovább szűkíthető. Legyen az első megoldás: egyet elenged, majd felemeli a karját. Pontosan mikor is emeli fel? Kifújja a levegőt, és azt követően. Vagy nem fújja ki, hanem előbb felemeli a karját, és csak utána szusszan. Mi határozza meg, hogy lélegzetvétel előtt vagy után mozdítja a karját? Ha előtte, mennyivel előtte? Ha utána, mennyivel utána? Egyetlen másodpercben a pillanatok végtelen sora ragadható meg. Melyik lesz a tett pillanata? Cseppnyi mélázó hangulat egy villanással későbbre tolhatja a mozdulatot, egy a szélvédő mögül felsejlő szimpatikus arc átrendezheti a másodpercet, az „ennek az oldalnak már nagyon régen kedveztem” emlék felülírhatja mindkét benyomást.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p4)
Elméleti „szöszölésnek” tűnhetnek ezek az ad hoc felvetések, a gyakorlati tét mindazonáltal roppant jelentős. Az imént megfogalmazott két kérdés: 1. Miért éppen abban a pillanatban emeli fel a karját a rendőr, amikor felemeli? 2. Vajon a körülmények szorítása préseli ki a mozdulatát? – egy harmadikat rejt magában, egy előfeltevést, amelynek tisztázása nélkül jogosulatlanok vagyunk feltenni őket: mi az, amire vonatkozóan körülményről beszélünk? Hogyan értelmezhető a „körülmény”, a „külső hatás” fogalma? Hogyan értelmezhető a külső-belső megkülönböztetés?1
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p5)
Természetes és lehetséges válaszként kínálkozik, miszerint sehogy. Az ágens nem választható le, nem szakítható ki a világ természetes folyamából. Legjobb esetben olyan, mint egy a fényt megtörő prizma: pusztán alakít a fogadó oldalon beérkező fénysugár szerkezetén, méghozzá kiszámítható módon, a prizma struktúrájának megfelelően, vagyis a másik oldalon távozó output fénysugár nem tartalmaz semmiféle újdonságot, semmi olyat, ami ne lenne levezethető az input hatásaiból és a prizma szerkezetéből. A prizmát az időegyenes jelenpontjára helyezve fogalmazhatunk úgy, hogy kitűzése nem okoz sem törést, sem repedést a múltat a jövővel összekötő ok-okozati folyamatok szövedékén. A múltból zökkenőmentesen haladhatunk a jövőbe, okság szempontjából zárt a rendszer. Nincs külső vs. belső, monolit a világ.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p6)
Egy ilyen felfogás problematikussá teszi magának a jelennek a kijelölését. Nem mondhatjuk ugyanis, hogy a jelen az a határvonal, ahol a múlt átfordul a jövőbe, ahol a jövő lehetőségei bizonytalanként lebegnek, várakozva, hogy közülük melyik lesz az, amelyik megszilárdult, meghatározott valósággá válhat. Itt már minden megszilárdult, minden meghatározott. Nincs is olyan, hogy lehetőség, nincs esetlegesség – egyetlen irány létezik csupán, mintha sínen járnánk. Az időfolyam bármely pontjából a szükségszerűség vágányán juthatunk el a múlt vagy a jövő akármelyik másik pontjához. Feloldódik, köddé válik a jelen határvonala, bárhol kijelölhető, megszűnik, alaptalanná válik kitüntetettsége és értelme.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p7)
Az ágens fogalmát kutatva, úgy tűnik, nagyobb vadat lőttünk, mint amire vadásztunk. Nem pusztán az ágens, hanem a jelen fogalmának működtetése is azt kívánja, hogy felülvizsgáljuk annak a nézetnek a magyarázó erejét, amely az időbeni folyamatokat teljes oksági determinizmusként értelmezi. A determinizmus nem tűri a szakadást, statikus, egyidejű tömbbé fagyasztja a múltat és a jövőt, márpedig a jelen – az oksági reláció felől tekintve – nem más, mint az ok-okozati kötés létrejötte. Ha nincsen jelen, időbeliség sincs, merthogy nincs, ami folyjon.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p8 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p8)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p8)
Az ágens fogalma, szerepének elfogadása ennek a nézetnek a nyílt tagadása. Tételezése feltöri az oksági lánc zárt rendszerét, kettészeli az idő folyamát, múltra és jövőre osztja, méghozzá úgy, hogy okság szempontjából egyfajta aszimmetriát teremt köztük. Aszimmetriát, vagyis a jelenből tekintve a jövő lehetőségei nincsenek a szükségszerűség erejével összeláncolva a múlt eseményeinek oksági hatásaival. A múlt aluldeterminálja a jövőt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p9 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p9)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__6/#m1277e_4_p9)
Az oksági lánc zárt rendszerének feltörése, az idő folyamának felosztása, aszimmetria, aluldetermináltság – mit is jelentenek pontosan ezek a kifejezések, és miben áll a szerepük? Mi az, amiért egyáltalán szükséges a felvetésük, ami nélkülük magyarázat híján marad?
1 Ezek a dilemmák – és a tanulmány egésze – elválaszthatatlanok az „esemény” fogalmának használatától. A fogalom sokrétű metafizikai témát vet fel, mindenekelőtt az események azonosíthatóságának szűkebb, illetve az identitás mibenlétének tágabb kérdéskörét. Dolgozatomban az oksági reláció értelmezésének elengedhetetlen feltételeként tekintek az események azonosíthatóságára.