Az ökomesék
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p1)
A mesék haszna és ereje az oktatásban és a mindennapokban való eligazodáshoz szükséges tudás megszerzésében vitathatatlan. Egy olyan helyzetben, amikor az óvodából az iskolába való átlépés során megszakad a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra nevelés tapasztalati úton történő belsővé, életformává tétele, illetve amikor az etika és a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretein belül az erről való tájékozódás, tudás és a megfelelő magatartás kialakítása főként a témáról szóló beszélgetések során biztosított, jó szolgálatot tehetnek az ökomesék. Annál is inkább, mert az általános iskola 1–2. osztályában a mesékkel való találkozás teljesen megfelel az életkori sajátosságoknak, arról nem beszélve, hogy jelenlétük az iskolában megkönnyíti az óvodából az iskolába való váltást, mivel a meséléssel és a mesehallgatással, a történetekről való beszélgetésekkel már ismert tevékenységi formaként az óvodában is találkoznak a gyerekek. G. Gődény Andrea szerint ez azért is különösen fontos, mert „a literációs képességek hatékony birtoklása az iskolai siker és az életbeli boldogulás egyik záloga. Az élményekben gazdag mesetapasztalat hozadékait aligha nélkülözheti a frusztrációmentes tanulás igényét megfogalmazó educatio. S ha tekintetbe vesszük, hogy a beszéd, beszélgetés egyre inkább kiszorul a netgenerációk életéből, ami újabb hiányzó elem az olvasásértéshez vezető úton, akkor különösen felértékelődik az a pedagógiai gyakorlat, amely időt szán a mesékkel való változatos foglalatosságra” (G. Gődény, 2019, 366).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p2)
A mesék fejlesztő célú felhasználása és a velük való kompetenciafejlesztés mára egyre elfogadottabbá válik, és „számos pedagógiai innováció és módszer születik, melyek megújítják és továbbgondolják a mesék hagyományos funkcióit és nevelési kapcsolódási pontjait. A mesék fejlesztő ereje már a kora gyermekkorban megmutatkozik, és érezhető hatással van a személyiségfejlődésre. Holisztikus eszközként segítik a pedagógiai munkát: olyan tudást közvetítenek, melyek nemcsak az élet minőségét, de a kultúrába való belenevelődést, a nyelvelsajátítást, a kompetenciák fejlődését, a szocializációt és az identitást is meghatározzák. Feldolgozásukban alapvető a gyermeki tevékenységre épülő élménypedagógiai folyamat. A mesékkel folytatott belső munkával és a köré fonódó játékos tevékenységekkel a gyermek átélheti a cselekvés és az alkotás örömét” (Tancz, 2019, 391).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p3)
A hagyományos értelemben vett mesélésen túl a képeskönyv-nézegetés, a bábokkal előadott mesék, a mesékről való beszélgetések is részei a kompetenciafejlesztés széles skálájának, különösen óvodáskorban. Mint fentebb láthattuk, ahhoz, hogy a fenntarthatóságra, a környezettudatosságra nevelés életformává váljon, nagyon komplex fejlesztésre lenne szükség, amelyhez a későbbi életszakaszokban a problémák felismerésének, értelmezésének, elemzésének, egyidejűleg több szempontból történő megközelítésének készségét kellene elsajátíttatnunk. Nyitrai Ágnes szerint éppen ezért célszerű a mesékre támaszkodnunk a különböző kompetenciák fejlesztése során. „Az összefüggés-kezelés fejlődésének szenzitív időszakában, a 4–8 éves életkorban a gyermekek számára kedves tartalom a mese, amely részben a benne rejlő lehetőségek, részben pedig a gyermekek életében betöltött szerepe miatt nagymértékben befolyásolja a kognitív, a személyes és a szociális kompetenciák fejlődését egyaránt, így különösképpen alkalmas lehet arra, hogy a tartalomba ágyazott kritériumorientált fejlődéssegítés eszköze legyen” (Nyitrai, 2016, 77).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p4)
Az ökomesék sok lehetőséget rejtenek magukban, hogy segítségükkel megvalósíthassuk a környezeti nevelés céljait. Fűzné a környezeti nevelés jellemzőit a következőkben határozza meg:1 multi- és interdiszciplináris, rendszerszemléletre nevel, lokális és globális is egyszerre, analitikus és holisztikus egyszerre, folyamatos és élethosszig tartó, értelmi és érzelmi nevelés, alternatív gondolkodás elsajátítása, aktuális és jövőbe tekintő egyszerre, megfelelő viselkedési normák választása. Ha végignézzük ezt a felsorolást, láthatjuk, hogy a (megfelelő) ökomesék segítségével ez mind lehetséges. Balla Zsófia a környezettudatos mesék kapcsán ezt a következőképpen fogalmazza meg: „A mesékkel fejleszthető a gyermekek érzelmi intelligenciája, az empátiás készségük. A meséknek szerepük van az erkölcsi nevelésben, viselkedési mintát nyújtanak, segítenek a helyes–helytelen cselekedetek megítélésében. A tanulók érzelmi intelligenciájának fejlesztése kiemelten fontos, az érzelmek cselekvésre ösztönöznek, visszajelzést adnak a cselekvésről. A környezettudatos meséken keresztül a gyermekek megtanulják tisztelni az életet, a természetet és az élőlényeket, lehetőségük van a természeti szereplők szemszögéből látni az emberi cselekvések hatásait és következményeit. Legnagyobb előnyük, hogy ezeken a történeteken keresztül környezetvédelmi témákat is fel lehet dolgozni” (Balla, 2019, 112).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p5)
Felvetődik az a logikus kérdés, hogy milyen módon. Mint fentebb már jeleztük, jelenleg az általános iskola 1–2. osztályában az etika tantárgy (és némileg a magyar nyelv és irodalom) keretein belül adott a lehetőség a pedagógusok számára a környezeti problémák tudatosítására, a környezettudatos magatartás formálására. A mesék és a mesélés – kézzelfogható, gyakorlati megközelítés hiányában – összekötő kapcsot képezhetnek abban a nevelési folyamatban, amely az iskolában már az óvodából ismerős tevékenységként jelenik meg. A mesék kompetenciafejlesztő hatásainak vizsgálata során Nyitrai Ágnes arra a következtetésre jutott, hogy „a gyakori mesehallgatás és a mesékről való, élményből fakadó tematikus csoportos beszélgetések pozitívan befolyásolják az összefüggés-kezelés fejlődését. A spontán beszélgetések is nagymértékben segíthetik a csoporton belüli jó hangulat kialakulását, és erősíthetik a kommunikációs kedvet, ezzel hozzásegítenek a fejlődéshez. Önmagukban azonban nem okvetlenül elegendőek a fejlődés kritériumorientált, szándékos segítéséhez: egyrészt szerteágazó jellegük miatt, másrészt pedig mivel a kommunikációs kedv és a kommunikatív képességek fejlettsége között szoros az összefüggés, feltételezhetően pont azok a gyermekek maradnak ki belőle, akiknek a legnagyobb szükségük lenne a fejlődés segítésére” (Nyitrai, 2016, 80). Ezzel szemben a tematikus beszélgetések, amelyek a pedagógusoktól nagyobb fokú előkészületet várnak el, nem lehetnek kikérdezésjellegűek, és a saját élmények megosztása a gyerekekkel segít a didaktikus ismeretszerzés-érzés kiküszöbölésében. „A beszélgetésnek egyetlen megfogalmazható célja lehet: a mese által nyújtott élmény fokozása, vagyis: nem a mese értelmezéséről, megmagyarázásáról, »megtanulásáról«, kikérdezéséről van szó. A közös élményekről való beszélgetés során újraélhető az öröm, oldódhat a feszültség, a szorongás és a félelem, választ kaphatunk felmerülő kérdéseinkre, megerősödhet, tovább kristályosodhat a véleményünk, erősebbé válhat az élménytársak közötti összetartozás-érzés, kohézió” (Nyitrai, 2016, 80).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p6)
Végül, de nem utolsósorban szót kell ejtenünk arról is, milyen egy jó ökomese, amely használható a tematikus beszélgetések vagy akár az óvodai foglalkozások során egyéb, már említett tevékenységekkel összekapcsolva. Az ökomesék tartalmukat tekintve az állatmesékhez, azon belül az állatmesék egy alfajához állnak a legközelebb – amolyan modern természetmagyarázó mesék. Megértésük során problémát jelenthet, hogy „azok dekódolása nem önmagától értetődő, mint azoké a konvencionalizálódott metaforáinké, amelyek beépültek a mindennapi beszédünkbe. Kérdés, hogy a didaktikai tartalom a mese erkölcsi vonatkozását tekintve valóban átkódolódik-e a gyermekben, vagy az arról szóló beszélgetések segítik a gyermek metaforikus pragmatikai értésének a fejlődését, és ilyen értelemben a direkt didaktikus mesék nem mindenestől elvetendők” (Juhász, 2021, 15). Gondoljuk azonban végig, hogy állatokról szóló meséink is régóta velünk vannak, a bennük szereplő antropomorfizált alakok sokunk számára ismerősek. Az ökomesék pedig hasonló alapokra építenek: a bennük megfogalmazódó problémákat képviselő szereplők ezt a hagyományt viszik tovább, mint például Pászti Amina Glóbi kalandjai2 című könyve, amelyben Glóbiról – azaz a Földről – olvashatunk történeteket. Ehhez hasonlóan Bálint Mariann Hulladék históriák3 című könyve a Klímanók – azaz a szelektív hulladékot gyűjtő Klíma manók – kalandjait meséli el. A jó ökomesék példái ezek a könyvek, csakúgy, mint Szepesi Zsuzsanna Mesés természet4 című mesegyűjteménye vagy Andreá Gragusová Gréta5 című könyve egy bálnáról.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p7)
Végigolvasva ezeket a könyveket megfogalmazható néhány olyan elvárás, amelyeket a jó ökomesékkel szemben támaszthatunk. A hagyományosan didaktikusnak aposztrofált mesékhez képest mára egyéb elvárások is körvonalazódtak. Nagyon fontos a gyermeki nézőpont, amely nem egyenlő a gyermekhez való „leereszkedéssel”. Ez a probléma gyermeki perspektívából történő szemlélését jelenti, ami egyidejűleg nagyban segíti a témával való azonosulást. A jó ökomese szövege gyermeki, de nem gyermeteg, ezáltal partnernek tekint, és nem néz le. A jó történetek nem próbálnak meg direkt módon tanítani; észrevétlenül nevelnek és szórakoztatnak is a kalandok sorozatán keresztül. Elmondhatjuk továbbá, hogy a humor is sokat ad a mesékhez, de a manapság oly fontossá vált vizualitás is, a szép, minőségi illusztráció. És végül, de nem utolsósorban: nagyon fontos a megnyugtató végkifejlet. Egy jó ökomese elsősorban mese, és csak másodsorban egy problémára koncentráló történet. Az 1. táblázatban láthatóak a legfontosabb ismertetőjegyek, amelyek – a népmesék és az állatmesék közé helyezve – leginkább jellemzik az ökomeséket.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_table_7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_table_7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_table_7)
1. táblázat. A népmesék, az állatmesék és az ökomesék főbb jellemzői
Népmese |
Ökomese |
Állatmese | |
Szerző |
nincs | van | van vagy nincs |
Szereplők |
szegény emberek, királyok, királykisasszonyok, tündérek, természetfeletti lények, állatok | állatok, növények, természetfeletti lények, a természeti világ, a Föld | állatok, növények, mitikus szereplők |
Szereplők jellemzője | vagy jók, vagy rosszak | vagy jók, vagy rosszak, néha antropomorfizáltak |
vagy jók, vagy rosszak, mindig antropomorfizáltak |
Idő és tér | térben messze játszódik (Óperenciás tengeren túl), időtlen | a jelenben, a reális valóságban játszódik | időben és térben független, a reális valóságban játszódik |
Variációk |
igen | nincs | nincs |
Számok jelentősége | 3, 7, 12 | nincs | nincs |
A történet célja | nehézség leküzdése, direkt vagy indirekt erkölcsi tanulság |
érzelmi kötődés kialakítása a témához indirekt formában |
tanítás |
A történet vége | pozitív végkicsengés | pozitív végkicsengés | mindig valamilyen erkölcsi tanulság direkt megfogalmazása |
Forrás: saját szerkesztés
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p10 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p10)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p10)
A kérdés csak az, hogy minden ökomeseként kínált történet valóban megfelel-e ezeknek a kritériumoknak. Általános tendenciaként megfigyelhetjük, hogy „a gyermek fogyasztóvá nevelése rendkívül korán megkezdődik, ennek számtalan negatív következményével együtt. A könnyen, gyorsan emészthető művek divatosak, cél, hogy a fogyasztó minél hamarabb alkalmassá váljon újabb mű befogadására. A fogyasztóvá nevelés mindennapi életünk pedagógiailag gyakran nehezen kezelhető velejárója. A gyermekeknek szánt kiadványok választéka minden eddigit meghaladó és nem válogatott igazán, sok az igen gyenge színvonalú alkotás, a piac értékítélete lényegében nem befolyásolja a minőséget, hiszen a silány művek iránt is mindig van kereslet” (Nyitrai, 2015, 328). A borítón ökomeseként jellemzett könyvek egy része más minőséget képvisel, mint a fent felsorolt „jó” mesék. Ezek a felnőttek perspektívájából szemlélik a világot, következésképpen hiányzik belőlük a gyermeki nézőpont, így elmarad a problémával való azonosulás. Többnyire magyarázó jellegűek, információt közölnek, mégpedig direkt módon, így inkább tankönyvre, mint mesekönyvre hasonlítanak. Elvarázsolni biztosan nem fognak, a tanító jellegű tanulsággal záródó mondanivaló pedig inkább a foglalkoztatókönyvek kategóriájába tolja őket. Az eladhatóság szempontjából valószínűleg sokat segít, ha ráírjuk, hogy „mese”. Idetartoznak például az olyan SzóKiMondó ökomesék, mint a Nulla hulladék vagy a Barátom, a fa. A didaktikus következtetések nem adnak sem megnyugtató választ, sem valamifajta megkönnyebbülést, felszabadulást vagy reményt.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p11 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p11)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__67/#m1277e_65_p11)
Nem szabad, hogy a gyerekekben maradjon kétség, hogy a gyerekek szorongjanak, hiszen ez általános jóllétük egyik alappillére. Kim John Payne szerint ez nem azt jelenti, hogy „kerülnünk kellene minden baj és probléma említését. Még csak azt sem, hogy a kis korukban átélt nehézségek által ne növekedne a gyerekek ereje és ellenálló képessége. Felnőttgondjaink és aggodalmaink azonban nem határozhatják meg a légkört; a túl sok információ nem állhat össze holmi szmoggá, amit aztán belélegeznek. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy világuk jó világ. Érezniük kell, hogy a megfelelő helyen vannak, szeretteik védelmében. Helyük van az időben és az ígéretes világban. Az óvodások a gyümölcslé és a ropi mellett tudomást szereznek a pusztuló esőerdőkről és a fogyatkozó olajkészletekről is. Figyelemre méltó információbefogadási képességük révén sok kicsi gyerek koravén módon hurcolja magában a világ nagy gondjait. De hasznos ez vajon akár ő maguk, akár a környezetük számára? Ezt a fajta tudást tettekkel kell ellensúlyozni. A gyerekek azonban más módon készülnek a világ gondjaival való szembenézésre: a közvetlenül érzékelhető környezetükkel, gyerekvilágukkal való élénk interakcióval. A játék építő és problémamegoldó folyamatai révén szerzik meg azt a mentális rugalmasságot, amelyre a tágabb világban majd szükségük lesz” (Payne, 2013, 276–277). Ugyanígy egy „jó” történet képes arra, hogy a szimbolikus tartalom segítségével el tudja távolítani a gyermeket a számára megterhelő problémától, mintegy „emészthetővé” tegye azt számára egy újrakódolt világban. Éppen ilyen egy jó ökomese.