Velünk élő probléma
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p1 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p1)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p1)
A 2022-ben Magyarországot és még számos európai és Európán kívüli országot sújtó időjárási anomáliákat minden korábbinál intőbb jelként fogta fel mind a közvélemény, mind a klímaváltozással foglalkozó tudományos közösség. A témában mind a sajtó, mind a tudományos szakirodalom felvetette, hogy a környezetvédelem vajon már vallásossá alakulhatott-e. Általában a környezetvédelmet jellemzik így, a klímavédelmet nem, de az analógia evidensen tapintható.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p2 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p2)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p2)
Robert H. Nelson a hangzatos nevű Independent Institute egy 2012-es cikkében így fogalmaz: „A Föld napja, a környezetvédelem szent napja ismét közeledik, emlékeztetve minket arra, hogy a környezetvédelem egyfajta vallássá vált” (Nelson, 2012).1 Nelson nem fejti ki részletesen, hogy miért gondolja ezt így, inkább egyfajta szarkasztikus megjegyzésként értelmezhető a kijelentése, de mindenképpen felveti a témát.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p3 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p3)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p3)
John A. Johnson pszichológiaprofesszor 2020-ban a Psychology Today oldalán megjelent Environmentalism as Religion (Környezetvédelem mint vallás) című írásában így összegez: „A környezetvédelem sok ateista, agnosztikus és más, nem vallásos ember számára a helyettesítő vallássá vált” (Johnson, 2020).2
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p4 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p4)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p4)
Itt érdemes egy zárójelet nyitni az eredeti szövegben használt substitute religion kifejezés értelmezésére (itt „helyettesítő vallásnak” fordítottam). Ezt a kifejezést olyan ideológiai mozgalmak leírására használják, amelyekben vallásos jellemzőket vélnek felfedezni, miközben valójában szekuláris alaptéziseik vannak. Leginkább a secular religion formáját/szinonimáját használják, de ahogyan például Nyirkos Tamás megjegyzi, a vallás meghatározása már önmagában nehézség, a helyettesítő vallás pedig még inkább az, mert a nagyon kiterjesztő meghatározások nyomán akár „minden is” vallás lehet, ami viszont magában hordozza az átlendülést a „semmi sem az” szélsőségbe (Nyirkos, 2021, 80). Ez a megállapítás fontos tényező lehet a jelen probléma megközelítésében is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p5 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p5)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p5)
Michael Crichton, a neves filmrendező egy véleménycikkében veti fel ezt a kérdést: „Manapság a nyugati világban a környezetvédelem a legerőteljesebb vallás” (Crichton, 2003).3 Ez a narratíva tehát nemcsak az akadémiai körökben, de a popkultúrában is felbukkan, miközben Nyirkos imént hivatkozott megállapításához kötődően talán kijelenthető, hogy ezek a típusú általánosítások a hétköznapi kommunikációban még jellemzőbbek. Mindazonáltal a kérdés – ahogyan a hivatkozások dátumából is látszik – évtizedek óta velünk van, tehát mindenképpen érdemes a vizsgálatra. Annál is inkább, mert a fentiekkel ellentétes hangok is megjelentek, mint például James Murray, a Business Green szakportál főszerkesztőjének a Guardianben megjelent Environmentalism is not a religion (A környezetvédelem nem vallás) című véleménycikke, amelyet így konkludál: „A környezetvédelmet nevezhetjük ideológiának, politikai mozgalomnak, sőt életmódnak is; de pokolian biztos, hogy nem vallás” (Murray, 2012).4
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p6 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p6)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p6)
A kérdés feltárásához sok tényezőt kell figyelembe venni. Egyrészről, hogy a klímaváltozás valóban létező jelenség-e, és mennyire hitelesek az ezzel kapcsolatos állítások. A Pannon Egyetem és együttműködő kutatótársainak a „Klímaváltozás, szorongás és szkepticizmus – Tények és tévhitek” konferenciának is teret adó projektje szerteágazóan foglalkozik ezzel természettudományos nézőpontból, miközben a hitelesség kérdésében elismert például az egyetem oktatójának, András Ferencnek ezzel kapcsolatos munkája. Tételezve az éghajlatváltozás jelenségének valóságosságát, a következő kérdéskör az ezzel kapcsolatos tudatosság és a cselekvési kényszer egyéni és társadalmi jellemzőinek vizsgálata. Ezek – más diszciplínák mellett – a pszichológia és a szociológia módszertanaival megközelíthetők, és már juthatnak arra következtetésre, hogy akár egyes személyeknél, akár csoportoknál a klímaváltozás racionális megközelítése vallásos meggyőződéssé formálódik.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
András Ferenc–Kalmár Zoltán (szerk.) (2025): Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640835 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p7 (2025. 02. 20.)
Chicago
András Ferenc, Kalmár Zoltán, szerk. 2025. Éghajlatváltozás. : Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835 (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p7)
APA
András F., Kalmár Z. (szerk.) (2025). Éghajlatváltozás. Akadémiai Kiadó – Pannon Egyetemi Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640835. (Letöltve: 2025. 02. 20. https://mersz.hu/dokumentum/m1277e__77/#m1277e_75_p7)
A filozófiai megközelítés ebben az esetben annak meghatározásában segíthet, hogy az egyén szintjén létezik-e, és ha igen, hol van a határvonal a hétköznapi hit és a vallásos hit között. Hiszen amíg egy már működő vallás vagy ideológia esetében a vallástudomány szubsztantív és funkcionalista tipológiái segíthetnek feltárni az adott társadalmi szerveződés jellegét, az egyéni gondolkodásban megtalálni annak pillanatát és pontos jellemzőit, hogy mikortól fordul a gondolkodás vallásos meggyőződéssé, az már komoly kihívásokat támaszt, ahogyan például Borbély Gábor A lehetetlen másolatai vagy Tim Crane A hit jelentése című köteteikben részletesen elemzik ezt. Jelen dolgozatomban a filozófia eszköztárával amellett kívánok érvelni, hogy egy meggyőződés melletti szenvedélyes kiállás és az ezzel kapcsolatos – akár szertartásos jegyeket mutató – viselkedés még nem feltétlenül jelent vallásos hitet, amennyiben a „hit ugrása” tekintetében figyelembe vesszük például Kierkegaard vagy Kant a vallásos hittel kapcsolatos egyes kijelentéseit.
1 „Earth Day, the environmentalist holy day, is approaching again, reminding us that environmentalism has become a kind of religion.” (Saját fordítás.)
2 „Environmentalism has become a substitute religion for many atheists, agnostics, and other non-religious.” (Saját fordítás.)
3 „Today, one of the most powerful religions in the Western World is environmentalism.” (Saját fordítás.)
4 „You can call environmentalism an ideology, a political movement, even a lifestyle; but it sure as hell isn’t a religion.” (Saját fordítás.)