Okság és aszimmetria
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p1)
Események egymásutániságáról és okságról beszélve időszerű rögzíteni egy fontos megkülönböztetést, amelyet leginkább az oksággal szembeni szkeptikus álláspont tesz világossá. David Hume oksági kapcsolatokat hoz összefüggésbe egymással: egy múltbeli esemény szükségszerű hatását egy jövőbelire, egy induktív inferenciális kapcsolatot tételez, majd vitat múlt és jövő között.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p3)
Ezek szerint úgy látszik, hogy a történések közti szükségszerű kapcsolat eszméje abból ered, hogy ezek a történések számos hasonló esetben összefüggnek egymással; s egyetlen eset, bármilyen megvilágításban és helyzetben vizsgáljuk is, ezt az eszmét sosem sugalmazhatja. De a többször előforduló esetek csak annyiban különböznek a hozzájuk teljesen hasonlónak feltételezett egyedi esettől, hogy a hasonló esetek ismétlődése következtében a szokás arra készteti elménket, hogy az egyik történés láttán a megszokott kísérőjének bekövetkezését várja, s létrejövetelét feltételezze. Ez az elménkben érzett kapcsolat, a képzeletnek ez a szokásos átváltása az egyik dologról a megszokott kísérőjelenségére, ez tehát az az érzet vagy benyomás, amelyből az erő vagy a szükségszerű kapcsolat eszméjét kialakítjuk. Ennyi az egész.
Bármely oldalról vizsgáljuk is a dolgot, az eszme eredetének soha semmilyen más formájára nem akadhatunk. Ez az egyetlen különbség az egyedi eset közt, amely a kapcsolat eszméjét sosem ébresztheti bennünk, és a sok hasonló eset közt, amelyek ezt az eszmét sugalmazzák nekünk. Ha valaki életében először látja – például a két biliárdgolyó összeütközésekor – a lökés okozta mozgás továbbterjedését, nem állíthatja, hogy a két történés kapcsolatban van egymással, legfeljebb azt mondhatja, hogy egymás után következtek. Csak ha már több ilyen esetet látott, beszélhet kapcsolatról. De milyen változás történt, amely a kapcsolat eszméjét sugalmazta? Csak annyi, hogy az illető most úgy érzi, képzeletében e történések összekapcsolódtak egymással, s az egyik megjelenéséből máris megjósolhatja a másik bekövetkezését.
(David Hume: Tanulmány az emberi értelemről, 7. fejezet 2. rész.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p5)
Az okság tehát szabály, amely az egymást követő partikuláris esetek hasonlóságában nyilvánul meg. Vagyis az „’a’ eseményt ’b’ esemény követi” mondat helyett ezt mondjuk: „az ’a’ és ahhoz hasonló eseményeket ’b’ és az ahhoz hasonló események követik”.1 Saul Kripke ezt a privát okozás lehetetlenségének nevezi, és strukturálisan mély analógiát lát Wittgenstein privát nyelvvel szembeni érvével (Kripke, 1982, 67–68).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p7)
202. § Ezért a szabálykövetés – gyakorlat. És azt hinni, hogy a szabályt követjük, nem azonos azzal, hogy követjük. És ezért nem lehet a szabályt ’privatim’ követni, különben azt hinni, hogy a szabályt követjük, ugyanaz volna, mint a szabályt követni. (Wittgenstein, 1992)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p9 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p9)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p9)
Ahogyan a „szabályt követni” nem azonos a „hinni, hogy szabályt követ”-tel, úgy az „okság” nem azonos a „rákövetkezéssel”. A „hinni, hogy szabályt követ”, a „szabályt ’privatim’ követni” az ágens szoliptikus, önmagába zárt, belső állapota, saját határain túlmutató, tőle különböző egyedi eseteket igénylő reflexió nélkül. Ezzel szemben a „szabálykövetés” és az „okság” az adott partikuláris események közötti hasonlóságot követel, ismétlődést, amelyeket a „szabályt ’privatim’ követni” és a „rákövetkezés” megenged ugyan, de nem kritérium. A hasonlóság magyarázata érdekében túl kell lépni az egyes partikuláris események határán; a hasonlóság nem partikuláris belügy, hanem az események egymáshoz való viszonyában, elrendeződésükben mutatkozik meg.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p10 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p10)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p10)
A hasonlóság szükséges, de korántsem elégséges a „szabálykövetés” és az „okság” magyarázatához. Hume szkepticizmusa egyáltalán nem a hasonlóság tagadására épül: az összekoccanó biliárdgolyók esetei alakulhatnak hasonlóan, csakhogy – érvelése szerint – ennek a hasonlóságnak a forrása az emberi képzelet, a bennünk lévő megszokás. Nincsen semmiféle, a megfigyelőtől független, azaz külső, a partikuláris eseményeket meghatározó és elrendező erő – az ismétlődés esetleges. Az esetlegesség tagadásával – vagy fordítva, a kapcsolat szabályszerűségének állításával – a „szabálykövetés” és az „okság” jelentése összefonódik, mert ami lehetséges és nem kontingens, az szabályszerű. Mindez nem más, mint a „kell” elvének működtetése: ok után szabályszerűen az okozatnak kell következnie.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p11 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p11)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p11)
Az oksági lánc zárt rendszerének feltörése, az idő folyamának felosztása, aszimmetria, aluldetermináltság – mit is jelentenek pontosan ezek a kifejezések, és miben áll a szerepük? Mi az, amiért egyáltalán szükséges a felvetésük, ami nélkülük magyarázat híján marad? Ezeket a kérdéseket tettük fel az imént, és a fenti megállapítások fényében egy fontos különbség rajzolódik ki a Hume által szemlélt okság és a szabálykövetés között.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p12 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p12)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p12)
Hume kétellyel tekint a múlt és a jövő eseményeinek szükségszerű kapcsolatára, Wittgenstein testmozgató példája ezzel szemben elfogadja a természeti okságot, de rést keres a pajzson: azt az erőforrást vizsgálja, amelynek lényege, hogy szembe tud helyezkedni a múlt hatóokaival. A szabálykövetés egy olyan okság, ahol az ágens az ok, márpedig az ágens az a hajtóerő, ami mozgat, de nem mozgatott – ok, és nem okozat, azaz nem determinálják sem a múlt eseményei, sem a jelen körülményei. Az ágens okozatlan ok. Ez az értelmezés nem követeli meg, hogy az ágens radikális módon kiszakadjon a környezetéből, egyfajta légüres, hatásoktól mentes térbe kerüljön. A befolyás és a meghatározás kifejezések szigorúan elkülönülnek: vannak befolyásoló, és vannak meghatározó erejű hatások – az ágens hatóereje szükségképpen ez utóbbit jelenti.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p13 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p13)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p13)
Fontos megjegyezni, hogy az ok korántsem jelent minden esetben aktív hatóerőt. A passzivitás is lehet ok, ha az ágens megtehetett volna valamit, de nem tette meg. Az elfogadás, a jóváhagyás, a mulasztás, a cserbenhagyás, a visszafogottság pontosan olyan mértékben ok, amilyen mértékben miatta jött létre az, ami létrejött. Minden esetben jogosultak vagyunk az okozta kifejezés használatára, amikor következményt tulajdonítunk.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p14 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p14)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__7/#m1277e_5_p14)
Ha az ágenst okozatlan okként határozzuk meg, amelyet nem determinálnak sem a múlt eseményei, sem a jelen körülményei, akkor nyer értelmet a „külső–belső” megkülönböztetés. Az ágens perspektívájából minden külső, amire reflektálni tud, amire hatni képes. Az okozatlan okként felfogott ágens szerepeltetésével megtörik az a zárt oksági lánc, amely egy múltbeli esemény szükségszerű hatását vetíti egy jövőbelire. Az ágens a múlt hatásaihoz képest egy azoktól független, a jelenben felbukkanó, eredeti okság – ennek elfogadása nélkül nem beszélhetünk ágensről. A múlt az ágens perspektívájából aluldeterminálja az eseményeket, az ágens tételezésével megnyílik a jövő. Az ágens szerepe szükségképpen olyan jövőbeli lehetőséget követel, amelynek megvalósulásához nem elegendő a múlt hatóokainak összessége. A jelen a múlt hatóokai mellett egy új okkal bővül, oksági aszimmetria jön létre: a jelen több, mint a múlt puszta summázata. A múlt hatásai alapján a jövő nem dőlt el, meghatározatlanná lesz.
1 Vö. „Hume ok-okozati viszonya Kripke olvasatában a következőképpen néz ki: A és B az események két típusa, amelyek kapcsolata állandónak tűnik, azaz A bekövetkezte után B-t várjuk, vagy fordítva, B bekövetkeztével A-t feltételezzük. Tehát azt mondani, hogy egy partikuláris a esemény b-t okozta, nem más, mint e két partikuláris eseményt a megfelelő két típusba sorolni. A szükségszerű kapcsolat ideája Hume szerint az ilyen típusú eseményeket kísérő »így szokott ez lenni« érzésből származik. Csakis akkor mondhatjuk, hogy a esemény b-t okozta, ha a-t és b-t alárendeljük A-nak és B-nek. Ez a besorolás, ez az alárendelés jogosít fel az »okozta« kifejezés használatára. Ezt a hume-iánus konklúziót Kripke a privát okozás lehetetlenségének nevezi.” (András, 2010, 35–36)